A jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni? A válasz valószínűleg az, hogy nem. Mert ha bárki ezt az utat választja, semmivel nem lesz különb, mint a Fidesz. Rendszerváltozást lehet kívánni, de csak az unió által megkövetelt jogállamisági feltételrendszer figyelembevételével. Már ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek a keretein belül akarunk vagy tudunk maradni.

Azokban a választókerületekben, ahol ma is ellenzéki képviselő van, érdemes lehetne előválasztást tartani – vetette fel a momentumos Fekete-Győr András. Azoktól ugyanis, akik korábban elnyerték a szavazók bizalmát, nem kellene feltétlenül megszabadulni. Éppen elég nagy feladat lesz Magyar Péterék számára, hogy a Fidesz uralta 87 körzetben a semmiből varázsoljanak elő versenyképes jelölteket.

Hamarosan kirúgja a miniszterelnök a legfőbb ügyészt – véli Magyar Péter. De miért tenné? Ha csak azért nem, hogy egy 2026-os kormányváltás esetén 2034-ig a saját bizalmasa tölthesse be ezt a posztot. Amennyiben pedig Polt Pétert alkotmánybíróvá teszik, és a testületben megüresedett további két posztot is NER-közeli jelöltekkel töltik be, az Alkotmánybíróságon legalább 2032-ig fideszes kádereké lesz a többség.

Készült évekkel ezelőtt egy rendőrségi toborzóplakát, amit azonban Rétvári Bence belügyi államtitkár a Rendőrség Napja alkalmából a KDNP.HU felirattal kiegészítve tett közzé. A képen szereplő őrmester emiatt tiltakozott, mert ő nem egy politikai szervezet népszerűsítéséhez adta az arcát, hanem ideológiai meggyőződésétől függetlenül az összes magyar polgárt szolgálja. A felettesei máris figyelmeztették – hogy egy klasszikust idézzünk –, nix ugribugri, és minden nyilvános szerepléstől eltiltották. A képet Rétvári máig nem törölte az oldaláról.

Kövér László szintet lépett: a renitens képviselőket már nemcsak pénzbírsággal sújtotta, hanem a füstgyertyázós akció miatt hat főt kitiltott a parlamentből. Ez az egyéni képviselői jogok érvényesülését garantáló házszabályi rendelkezésekkel – és az alaptörvénnyel – sem egyeztethető össze. Érdemes emiatt az Alkotmánybírósághoz, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni. A „házmester” újabb döntése kapcsán több példa is eszünkbe jut arra, hogy a képviselőkre kiszabott büntetést a nemzetközi fórum jogellenesnek találta.

Március végén 22 ország budapesti nagykövetsége jelezte közös nyilatkozatában, hogy a gyülekezési jogot korlátozó magyar szabályozás sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Akit megbüntetnének az esetleg betiltásra ítélt Pride-on való részvétel miatt, így jó eséllyel nyerni fog a magyar állammal szemben a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt. Bármit is üzen Orbán Viktor, s bármit tartalmazzon a magyar alaptörvény. Felesleges volt a NER-nek újabb frontot nyitnia, mert a gyülekezési jog gyakorlása eddig nem okozott különösebb problémát.

Abban nincs semmi kivetnivaló, hogy az MNB saját hatáskörében eljárva piacfelügyeleti eljárást indított Magyar Péterrel szemben, hiszen ez a dolga. Ám ahhoz, hogy a Btk. szerint tilalmazott bennfentes kereskedelem büntetőjogi tényállása megállapítható legyen, bizonyítani kell: a Tisza Párt elnöke valóban rendelkezett olyan, csak a kivételezettek által elérhető információkkal, amelyek birtokában jelentős haszonnal kecsegtető pénzpiaci műveleteket hajhatott végre. Ugyanakkor kérdéses: miként kerülhettek a sajtóhoz a banktitok körébe tartozó információk?

A korrupcióval hírbe hozott Rogán Antal minisztert kizárólag politikai megfontolások alapján vették le az Egyesült Államok szankciós listájáról. A döntést érdemben nem indokolták, így a gyanú marad, ami zsarolásra is okot adhat. Emiatt könnyen lehet, hogy a korábban meghirdetett „pávatánc” most „társastánccá” válhat: az Európai Unió, Kína, Moszkva és az USA érdekeire, elvárására figyelemmel kellene „táncolnunk”.

„A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie” – deklarálja a normavilágosság követelményét a jogalkotási törvény. Az alaptörvény tizenötödik módosítása ennek egyáltalán nem tesz eleget. Jogászember legyen a talpán, aki képes lehet megfejteni, vajon pánikjában mire gondolt a „költő”?

Önmagában aggályos, ha egy bűncselekmény vélelmezett időskorú felbujtóját 27 esztendővel az eset után hét évre ítélik. Ugyanakkor felvetődik: a bíróság rendelkezésére álló adatok egyáltalán megalapozták-e a döntést? Meggyőződésem szerint helyesen teszik a védők, ha Gyárfás Tamás ügyében a büntető anyagi jog megsértése miatt felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Kúriánál, valamint perújítással próbálkoznak olyan új bizonyítékokra hivatkozva, amelyeket még nem bíráltak el, és ennek alapján enyhébb vagy felmentő ítélet várható.