Számtalan kérdést kaptam a vasárnapi Kossuth téri tüntetésen is arra nézve, hogy mit lehet tenni a május 13-án éjfélkor előterjesztett, a véleménynyilvánítás szabadságát durván sértő törvénytervezet ellen. Szinte mindenki az Európai Unió szervezeteitől várja a jogi megoldást, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróságtól nem számíthatunk semmi jóra, mert nem működnek a fékek és ellensúlyok, nincs alkotmányosság, nincs jogállam.
Amennyiben hatályba lép a közélet átláthatóságáról szóló – röviden csak „Pofa Be” – törvény, jogi álláspontom szerint az alábbi lépések vezethetnek a megsemmisítés irányába.
- Magyarország azáltal, hogy elfogadta a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény azon rendelkezéseit, amelyek nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írnak elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyeznek kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a civil szervezeteknek nyújtott külföldi adományok vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be. A verdikt szerint ezzel megsértették az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 63. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 7., 8. és 12. cikke alapján fennálló kötelezettségeit. Ezt mondta ki 2020-ban az Európai Unió Bíróságának nagytanácsa.
Abban az esetben, ha a Halász János-féle, a közélet átláthatóságáról címet viselő tervezetet elfogadnák és kihirdetnék, nekünk jogászoknak az a feladatunk, hogy az új jogszabályt vessük össze fent idézett a 2020-as verdikttel és annak tényállásával. Várhatóan jelentős átfedések lesznek, és akkor lehet hivatkozni arra a bíróság előtt, hogy Magyarország nem hajtotta végre a korábban született ítéletben foglalt rendelkezéseket sem. Sőt, most még egy hatalmas szeneslapáttal rá is tettek.
Ezért pénzbírság kiszabását kezdeményezheti az Európai Bizottság, amelynek összege 200-400 millió forint lehet naponta, amire láthattunk már példát. Ma is nyögjük azt, hogy a magyar kormány nem hajtja végre a menekültügyben hozott luxembourgi ítéletet. (Ha valakinek nem tetszik a felcsúti kisvasút, azt meghosszabbítják Bicskéig. A konkrét ügyben is így járnak el, és ahelyett, hogy a határon létrehoznának valamilyen idegenrendészeti kirendeltséget, a menedékkérőket érdemi vizsgálat nélkül visszadobják Szerbiába, és az állampolgárok pénzéből fizetik a napi egymillió eurós bírságot.)
- Ugyancsak folyamatban van kötelezettségszegégi eljárás a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása miatt, mert az sérti az unió demokratikus alapértékeit, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ezzel kapcsolatban is lehet kérni ideiglenes intézkedést, hogy függesszék fel ennek a jogszabálynak a végrehajtását. (Ez pár hét alatt realizálható.)
- Új kötelezettségszegési eljárás indulhat a „Pofa Be”-törvény elfogadása után. Ez néhány hónapot venne igénybe, mert előzetesen több fordulós, hivatalos levélváltásra van szükség. Ebben az eljárásban is kell kérni az ideiglenes intézkedést az előzetes jogvédelem érdekében. Amennyiben a magyar kormány nem tenne eleget – szokásához híven – a bíróság határozatában foglaltaknak, akkor megint jöhet a súlyos bírság.
- Az összes kohéziós támogatást fel lehet függeszteni, ami kb.21 milliárd euró. Jelenleg még csak nyolcmilliárdot tartanak vissza. Ez akkor valósulhat meg, ha az úgynevezett európai monitoringbizottságok független tagjai felállnak, bejelentve, hogy ellehetetlenítették a munkájukat, és nem tudják ellátni az alapjogi chartában számukra előírt feladataikat. Ilyen szervezet például Magyarországon a Transparency International, a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Ökotárs. Az Európai Bizottság e tárgyú speciális vizsgálata után nyúlhatnak ehhez az igencsak hathatós fegyverhez.
Változatlanul fenntartom a korábbi blogbejegyzésben írottakat, miszerint nem betojni, hanem ellenállni kell minden jogi és akár jogon kívüli lehetséges eszköz felhasználásával.
Az Európai Unió hét éves fejlesztési ciklusokban különböző fejlesztési területeken támogatja a tagállamokat. Ennek során uniós előírás, hogy a pénzek elkötésének felügyeletére úgynevezett monitoringbizottságokat kell felállítani. Ezekben a tagállamnak biztosítani kell a kormányzati szervek, egyéb releváns területi és állami hatóságok, gazdasági és szociális partnerek, valamint a civil társadalmat képviselő szervezetek kiegyensúlyozott részvételét. A bizottság feladata annak nyomon követése, hogy a tagállam a megvalósítás során a fejlesztési programban kitűzött és az EU által elfogadott célok irányába halad, valamint figyelemmel kell kísérnie a program előrehaladását, a megállapított határidők betartását, jelezni kell a korrupciós veszélyeket és a nem szándékolt negatív következményeket. A 2021-2027-es fejlesztési ciklusban az Európai Unió nyomására a monitoringbizottságokban helyet kapnak olyan független civil szervezetek, melyek feladata az Európai Unió Alapjogi Chartájában felsorolt alapvető jogok érvényesülésének védelme.
(Fotó: Szajki Bálint / 24.hu)
