Nálunk szerencsésebb európai városokban sok pénzt költöttek P+R-parkolók kialakítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére. És akkor megéri, hogy az emberek az autó helyett buszra, villamosra, metróra váltsanak. De ez ma mintha nálunk nem érdekelne senkit. Mellesleg Terézvárosban mindössze 6378 parkolóhelyet tartanak nyilván, miközben a kerületi lakosok eddig 8466 ingyenes engedélyt kaptak. Ha többet kell fizetniük, attól több hely lesz? Lehetne, de ki fizetné meg például a mélygarázsok építésének költségeit?

Egy jogállamban a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, kivéve a gyevi bírót. Boris Johnson brit kormányfő belebukott a covidos bulikba, de mi kell ahhoz, hogy a magyar miniszterelnök – akinek a gyermekkori barátja, az édesapja, a lánya, a veje, és ki tudja még, milyen ismerőse kőgazdag milliárdossá vált – ne lemondjon, hanem legalább elszégyellje magát?  A Tiborcz István érdekkörébe tartozó egyik cég által az eredetihez képest kétszeres áron felújított geszti Tisza-kastély (!) előtt tartott sajtótájékoztatót október elején a kihelyezett kormányülésről Orbán Viktor.

Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az ellenzék esetleges 2026-os győzelme esetén visszaszerezzék a költségvetést megillető, de a NER-lovagok számláján landolt pénzeket? Nagyjából semmit, bár Magyar Péter figyelmeztette a „nemzet vejét”: „Tiborcz Pista, készítsd a bukszád!”. A visszamenőleges jogalkotás tilalma miatt erre nincs remény, hiszen mindent „törvényesen” nyúltak le. Az oligarchák legfeljebb attól tarthatnak, hogy 2026-ban olyan kormány léphet hivatalba, amely az egész nemzetet, és nem az Orbán-klánt szolgálja.

Ki utasítaná el, hogy támogassák a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, és van-e valaki, aki nem értene egyet a bérek emelésével – a bruttó egymilliós átlagfizetéssel –, a szakmunkás fiatalok számára nyújtandó kedvezményes kölcsön bevezetésével, a lakhatás elősegítésére és a családtámogatásokra fordított összeg növelésével? Senki. Ezért felesleges milliárdokért újabb nemzeti konzultációt tartani. További kérdés lehet Magyarország semleges gazdaságpolitikája, amit  azonban még a szakértők sem tudnak értelmezni.

A tehetősebb településektől jövőre elvesznek újabb 65 milliárdot, amiből viszont igazán érdemi segítséget nem tudnak nyújtani a leszakadó járásoknak. Amúgy az állam feladata lenne, hogy a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési támogatást nyújtson. Ám inkább másra költenek: például a Lázár János kastélyához vezető utat kilométerenként 500 millióból újítják fel.

Az Alkotmánybírósághoz, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat Gyurcsány Ferenc, ha úgy ítéli meg, hogy sérült a szólásszabadsághoz való joga, amikor Kövér László a felszólalása közben elnémította a mikrofonját. Strasbourgban a fegyelmezési jogkörében eljáró házelnök egyébként már több ügyet is elbukott.

Huzakodhatnak a fővárosi közgyűlésben mandátumot szerzett pártok arról, beállnak-e és milyen feltételekkel Karácsony Gergely mögé, de ha nem sikerül a személyi és szervezeti kérdésekben kompromisszumos megoldást találniuk, a nyíltan fideszes Sára Botond főispán kezére játszhatják át Budapestet. Ezt talán még a mindenkitől elhatárolódó Tisza Párt sem akarhatja.

„Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát (...), de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert 56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel.” Ekkora ostobaságot volt képes megfogalmazni Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Ezzel Kádár Jánosnak adott igazat, aki „józan reálpolitikusként” kiszolgáltatta az országot a szovjet birodalomnak.

Haladéktalanul hozza összhangba Magyarország a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre vonatkozó nemzeti jogszabályait az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatával – üzente meg az Európa Tanács. Érdemes nekünk egy jelentős nemzetközi fórummal szemben megint kuruckodni, miközben alig több mint hetven elítéltről van szó?

Sokak véleménye szerint az airbnb a lakhatási válság egyik fő oka, hiszen a tulajdonosok az ingatlan albérletbe adása helyett inkább sokkal több pénzért turistákat fogadnak. A piac ezt diktálja, és ki lenne a saját pénze ellensége? Amúgy tényleg ez lenne a lakhatási válság magyarázata, amikor Budapesten a nem lakott ingatlanok aránya elérte a 17 százalékot? Jobb megoldás lenne, ha valamilyen konszenzusra jutnánk a lakások rövid távú bérbeadásából hasznot remélő tulajdonosok, a társasházakban életvitelszerűen lakók, valamint a szélesebb közösségek érdekeit illetően.