Március végén 22 ország budapesti nagykövetsége jelezte közös nyilatkozatában, hogy a gyülekezési jogot korlátozó magyar szabályozás sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Akit megbüntetnének az esetleg betiltásra ítélt Pride-on való részvétel miatt, így jó eséllyel nyerni fog a magyar állammal szemben a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt. Bármit is üzen Orbán Viktor, s bármit tartalmazzon a magyar alaptörvény. Felesleges volt a NER-nek újabb frontot nyitnia, mert a gyülekezési jog gyakorlása eddig nem okozott különösebb problémát.
A gyülekezési törvény eddig nagyjából működött: ha valaki tüntetni akart, bejelentette az időpontot, a résztvevők várható számát, a helyszínt vagy a vonulási útvonalat, utána egyeztetett a rendőrséggel, és ha nem sikerült megegyezésre jutni, a bíróság mondta ki a végső szót – mondtam a Heti TV Pirkadat című adásában M. Kende Péter kérdésére. Ám jött a miniszterelnöki üzenet, amely szerint senki ne készüljön a Pride-ra, mert azt a NER nem szereti. Orbán Viktor szerint az sem normális dolog, hogy amikor „néhány száz ember úgy dönt, hogy hidat vagy hidakat zár le”, amiatt „emberek ezrei vagy akár tízezrei rekednek benn egy budapesti dugóban”. Hangsúlyozta, hogy „ezt meg fogjuk akadályozni”.
Megtették az ehhez szükséges lépéseket. Az alaptörvényt is módosították, kimondva, hogy a gyermekek joga felülírja a véleménynyilvánítás szabadságának szerves részét képező gyülekezési jogot is. Az LMBTQ-közösségek idei, június 28-ra tervezett felvonulását erre hivatkozással tehát be lehet majd tiltani. Más kérdés, hogy ez nem bizonyul-e kontraproduktívnak. Könnyen lehet, hogy akit eddig nem érdekelt ez az esemény, már csak dacból is kivonul.
Másfelől – bár az „alaptákolmányból” ez nem következik – hirtelenjében megváltozott a hídlezárással járó tüntetések tiltásával kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat is. Hadházy Ákos és a Momentum Erzsébet hídra tervezett, a gyülekezési jog korlátozása elleni első akcióját a rendőrség betiltotta, ám ezt a döntést a Kúria megsemmisítette. Utána jött még több hasonló megmozdulás. Ám a miniszterelnök kinyilatkoztatása után – az alaptörvény módosításától függetlenül – már a legfőbb bírói fórum is egyetértett a „hídfoglalás” tiltásával. Orbán megszólalása elég volt ahhoz, hogy a jogalkalmazók körében káoszt idézzen elő. Ami tegnap még engedélyezett volt, mától tilalmazott? Másfelől persze felvetődhet, nem a joggal való visszaélés-e, ha valaki hetente akarja súlyosan megzavarni a budapestiek mindennapi életét? Úgy vélem, mindkét oldalon visszafogottságra van szükség.
Kende Péter feltette azt a kérdést is, hogy mi történik akkor, ha valaki a polgári engedetlenség keretében megjelenik egy tiltott demonstráción? Aki ezt az utat választja, tudomásul veszi, hogy a cselekménye jogellenes, és vállalja az ehhez fűződő következményeket, például a pénzbüntetést. Amit akár az aggályos arcfelismerő szoftver alkalmazásával is kivethetnek, és a felső határ 200 ezer forint. Az ügy egyelőre nyugvópontra jutott: Hadházyék a „hídfoglalás” helyett beérik a Kossuth térrel is, ahová a május 1-jei újabb demonstrációt szervezik. De mi lesz a Pride-dal?
Március végén 22 ország – Ausztrália, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság – budapesti nagykövetsége jelezte közös nyilatkozatában, hogy a gyülekezési jogot korlátozó magyar szabályozás sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Akit megbüntetnének az esetleg betiltásra ítélt Pride-on való részvétel miatt, így jó eséllyel nyerni fog a magyar állammal szemben a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt.
A műsort az alábbi linkre kattintva nézhetik vissza:
https://www.youtube.com/watch?v=4tpoNh5mvyo
(Fotó: Ilyés Zoltán / Népszava)
