Abban nincs semmi kivetnivaló, hogy az MNB saját hatáskörében eljárva piacfelügyeleti eljárást indított Magyar Péterrel szemben, hiszen ez a dolga. Ám ahhoz, hogy a Btk. szerint tilalmazott bennfentes kereskedelem büntetőjogi tényállása megállapítható legyen, bizonyítani kell: a Tisza Párt elnöke valóban rendelkezett olyan, csak a kivételezettek által elérhető információkkal, amelyek birtokában jelentős haszonnal kecsegtető pénzpiaci műveleteket hajhatott végre. Ugyanakkor kérdéses: miként kerülhettek a sajtóhoz a banktitok körébe tartozó információk?

A korrupcióval hírbe hozott Rogán Antal minisztert kizárólag politikai megfontolások alapján vették le az Egyesült Államok szankciós listájáról. A döntést érdemben nem indokolták, így a gyanú marad, ami zsarolásra is okot adhat. Emiatt könnyen lehet, hogy a korábban meghirdetett „pávatánc” most „társastánccá” válhat: az Európai Unió, Kína, Moszkva és az USA érdekeire, elvárására figyelemmel kellene „táncolnunk”.

„A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie” – deklarálja a normavilágosság követelményét a jogalkotási törvény. Az alaptörvény tizenötödik módosítása ennek egyáltalán nem tesz eleget. Jogászember legyen a talpán, aki képes lehet megfejteni, vajon pánikjában mire gondolt a „költő”?

Önmagában aggályos, ha egy bűncselekmény vélelmezett időskorú felbujtóját 27 esztendővel az eset után hét évre ítélik. Ugyanakkor felvetődik: a bíróság rendelkezésére álló adatok egyáltalán megalapozták-e a döntést? Meggyőződésem szerint helyesen teszik a védők, ha Gyárfás Tamás ügyében a büntető anyagi jog megsértése miatt felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Kúriánál, valamint perújítással próbálkoznak olyan új bizonyítékokra hivatkozva, amelyeket még nem bíráltak el, és ennek alapján enyhébb vagy felmentő ítélet várható.

Miniszterelnök úr, értjük mi, hogy kellemetlennek tartja, ha a NER-rel szembenálló erők az utcákon is véleményt nyilvánítanak. Ám mit tegyenek, ha a parlamentben semmibe veszik őket, és a közszolgálatinak csúfolt média tudomást sem vesz az ellenzék létezéséről? Jobb híján „tüntikéznek”, de még ez is fáj Orbán Viktornak? Az pedig nem zavarja, ha a "Békemenet" zárja le a Szabadság hidat? Ott ki védte meg a "nem tüntetők" jogait?

Az alaptörvény tizenötödik módosítására készül a Fidesz, ám erről a parlament még nem is tárgyalt. A NER azonban türelmetlen, és olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be – illetve fogadnak el –, amelyek ellentétesek a ma hatályos „alaptákolmány” rendelkezéseivel, és tovább gyártják a selejtet.

Orbán Viktor 1994-ben még a kormány lehazugozása miatt is szabadkozott. Mára „poloskázik” A tűzzel játszik, mert mostanra a Tisza elleni hangulatkeltés több helyütt fizikai erőszakhoz vezetett. A kormányfő szerint „meglátjuk, hova fejlődik mindez, de a politikának az a szabálya, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”. A Biblia szerint Isten nevét hiába szádra ne vedd! Inkább A nemzetvezető inkább viselje a felelősséget azért, hogy ilyen országot teremtett.

„A magyar gyülekezési jog szabályozása teljesen világos. Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem” – 2014-ben ezt mondta a Pride-ról az akkor még a parlament egyik alelnökeként és a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedő Gulyás Gergely. Mára oda jutott, hogy ezt a rendezvényt be kell tiltani. Így változott nálunk a demokrácia a rendszerváltozás óta. Egy lépés előre, kettő hátra...

A gyülekezési jog korlátozása nemcsak az LMBTQ-közösségek véleménynyilvánítási szabadságának, hanem mindannyiunk alapvető alkotmányos jogainak ellehetetlenítéséről szól. A demokráciáról másként gondolkodók ellen meghirdetett egész pályás letámadás könnyen kontraproduktív lehet. A kiveszőben levő társadalmi szolidaritás a NER-rel szembenálló polgárok körében újraéledhet, és ha elég sokan lépnek fel közösen a hatalommal szemben, a szabadság szellemét nem lehet visszakényszeríteni a palackba.

A gyülekezési törvény – és az „alaptákolmány” – hevenyészett módosítása több kérdést vet fel, mint amennyire valódi választ kínál. Semmit nem old meg, legfeljebb az LMBTQ-közösség tagjai elleni gyűlöletkeltésre alkalmas. Meg arra, hogy az alkotmányos alapjogok közötti ütközés esetén feloldhatatlan ellentmondásba keveredjünk. Arról nem is beszélve, hogy a gyülekezési jog önkényes korlátozása nemzetközi fórumok tiltakozását váltja ki.