Az ÁSZ-t egyértelműen arra használják, hogy a Fidesz ellenfeleivel adminisztratív eszközökkel számoljanak le. Ez a jövő évi parlamenti választás tisztaságát is megkérdőjelezi, ezért nem kell csodálkozni azon, ha az ellenzék körében felvetődött: az EBESZ választási megfigyelőinek közreműködését kérik.

Letette az állampolgársági esküt a napokban az egymilliomodik határon túli új honfitársunk. Amennyiben a Fidesznek sikerülne rávenni őket, hogy mindannyian vegyenek részt a 2018-as parlamenti választáson, az legalább féltucatnyi mandátumot hozna a kormányoldalnak. Ha valamilyen csoda folytán szoros eredmény születne, ők akár el is dönthetnék, ki kormányozzon.

Melyik politikai erő képviseli igazán az emberek érdekeit. A Fidesz? Amely 2014 után most sem árult el semmit a programjáról, viszont a saját holdudvarát gazdaggá tette? Vagy a széthúzó demokratikus ellenzék? Esetleg a néppárti szerepben tetszelgő Jobbik? Nem könnyű a választás…

Honnan vették a számvevők, hogy a Jobbik 331 milliónyi tiltott párttámogatásban részesült? És honnan tudják, hogy tényleg a párt fizette a „Ti dolgoztok, ők lopnak” plakátkampányt, amelynek megrendelője egy magánszemély volt? De talán felesleges is efféle kérdéseket feszegetni, mert a lényeg az, hogy a Jobbikot a Fidesz ki akarja csinálni. És mikor jön a következő?

Kár, hogy a postázás már lezárult, így hiába függesztette fel a konzultációs kérdőívek terjesztését a bíróság, a Helsinki Bizottság egyelőre csak erkölcsi győzelmet aratott. A Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított személyiségi jogi perben ez azonban a jogvédők kezében fontos ütőkártya lehet, mert kiderülhet: hazudott a kormány, amikor a szervezetet azzal vádolta, hogy védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat.

Hiába semmisítette meg az Országos Bírósági Hivatal elnöke integritási szabályzatának néhány pontját az Alkotmánybíróság, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége változatlanul csaknem teljhatalommal rendelkezik a bírósági szervezet felett. Bírák kinevezését, felmentését, áthelyezését kezdeményezheti, s vizsgálatot indíthat bírósági vezetők ellen. És ez így is maradt…

Feljelentést tesz a Jobbik rémhírterjesztés miatt a sorosozó kormánypárti politikusok ellen, de a hazudozás nem bűncselekmény. Volt már korábban is kísérlet erre, de az ügyészség 2016-ban lesöpörte a beadványt.

Az LMP feljelentette a kormányt, mert a nem létező Soros-tervről folytat jó sok pénzért nemzeti konzultációt, de az ügyészségről lepattant a beadvány. Kár, hogy a büntetőjog nem tud mit kezdeni azzal, ha a kabinet mindannyiunk adóforintjaiból számolatlanul költ hazugság- vagy gyűlöletkampányra.

Érdekes helyzet alakult ki pár napja egy budai étteremben: civil aktivisták megszállták a helyiséget, és ezzel átmenetileg lehetetlenné tették a vendéglátóhely rendeltetésszerű üzemeltetését. Nyilvánvaló, hogy kárt okoztak, de a rendőrség nem akart intézkedni, mondván, nem történt a hatáskörükbe tartozó jogellenes cselekmény. De akkor mi a jogi helyzet?

Amikor Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő beszólt a bíróságoknak, maga Áder János akkori fideszes frakcióvezető és Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök emelte fel a szavát. Most egy miniszter kétségbe vonhatja a Kúria tisztességét, a miniszterelnök meg nyugodtan minősíthet botrányosnak ítéletet, s annak sincs következménye.