„A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie” – deklarálja a normavilágosság követelményét a jogalkotási törvény. Az alaptörvény tizenötödik módosítása ennek egyáltalán nem tesz eleget. Jogászember legyen a talpán, aki képes lehet megfejteni, vajon pánikjában mire gondolt a „költő”?

Önmagában aggályos, ha egy bűncselekmény vélelmezett időskorú felbujtóját 27 esztendővel az eset után hét évre ítélik. Ugyanakkor felvetődik: a bíróság rendelkezésére álló adatok egyáltalán megalapozták-e a döntést? Meggyőződésem szerint helyesen teszik a védők, ha Gyárfás Tamás ügyében a büntető anyagi jog megsértése miatt felülvizsgálati eljárást kezdeményeznek a Kúriánál, valamint perújítással próbálkoznak olyan új bizonyítékokra hivatkozva, amelyeket még nem bíráltak el, és ennek alapján enyhébb vagy felmentő ítélet várható.

Miniszterelnök úr, értjük mi, hogy kellemetlennek tartja, ha a NER-rel szembenálló erők az utcákon is véleményt nyilvánítanak. Ám mit tegyenek, ha a parlamentben semmibe veszik őket, és a közszolgálatinak csúfolt média tudomást sem vesz az ellenzék létezéséről? Jobb híján „tüntikéznek”, de még ez is fáj Orbán Viktornak? Az pedig nem zavarja, ha a "Békemenet" zárja le a Szabadság hidat? Ott ki védte meg a "nem tüntetők" jogait?

Az alaptörvény tizenötödik módosítására készül a Fidesz, ám erről a parlament még nem is tárgyalt. A NER azonban türelmetlen, és olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be – illetve fogadnak el –, amelyek ellentétesek a ma hatályos „alaptákolmány” rendelkezéseivel, és tovább gyártják a selejtet.

Orbán Viktor 1994-ben még a kormány lehazugozása miatt is szabadkozott. Mára „poloskázik” A tűzzel játszik, mert mostanra a Tisza elleni hangulatkeltés több helyütt fizikai erőszakhoz vezetett. A kormányfő szerint „meglátjuk, hova fejlődik mindez, de a politikának az a szabálya, hogy amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten”. A Biblia szerint Isten nevét hiába szádra ne vedd! Inkább A nemzetvezető inkább viselje a felelősséget azért, hogy ilyen országot teremtett.

„A magyar gyülekezési jog szabályozása teljesen világos. Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem” – 2014-ben ezt mondta a Pride-ról az akkor még a parlament egyik alelnökeként és a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedő Gulyás Gergely. Mára oda jutott, hogy ezt a rendezvényt be kell tiltani. Így változott nálunk a demokrácia a rendszerváltozás óta. Egy lépés előre, kettő hátra...

A gyülekezési jog korlátozása nemcsak az LMBTQ-közösségek véleménynyilvánítási szabadságának, hanem mindannyiunk alapvető alkotmányos jogainak ellehetetlenítéséről szól. A demokráciáról másként gondolkodók ellen meghirdetett egész pályás letámadás könnyen kontraproduktív lehet. A kiveszőben levő társadalmi szolidaritás a NER-rel szembenálló polgárok körében újraéledhet, és ha elég sokan lépnek fel közösen a hatalommal szemben, a szabadság szellemét nem lehet visszakényszeríteni a palackba.

A gyülekezési törvény – és az „alaptákolmány” – hevenyészett módosítása több kérdést vet fel, mint amennyire valódi választ kínál. Semmit nem old meg, legfeljebb az LMBTQ-közösség tagjai elleni gyűlöletkeltésre alkalmas. Meg arra, hogy az alkotmányos alapjogok közötti ütközés esetén feloldhatatlan ellentmondásba keveredjünk. Arról nem is beszélve, hogy a gyülekezési jog önkényes korlátozása nemzetközi fórumok tiltakozását váltja ki.

Amennyiben Magyarország valóban vissza kívánja szerezni az uniós tagság elnyerése előtti önrendelkezési jogát – jelentsen ez bármit –, azt csak egyféle módon teheti meg: kilép a közösségből. Sajnos ez következik Lázár János „szuverenista” üzenetéből. Pedig együtt erősebbek vagyunk. Vagy lehetnénk, ha a NER nem a saját útját járná, semmibe véve az EU közös értékeit. Az uniós támogatások nélkül – amelyek egy részét most a Fidesz "kuruckodása" okán tartják vissza – még ott sem tartanánk, mint ma. A több tízezermilliárdos plusz uniós forrás ellenére sikerült az egykori EU-s tagjelöltek éltanulójából 2004 óta sereghajtóvá válni.

Tizenötödik alkalommal módosítják a „grániszilárdságú” alaptörvényt, ám ennek semmi köze a jogállamisához: a NER leginkább értelmetlen populista rendelkezésekkel igyekszik visszacsábítani fogyatkozó támogatónak erre fogékony részét. Mert mi köze az alkotmányhoz annak, hogy fizethetünk-e készpénzzel, hogy az ember férfi vagy nő, vagy hogy drogot árulni csúnya dolog? Az meg végképp abszurd, hogy a gyermekek védelmére hivatkozással korlátoznák mások gyülekezési jogát. A hatalomnak nem tetsző embereket pedig kiutasítanák.