A közéleti vitákban az ízléstelenségnek nincs határa

2020. július 07. - Magyar Ügyvéd

Egy politikust bugyiban ábrázolni – az Alkotmánybíróság korábbi határozatai alapján –  legalábbis súrolja a véleménynyilvánítás alaptörvényben megállapított határait. Egyebek mellett erről az ügyről is szó esett az ATV Civil a pályán című, a nyári szünet előtti utolsó adásában. A korlátozott…

Tovább

Mi a rosszabb: majomhoz hasonlítani vagy Szálasi képével összemontírozni politikusokat?

Az Alkotmánybíróság szerint „az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sérti, ezért az emberi státusz nyilvánvaló́ és súlyos becsmérlésében testet öltő megnyilvánulásnak” tekintette azt, hogy politikusokat megalázó́ módon, majomként ábrázolták egy kampányfilmben. És akkor mi van, ha egy Szálasi…

Tovább

Salátát enni egészséges, de a salátatörvény emészthetetlen

Hirtelen megvilágosodott kedd éjszaka Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a függő hatályú döntés jogintézményének megszüntetésére hivatkozva – ami a hétköznapi halandók számára értelmezhetetlen – benyújtott egy terjedelmes salátatörvényt, amely olyan jogszabályokat módosítana, amelyek jelentős…

Tovább

Kijárási korlátozás: a rendeletet Orbán aláírta, de az szerinte is betarthatatlan

Valószínűleg nem született még olyan jogszabály, amelynek kapcsán a jogalkotó eleve jelezte: az úgysem tartható be. Most, a koronavírus-járvány kapcsán ezt is megéltük, hiszen a miniszterelnök saját nyilatkozata szerint beszélt a rendőrökkel, és jelezte, hogy a kijárási korlátozásról szóló rendelet…

Tovább

Választási kampány: hazudni tényleg szabad? Az AB szerint igen

Fideszes aktivisták úgy gyűjtöttek aláírásokat Orbán Viktor hét pontjának támogatásához, hogy azt állították: az EP-választáshoz való induláshoz kérik a választók hozzájárulását. A Kúria szerint ez sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét, az Alkotmánybíróság viszont úgy vélte: nincs…

Tovább

Az Alkotmánybíróság szerint a decemberi parlamenti rendzavarás elveszítette a balhé jellegét

Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Csakhogy ez nem lehetne szabadon választott opció: amennyiben nincs esély a Ház törvényes működésének fenntartására, be…

Tovább

Rokkantsági ellátás: az Alkotmánybíróság döntése után azért még ne örüljön senki

Az nem megy, hogy egy törvénymódosítással mondják ki: a rokkantsági ellátás tetszőlegesen csökkenthető önkényesen megállapított százalékok alapján. De az Alkotmánybíróság ennél nem mondott többet, tehát a kormányra bízta, mit kezd az általa elrontott jogszabállyal. Ha a kabinet akarja, kárpótolhatja…

Tovább

Az alaptörvényben tiltanák a hajléktalanságot – de alkotmányba foglalják a lakhatáshoz való jogot is?

Ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, amit foglaljanak bele az alaptörvényve – ezt javasolja a Fidesz. Ez így rendben is lenne, de akkor kerüljön bele az alkotmányba a lakhatáshoz való jog is. Mert ha nem, akkor mi lesz a hajléktalanokkal? Az ő létük ettől kezdve…

Tovább

Gyülekezési jog: újabb jókora strasbourgi pofonba futhat bele a Fidesz

Vajon miként kell értelmezni az alaptörvény hetedik módosítását? Mit jelent az, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magánéletének, otthonának sérelmével? Nehéz viszont elképzelni olyan demonstrációt, amely a kívülállók számára nem okoz kellemetlenséget. A strasbourgi bíróság…

Tovább

A sérelem bére – avagy miért nem tetszik a Kúriának az új Ptk.?

Karsai Dániel és Kiss Dániel ügyvédek vendégposztja

Érdekes jogintézmény került be az új polgári törvénykönyvbe még 2014-ben: ha valakinek a személyiségi jogait megsértik, sérelemdíjat követelhet, s ehhez nem is kell bizonyítania, hogy bármilyen tényleges hátrányt szenvedett el. A Kúria ezt másként gondolja, bár jogalkalmazóként nem írhatná felül a…

Tovább