Az okmányirodai alkalmazottakra is kiterjesztené a megbízhatósági vizsgálatot a Belügyminisztérium. Az ott dolgozó közszolgákat bármikor „betámadhatnák” például színlelt vesztegetési kísérlettel, s miután az ellenőrzés tizenöt helyett harminc napig tarthatna, lenne idő „barátkozásra”, hogy bemérjék, kivel érdemes próbálkozni. Kérdés, mit szól ehhez az ellenzék, mert kétharmados törvény mostanában nemigen ment át, a rendőrségi törvény pedig ilyen.
Érdekes salátatörvényt fedeztünk fel a kormányzati portálon: az egyes belügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú, valamint más okból szükséges módosítását kezdeményezi a szaktárca. Ez mindjárt csaknem kéttucatnyi jogszabályt érint, és a sorban szerepel a vízgazdálkodási, a szabálysértési, a menekültügyi, a titkosszolgálati, de még a temetőkről szóló törvény is.
Nem mondhatni, hogy a tervezet a hatályos törvények egy homogén csoportját ölelné fel, de a képviselőknek bizonyára nem okoz gondot, hogy rendet tegyenek a káoszban. Nyilván előveszik majd az állami laptopot, s rendre összenézik a hatályos joganyaggal, hogy hol és mibe akar belenyúlni az előterjesztő.
Arra nem vállalkozunk, hogy mind a 23 érintett törvényt áttekintsük, egyet viszont górcső alá vettünk. A belügyminiszter gondolt ugyanis egy nagyot, és a rendőrségi törvényt is módosítaná. Ez azért merész vállalkozás, mert 2014 óta elfogyott a kétharmad, és az ellenzék nem asszisztál ahhoz, hogy sarkalatos törvényeket átírjanak. Ezen a jogszabályon pedig csak kétharmados többséggel lehet változtatni bármit.
Nemigen jön össze mostanában a kétharmad a Fidesznek
Az egyes jogállási törvények módosítását kezdeményezte volna a kormányoldal, de az elterjesztés 2015 márciusában elbukott, mert a bírákkal kapcsolatos szabályok változásához kétharmados többségre lett volna szükség. A jegybank jogköreit is erősítette volna a Fidesz a pénzügyi közvetítőrendszer szabályainak szigorításáról szóló javaslattal, de pár hónappal később ez a javaslat is hasonló sorsra jutott.
Nem lett meg a szükséges többség a gránitszilárdságú alaptörvény hetedik módosításához sem. A sikertelen kvótanépszavazás után két nappal jelentette be Orbán Viktor, hogy kezdeményezi az alaptörvény kisebb korrekcióját. Hiába lett ugyanis érvénytelen a referendum, a kormányfő politikai szempontból kötelezőnek érzi 3,3 millió ember akaratát. Tavaly novemberben mégsem került bele az alaptörvénybe, hogy pokolba kívánjuk az idegeneket.
Ki a megbízható?
Ami a rendőrségi törvény tervezett módosítását illeti, a megbízhatósági vizsgálat szabályain is változtatna a belügyminiszter. Még 2010-ben találták ki, hogy például színlelt vesztegetési kísérlettel is provokálhassák a rendőrt vagy más közszolgát, hogy meggyőződhessenek arról, az emberek képesek-e ellenállni a kísértésnek.
Ennek megállapítása érdekében a törvény szerint a valóságban is előforduló élethelyzeteket hozhatnak mesterségesen létre. Egy igen egyszerű eset: a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársa közlekedési szabálysértést követ el, és ha ezt észlelve a járőr az ellenőrt megállítja, az átadja a papírjait a közegnek, de a forgalmi engedélyébe egy nagyobb címletű bankjegyet helyez el. Amennyiben a rendőr „ért a szóból” és a pénzt elteszi, máris megbukott.
Több ezren fennakadtak már a hálón – írta korábban az Átlátszó korábban. Voltak köztük beosztottak – volt még olyan tűzoltó is, aki saját zsebre mentett – és magas beosztású rendőri vezetők. Négy és fél év alatt összességében csaknem 7500 személyre figyelt fel a belső elhárítás, s többnyire hivatali visszaélést vélelmeztek – ezek száma 3500 volt –, míg a vesztegetés gyanúja nagyjából kétezer alkalommal merült fel.
Hivatali visszaélés Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hivatali hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hivatali vesztegetés elfogadása Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Újabb emberekre vetik ki a hálót
Megbízhatósági vizsgálatra a rendőrség, az adóhatóság, a büntetés-végrehajtás, a katasztrófavédelem, a polgári titkosszolgálatok hivatásos állományú tagjai, az idegenrendészeti és menekültügyi hatóság, valamint az idegenrendészeti ügyekben eljáró szerv munkatársai számíthatnak. Külön nevesítették ugyanakkor azokat a közszolgákat is, akik állampolgársági, menekültügyi, idegenrendészeti, szabálysértési, illetve koncessziós eljárásban, valamint kisajátítási, építéshatósági, munkavédelmi hatósági ügyekben határozhatnak. De az ellenőrzés kiterjed azokra is, akik közbeszerzések, valamint az állami pénzek felhasználása kapcsán rendelkeznek döntési jogosultsággal.
Most bejönnek a képbe mindazok, akik személyi igazolvány, lakcímkártya, jogosítvány, útlevél, magyar igazolvány, forgalmi engedély, gépjármű törzskönyv, egyéni vállalkozói igazolvány, erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő ügyekben járnak el. Ez azt jelenti, hogy a belső ellenőrzés tevékenysége az okmányirodákban (Kormányablakoknál) foglalkoztatott összes közszolgára – ez több ezer fő – is kiterjedhet.
A javaslat indokolása szerint ők „nagy korrupciós nyomásnak vannak kitéve”, s példaként hozzák fel, hogy a „más nevére szóló állampolgársági igazolásokkal, honosítási okiratokkal arra jogosulatlan személyek magyar okmányokhoz jutnak”. Az ügyintézők megvesztegetésével megszerzett, valótlan adatokat tartalmazó igazolványok, útlevelek a szervezett bűnözői körök számára pedig jelentős értékkel bírnak.
Kérdéses persze, hogy a moszkvai magyar konzulátuson kipattant vízumbotrányhoz hasonló esetek megelőzését mennyiben segítheti majd a változás. Ugyanez vetődhet fel a magyar állampolgársággal való üzletelés kapcsán is: túl egyszerű a honosítás folyamata, így pár százezer forintért bűnözők és terroristák is csináltathatnak maguknak Ukrajnában magyar útlevelet fényképpel és ujjlenyomattal, majd szabadon utazhatnak a világon bárhová.
Magyarországon a korrupcióellenes harc azt jelenti, hogy politikai mandátum nélkül nem szabad lopni – vonta le a következtetést a tavaly novemberi korrupcióellenes konferencián elhangzottak alapján a 444.hu. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke ott azt hangoztatta: „felméréseink szerint a magyar közszférában évről-évre javul a korrupció elleni védelmi rendszer kiépítettsége, és csökken a korrupció veszélye. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a konkrét cselekvéseket nélkülöző vélt korrupciós ügyek folyamatos lebegtetése társadalmi szempontból nem szerencsés”.
Pintér Sándor belügyminiszter is büszkén mondta, hogy az útdíjfizetési rendszer, illetve a gyorshajtási bírságok kiszabása majdnem teljesen automatizált, így alig van lehetőség a korrupcióra. Ebből vonta le a portál a következtetést: tök jó, ha a rendőrt nem lehet megvesztegetni, miközben jelentős állami rendszerek működnek úgy, hogy azokból minél többet, lehetőség szerint milliárdokat lehessen lopni.
Igaz, az MNB elnökhelyettes megmondta a tutit: „a korrupció olyan betegség (...), ami a közösségi cél elé egyéni célokat, magánérdeket helyez. (…) Lehetetlen egy szervezetnek a feladatát jól ellátnia, ha akár a legkisebb mértékben is megjelenik sorai között a korrupció”. Szerinte a „közösségi cél elérése szempontjából különösen fontos az integritás és a transzparencia, (...) az adott szervezetnél készségszinten kell biztosítani ezt a szemléletet”. És ő már csak tudja, emlékezzünk Kósa Lajos örök érvényű igazságára a jegybanki alapítványokhoz kimenekített közpénzről, amely elveszítette közpénzjellegét.
Tizenöt nap kevés
Megbízhatósági vizsgálatot a jelenlegi szabályok szerint konkrét személlyel szemben és évente legfeljebb háromszor lehet elrendelni. Az ellenőrzés alkalmanként tizenöt napig tarthat, de az előterjesztés indokolásából kiderül, hogy ez kevés. Az ügyintézési határidőkre figyelemmel előfordulhat ugyanis, hogy az érintett közszolga a tizenöt nap letelte után intézkedik jogellenesen, és akkor azt a határozatot kell hozni, hogy nem szegte meg hivatali kötelezettségeit.
A vizsgálat időtartamának harminc napra történő meghosszabbítását azzal is magyarázzák, hogy védelmi szolgálat munkatársa így többször fel tudja venni a kiszemelt személlyel a kapcsolatot, s ki tud vele „építeni egyfajta nexust”. Azt írják, „nem életszerű ugyanis a hatósági jellegű eljárások kapcsán a közvetlen, első találkozás vagy kapcsolatfelvétel alkalmával történő próbálkozás”. Szóval először barátkoznának, s ha az ügyintézővel már összehaverkodtak, csak akkor vesztegetnének.
A tervek között szerepel, hogy a vizsgálatot ne csak adott emberrel, hanem egész szervezeti egységekkel szemben is kezdeményezhessék. Ez azt jelentené, hogy például adott okmányiroda bármelyik munkatársát „betámadhatnák”, függetlenül attól, hogy az ő tevékenységével kapcsolatban felmerült-e bármiféle korrupciós gyanú. Szép új világ…
Mit lehet, s mit nem?
Ha a vizsgálat során az ellenőr szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetését tervezi, akkor részletes tervet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az intézkedés indokát, valamint az elkövetési magatartást. Ha a történteket technikai eszközzel rögzítik, arra is utalni kell a tervben.
A vizsgálat érdekében kialakítandó élethelyzetnek olyannak kell lennie, hogy az az érintett személy intézkedési, eljárási kötelezettségét vonja maga után. A kialakított élethelyzet azonban nem korlátozhatja a vizsgálattal érintett szabadságát az intézkedés módjának, az eljárás rendjének megválasztásában, emellett az eljárás nem lehet megalázó, s nem veszélyeztetheti mások életét, testi épségét.
Az ellenőrzés során a belső ellenőrzés emberei elkövethetnek egy sor jogsértést, ilyen többek között a valótlan bejelentés, a határrendészeti, idegenrendészeti, vízi rendészeti szabálysértés, a közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése – beleértve a közigazgatási bírsággal sújtható szabálysértéseket is, mint amilyen a gyorshajtás –, a vámszabálysértés, a fémkereskedelemmel kapcsolatos szabálysértés.
De még néhány bűncselekmény is belefér. Például a személyes adattal visszaélés, a hamis vád, a hatóság félrevezetése, a hivatali visszaélés, az összes korrupciós és közbizalom elleni bűncselekmény – így a vesztegetés, befolyással üzérkedés –, a közokirat-hamisítás, a magánlaksértés, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás mind mehet.
A kicsik reszkethetnek
Vagyis a tervek szerint a kishivatalnokok korrupciójának megelőzésére, a megbízhatatlanok kiszűrésére egyre szélesebb eszköztár áll majd a hatóságok rendelkezésére. Kiváncsian várjuk, hogy a politikai vezetők rendszerszintű korrupciójával, valamint a manipulált árverésekhez, közbeszerzési eljárásokhoz és központi támogatásokhoz kapcsolódó hivatali visszaélésekkel szemben mikor kezdődik el a határozott fellépés.
