Az állami forrásokból felújított kastélyok fenntartása költségvetési forrásból működő vidéki muzeális kiállítóhelyként lehetetlen – véli Lázár János miniszter. Orbán Viktor szerint meg van, ami nem pénzkérdés. Így nem engedünk a migrációs ügyekben, az „LMTQ-propaganda” ügyében, bármit követel tőlünk az unió. Amennyiben a szuverenitásunk védelmét fontos szempontnak tartjuk, a nemzeti örökség védelme sem csupán pénzkérdés. Vagyis nem lehet ingyenesen elkótyavetyélni a közvagyont, mert az nem szolgálja a polgárok érdekeit.
„Az állam kiemelten elismeri és rögzíti a magánjogi szereplők társadalmi értékteremtő szerepét a kulturális örökség elemeinek védelme terén” – olvasható a Lázár János építési és közlekedési miniszter által jegyzett törvényjavaslatban. Novák Katalin köztársasági elnök szerint a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény viszont több ponton is kifogásolható
Ezzel kapcsolatban kérdezett engem valamint az MSZP-s Hiller Istvánt a Hit Rádió Magyar szemmel című műsorában Fekete Rita. „Magyar szemmel” azt válaszoltam, hogy Lázár ötlete nem feltételül elhibázott, de a gondolat kivitelezése igencsak aggályos. Ezért az államfő helyesen döntött, hogy az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. A testület pedig neki adott igazat, mert az ingyenes tulajdonátadás csak kivételes, konkrétan meghatározott ingatlanok esetében lehetséges, míg a törvény ezt általános lehetőségként nyitotta volna meg bármely állami tulajdonú kastély esetében.
Ez így bizonyára nem működhet. Az állam kétségkívül támogathatja a magáncégek értékteremtő szerepét a kulturális örökség kezelésében, de az AB szerint a jogalkotó nem határozta meg pontosan, hogy milyen közcélból látja szükségesnek a privátszféra bevonását, és az a közcél másként miért nem valósítható meg. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni Orbán Viktor miniszterelnököt. A múlt héten az állami rádióban a megszokott heti kinyilatkoztatásában emlékeztett rá, hogy az EP-választás Ursula von der Leyen szerint a migrációról, a genderkérdésről és a háborúról fog szólni. Ezekben – hangsúlyozta Orbán – nem fog engedni a kormány, mert ez nem pénzkérdés.
Amennyiben a szuverenitásunk védelmét fontos szempontnak tartjuk, a nemzeti örökség védelme sem csupán pénzkérdés. Vagyis nem lehet ingyenesen elkótyavetyélni a közvagyont, mert az nem szolgálja a közjót, az állampolgárok érdekeit. Ugyanakkor érdemes különbséget tenni a felújított kastélyok és a lepusztult építmények magánkézbe adása között. Az előbbiek csókosoknak juttatása gyakorlatilag ajándék, míg a felújításra szoruló ingatlanok magánosítása az azokat „örökbe fogadó” vállalkozások számára, amennyiben egy romos kastély hasznosítását vállalják, jelentős kiadást jelent.
Nem kevésbé fontos, hogy Lázár miniszter egyszemélyben dönthetne a nemzeti vagyon egyes elemeinek tulajdonba vagy tartós használatba vételi jogának átruházásáról. Ezt a folyamatot azonban átláthatóvá kellene tenni. Vagyis írjanak ki nyilvános pályázatot annak érdekében, hogy aki a nemzeti örökség részét képező létesítményeket kíván átvenni, vállalja azt is, hogy azokat valóban a közcélok érdekében kívánja hasznosítani, akár kauciót is megkövetelve.
Amúgy az AB által megsemmisített törvény akár azt is lehetővé tenné – példálóztam –, hogy a Nemzeti Múzeumot „kiszervezzék”, hiszen Lázár szerint az állam nem jó gazda. „A kastélyok jelenleg nem termelnek annyi pénzt, hogy önfenntartók legyenek” – fogalmazott a miniszter. Amennyiben például a Mol, a Richter és az OTP „fogadna örökbe” ilyen kevéssé rentábilis létesítményeket, az megoldást jelentene – véli a tárcavezető. Igen, megoldást jelentene, de a magántőke bevonásának az lenne a vége, hogy úgy járunk, mint a turai, az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó kastélyszállóval, amely állítólag titkos találkák búvóhelyeként is szolgálhat. Annak a kertjét csak fejenként 1500 forintért tekinthetjük meg, bár ezért – előjegyzés esetén, mert enélkül be sem léphetünk – kapunk még egy kávét is. A 20 négyzetméteres szobá árak éjszakánként 130 ezer körül vannak, de lehet rendelni 200 felett is lakosztályt.
Az államnak vannak kötelezettségei, vagyonkezelési feladatai, és ha ezeknek nem képes eleget tenni, a magántőke bevonása csak átlátható módon képzelhető el – hangsúlyoztam az adásban. A kastélytörvény ezen feltételnek bizonyosan nem felel meg, ráadásul a nemzeti örökség részét képező vagyonelemek privatizálása oda vezethet, hogy a polgárok jelentős részét elzárják az azokhoz való hozzáféréstől.
(Fotó forrása: BOTANIQ Turai Kastély)
