Magyar Ügyvéd Blog

Rogán Antal ismét fellép a független igazságszolgáltatás érdekében

Előzetesbe a kokainos gázolókkal?

2017. augusztus 22. - Magyar Ügyvéd

mricsi.jpgNehogy már a politika döntse el, ki kerül előzetes letartóztatásba, még akkor sem, ha maga a kormánypárt egyik korifeusa üzen a bíróságnak. Rogán Antal másodjára üti az orrát olyan dologba, amihez neki luxusügyi miniszterként sincs semmi köze.

Tetszik, nem tetszik, az előzetes letartóztatásnak törvényben meghatározott feltételei vannak, így a részletek ismerete nélkül nem érdemes felháborodni azon, hogy egy bűncselekmény gyanúsítottját nem csukják azonnal rács mögé, hanem szabadlábon védekezhet, esetleg házi őrizetbe helyezik vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el. Azt, hogy a személyes szabadságot korlátozó intézkedésre van-e szükség, a bíró mindig az elkövető személyes körülményei és az adott üggyel kapcsolatban rendelkezésre álló információk alapján mérlegeli.

Most éppen az keltett közfelháborodást, hogy egy közlekedési baleset okozóját helyezték előzetes letartóztatás helyett házi őrizetbe. Két ember halt meg idén májusban, amikor M. Richárd a budapesti Dózsa György út és Kassák Lajos utca kereszteződésében egy Mercedesszel belehajtott egy Citroënbe, amelynek vezetője elhunyt. A kocsi egy buszmegállóba csapódott, s az ott várakozók közül még egy ember életét vesztette, s a balesetnek volt további öt sérültje.

Az előzetes nem előrehozott büntetés 

A 24.hu tudósítása szerint M. Richárdot múlt szombaton vették őrizetbe, miután a beszerzett bizonyítékok és szakvélemények alapján már megalapozottan gyanúsíthatták halálos közlekedési baleset okozásával. A férfi lakott területen több mint száz kilométeres sebességgel hajtott, ráadásul a járművezetés előtt kábítószert fogyasztott, s érvényes vezetői engedéllyel sem rendelkezett, mert azt korábban bevonták.

Az ügyészség a bűnismétlés veszélye miatt kezdeményezte a férfi előzetes letartóztatását, de a bíróság mindössze a házi őrizetét rendelte el, s még a bokára rögzíthető nyomkövető technikai eszköz alkalmazását sem látta indokoltnak. A hir24.hu egyébként emlékeztetett rá, hogy M. Richárd a kecskeméti maffiaper ötödrendjű vádlottjaként korábban nyolc év fegyházbüntetést kapott. Őt és társait bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölés előkészületével, fegyvercsempészéssel és lőfegyverrel való visszaéléssel vádolták. 

Aki a „vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet”, és ezzel a cselekményével halált okoz, a Btk. szerint kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Nyilván súlyosbító körülmény a gyorshajtás, illetve az, ha valaki nem rendelkezik érvényes jogosítvánnyal. Az viszont, ha a gyanúsítottat korábban más, nem közlekedési bűncselekmény miatt elítélték, nem befolyásolhatja az ítéletet.

Mindezek ellenére sem feltétlenül indokolt a gyanúsított letartóztatása, mert annak tételesen szabályozott feltételei vannak. Amit pedig érdemes leszögezni: az ilyen szabadságelvonás soha nem lehet előrehozott büntetés, még akkor sem, ha halálos áldozatok vannak.

Az előzetes letartóztatást csak szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetén lehet elrendelni egyebek mellett akkor, ha a gyanúsított megszökött, elrejtőzött, illetve ennek veszélye reálisan fennáll, s ezért a terhelt jelenléte az eljárásban másként nem biztosítható.

M. Richárd esetében ez a veszély aligha állhat fenn, hiszen múlt heti elfogása előtt a Seychelle-szigeteken nyaralt, s őt néhány nappal a hazatérése után vették őrizetbe. Ha ki akarta volna vonni magát az eljárás alól, aligha jön vissza. De az előzetesnek lehetne az oka az, ha valakit például életfogytig tartó szabadságvesztés fenyeget, mert akkor az érintett nem sokat kockáztat a szökéssel. (Erről a konkrét ügyben természetesen szó sem lehet.)

De lehet más indoka is a kényszerintézkedésnek. Amennyiben megalapozottan feltehető, hogy az elkövető kísérletet tesz a tanúk befolyásolására, bizonyítékok megsemmisítésére, akkor be kell csukni. Ugyanez a helyzet, amikor alapos a gyanú arra, hogy a szabadlábon hagyott tettes újabb bűncselekményt követne el. Nem kizárt, hogy M. Richárd tényleg bűnismétlő lesz, s megint drogozik, de ez az előzetes letartóztatást önmagában természetesen nem indokolhatná. A bódult állapotban történő további vezetésnek pedig elejét lehet venni a házi őrizettel.

Mellesleg volt már hasonló eset, amiről a blogunkon is írtunk. A bíróság első fokon házi őrizetbe helyezett egy bedrogozott zuglói autóst. A nő tavaly novemberben betépve halára gázolt egy idős férfit, majd – a segítségnyújtást elmulasztva – egy szépségszalonhoz hajtott, ahol műszempillát tetetett fel. Azután mégis becsukták, majd később ismét házi őrizetbe helyezték a fiatal üzletasszonyt, akivel szemben a napokban vádat is emeltek

Rogán mindig közbelép?

A bírói gyakorlat tehát nem tűnik következetesnek. Emlékezzünk csak a Rezesova-ügyre. Eva Rezesova 2012. augusztus 21-én hajnalban BMW-jével ütközött az M3-as autópályán egy család Fiat Puntójával. A nő 165 kilométeres sebességgel haladt, amikor hátulról nekiment a kisautónak. A kocsi kigyulladt, a benne utazó két házaspár meghalt. A BMW felborult, 190 métert csúszott, de a baleset előtt alkoholt fogyasztó Rezesova megúszta kisebb sérülésekkel.

A szlovák milliomosnőt az elsőfokú ítélet után házi őrizetbe helyezték, s emiatt maga Rogán Antal, a Fidesz akkori frakcióvezetője háborgott azon, hogy a nő luxuskörülmények között töltheti az idejét. A politikus nyilatkozata után alig pár órával a bíróság döntött, és Rezesova ismét előzetes letartóztatásba került. Az asszonyt végül 2014-ben jogerősen kilenc év börtönbüntetésre ítélték. Meglehet, arról van szó, hogy a bíróságok - helyesen - egyre szigorúbbak az előzetes letartóztatás feltételeinek vizsgálatakor és olyan tényállás mellett, aminél korábban szinte automatikusan elrendelték az előzetes letartóztatást, ma már inkább a személyes szabadságot kevésbé korlátozó kényszerintézkedést alkalmazzák.

Példátlan, hogy egy politikus a jogerős bírósági döntés előtt kinyilvánítsa, milyen jellegű határozatot tartana elvárhatónak – az eset kapcsán ezt nyilatkozta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A Magyar Bírói Egyesület álláspontja is az volt, hogy nem kellene egy politikusnak még a folyamatban levő eljárás befolyásolásának látszatát sem keltenie. 

A méltán népszerű, hétszázezer forintos luxustáskával lófráló, időnként luxusszállodákban váratlanul felbukkanó, helikopterező politikus most már más tisztséget visel – a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, propagandaminiszter – de változatlanul szükségét érzi annak, hogy beleszóljon folyamatban levő büntetőügyekbe. A kormányszócső Origo közvetítésével tartotta fontosnak, hogy megüzenje: nem ért egyet a két halálos áldozattal járó Dózsa György úti gázolásos ügy főszereplőjének a házi őrizetével. Várjuk a bíróság gyors reakcióját.

(Fotó: index.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5712772082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása