Az utazásszervező vagy -közvetítő cégnek egy uniós irányelv szerint vagyoni biztosítékot kell felmutatnia arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén – történjék bármi – a pórul járt utasokat teljes egészében kártalanítani tudja, illetve képes őket hazaszállítani. Vajon a magyar állam megfelelően ültette át a hazai jogba az EU-normát? Úgy tűnik nem, és ezért szükség esetén viselnie kell a felelősséget.
Nem tudja kifizetni a lekötött utakat, és nem tudja folytatni a tevékenységét a Green Travelként ismert, de pár hónapja hivatalosan Green Holidaysként működő utazási iroda. Sokan vasárnap is utaztak Törökországba, ők ott tudták meg, hogy nem fizették ki a szállásukat. A pontos tényállást még nem ismerjük, egymásnak ellentmondó verziók láttak napvilágot, de akár bűncselekmény gyanúja is felvetődhet.
Az M1 azt közölte, hogy több százan repültek ki vasárnap a törökországi Antalyába. A köztévé információja szerint az utasokért nem ment transzfer a repülőtérre. A turisták végül eljutottak a szállodába, ott azonban kiderült, hogy nem kapnak szállást. Az iroda vasárnap kora este fizetésképtelenséget jelentett.
Az iroda a honlapján „sajnálattal tájékoztatja” a pórul járt utasokat, hogy vasárnaptól „nem tudja folytatni utazásszervezői tevékenységét, nem tudja teljesíteni az utazási szerződés szerinti kötelezettségeit”. Azt is tudatták, hogy a „társaság vagyoni biztosítékát az UNIQA Biztosító Zrt. szolgáltatja. A szükséges intézkedéseket a társaság helyett a biztosító teszi meg. A kárenyhítés módjáról a biztosító dönt”.
A hétfői közlemény szerint a „társaság utazási szerződés szerinti kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges intézkedések megtétele iránt – a társaság vagyoni biztosítékának terhére – a Kormányhivatal intézkedik a biztosítóval együttműködve”. Állítják azt is, hogy a vagyoni biztosíték ötszázmillió forintig nyújt fedezetet.
Ez így szépen hangzik, de az Index információ szerint a Green Travelnek pár dologra azért magyarázatot kell adnia. A portál szerint több jel is arra utal ugyanis, hogy a Green Travel utódjaként működő Green Holidays Kft. mostani fizetésképtelensége nem a véletlen műve.
Az utazási iroda szerint a törökországi partner „a hétvégén érkező utasainkat visszaigazolta, ennek ellenére a megrendelt szolgáltatásokat nem biztosította, holott azok ránk eső része előre ki lett fizetve. Irodánkat írásban nem tájékoztatta, szerződést nem bontott, cégünk a vasárnapi gép érkezése után értesült a kialakult helyzetről. Cégünk megtette a feljelentést az illetékes hatóságoknál. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a tulajdonos abszolút jóhiszeműen járt el és ezért vállalja a felelősséget. Azért, hogy a török partner az utasainkat ilyen helyzetbe hozta, nem minket terhel a felelősség”.
Az Index iparági szereplőkre hivatkozva már tavaly decemberben azt írta, hogy a Green-csoport gyanúsan olcsó utakat hirdetett meg az idén nyárra. A tarifákat a portál szerint bekerülési ár alatt határozták meg, ezért felvetődhet, hogy eleve nem is akartak szolgáltatni, hanem egyszerűen „betétgyűjtést” folytattak.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapja szerint a Green Holidays rendelkezik ötszázmilliós vagyoni biztosítékkal, ami néhány száz fő kártalanítására biztosan elég. Ennél viszont vélhetően nagyobb a károsultak száma, mert a Green Travel ügyfélkörének jelentős részét átvették, amelynek legalább háromszor ekkora biztosítékot kellett volna felmutatni, de miután ez nem sikerült, a céget törölték. A névcsere így tényleg csak trükk lehetett.
Egy 1990-es EU-irányelv határozza meg, hogy a tagállamokban a szervezett utazási formák esetében milyen jogszabályi feltételeket kell teremteni. Szervezett utazásnak minősül, ha a szolgáltató csomagban kínálja az utat, így például amennyiben a szállást és a repülőjegyet is biztosítja.
Ugyanakkor az Index cikkéből az is kiderül, mintha kijátszották volna az utak értékesítésére vonatkozó szabályokat: külön számlázták a szállást, s külön a repülőjegyet. Az EU-irányelv szerint ez önmagában még kevés lenne, hogy az iroda ne rendelkezzen vagyoni biztosítékkal, mert a „szervezett utazási forma különböző tényezőinek külön számlázása nem mentesíti a szervezőt vagy a közvetítőt az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségek alól”. Nem tudni, így történt-e, de ha tényleg külön cégek adták volna a számlát, akkor nincs utazási csomag. Ebben az esetben már valóban nehéz az uniós irányelvre hivatkozni. Az efféle trükközés teóriájának ellentmond az a tény, hogy a vagyoni biztosíték rendlekezésre áll.
Másfelől az ötszázmilliós vagyoni biztosíték vélhetően nem fedezi az utasoknak okozott teljes kárt. Először ugyanis a kint rekedt emberek ellátásáról és hazaszállításáról kell gondoskodni, s csak a maradékot lehet a befizetett részvételi díjak egy részének visszafizetésére fordítani.
A Green Holidays bajba került utasai közül egyetlen vendégnek sem kell fizetnie vasárnaptól a szállásért, mindenki visszakapja a pénzét – közölte a csődöt jelentett magyar utazási iroda törökországi partnere, az Akdem Travel vezetője kedd délután. Orhan Demirtas beszámolt arról, hogy hétfőn folyamatosan egyeztettek a magyar nagykövetséggel, és végül elmondhatják, a biztosítás rendelkezésre áll, hogy fedezze az utasok szállásköltségeit július 2-ától, vasárnaptól. Elkezdték az egyeztetéseket az utasok visszaszállításáról is, megkezdődött az ügyfelek kiszállítása a reptérre, biztonságban hazatérhet mindenki – tette hozzá. Ettől persze a turitsák kára még igen jelentős, hiszen kútba esett a nyaralás.
Azért nincs minden veszve, mert aki bankkártyával fizette az utat, úgynevezett chargeback eljrást kezdeményezhet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valaki nem kapta meg a bankkártyával kifizetett szolgáltatást, a saját bankjánál kérheti a tranzakció visszavonását.
A kártyakibocsátó banknak az ilyen eseteket ki kell vizsgálnia, s amennyiben valóban kiderül, hogy az ügyfelet átverték, a vitatott összeggel a kereskedő – szolgáltató – számláját akkor is megterhelik, ha ő másik bank ügyfele. Amennyiben a kereskedő – a jelen esetben utazásszervező - számlája időközben kiürült, a visszafizetésnél a bank viszi el a balhét, s később úgy hajtja be a kereskedővel szembeni követelését, ahogyan tudja. A pórul járt kuncsaft viszont belátható időn belül visszakapja a pénzét, ráadásul az eljárás ingyenes. Tehát jobban járhat, aki kártyával fizetett.
Bűncselekmény is történhetett
A részleteket nem ismerjük, de a konkrét ügy kapcsán elvileg akár bűncselekmény gyanúja is felvetődhet. Ezt látszik erősíteni az a körülmény, hogy a Törökországba legutóbb utaztatott csoportok odakint már gyakorlatilag semmilyen szolgáltatást nem kaptak: a repülőtéren nem várta őket senki, nem biztosították a transzfert, s a szállodák sem tudtak arról, hogy a szobákat bárki kifizette volna.
A Btk. szerint aki „jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el”. Amennyiben bizonyítható, hogy az iroda az utak értékesítésekor már tudta: nem fog semmilyen ellenszolgáltatást nyújtani, akkor az egyértelműen csalás. Nem tudjuk, valóban ez történt-e, de nem okozna meglepetést ha utasok sora tenne emiatt feljelentést.
Ami viszont biztos: aki úgy érzi, hogy becsapták, annak célszerű feljelentés tennie, ami a chargeback eljárás megindításának is a feltétele lehet. A bank ugyanis egyszerűbb helyzetben van a kérelem elbírálásakor, ha az ügyfél dokumentálni tudja, hogy a rendőrséghez fordult.
Természetesen vagyoni és nem vagyoni kára megtérítése érdekében bárki polgári pert is kezdeményezhet az utazásszervező vagy -közvetítő ellen. Ha persze a cég ellen felszámolás indul, újabb perek indításának nincs értelme, mindenki beállhat a hitelezői sorba.
Már van precedens: fizetnie kell az államnak
Elvileg nem fordulhatna elő, hogy egy utazási iroda fizetésképtelensége miatt bárki hoppon maradjon. Az uniós irányelv szerint a „szervező és/vagy közvetítő szerződő fél kellő biztosítékra vonatkozó igazolást nyújt arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén a befizetett összeget visszatéríthesse, és a fogyasztót hazaszállíthassa”.
A hazai szabályozás szerint annak a cégnek, amely charterjáratok igénybevételével szervez külföldi utakat, a tervezett árbevétel húsz százalékát kitevő vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, ami lehet pénzbeli letét, de akár köthetnek az irodák biztosítási szerződést is. Hogy ez elég-e egy csődhelyzetben valamennyi utas kártalanítására, az korántsem bizonyos.
Csakhogy az uniós jog ezt a bizonytalanságot nem tűri. Megköveteli, hogy teremtsék meg az utas teljes kártalanításának feltételeit annak érdekében, hogy a fogyasztók a másik tagállamban letelepedett utazásszervező szolgáltatását annak biztos tudatban vehessék igénybe, hogy az EU egész területén ugyanolyan módon védik az érdekeiket.
Korábban egy másik utazási iroda fizetésképtelensége miatt előállott az a helyzet, hogy az irányadó hazai kormányrendelet alapján megállapított összegű vagyoni biztosíték nem fedezte az utasok teljes vagyoni kárának megtérítését. Néhány utas pert indított a magyar állam ellen. A bíróság jogerősen megállapította, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik az utazásszervező fizetésképtelensége miatt a felperesnek vissza nem térített utazási díj erejéig. Ugyanis az alperes állam, mint jogalkotó elmulasztotta az irányelv fent idézett 7. cikkének a nemzeti jogba történő megfelelő átültetését, mert a kormányrendelet nem biztosítja az utazásközvetítő részére befizetett összeg teljes megtérülésének a lehetőségét. A rendelet értelmében a biztosíték összege alapvetően a tervezett értékesítési árbevétel alapján került meghatározásra, annak bizonyos százalékában. Ezen korlátozott összeg pedig tényszerűen nem alkalmas a felperesek kártérítési igényének a teljes fedezésére. Erre tekintettel az alperes a felelősség alól nem mentesülhet, mert a magyar állam a jogalkotás során nem az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően járt el.
Az az utas tehát, aki sem a chargeback eljárásban, sem a vagyoni biztosíték terhére a biztosítótól nem juthat hozzá teljes egészében a befizetett pénzéhez, a magyar államtól követelheti – kamatostul – a különbözet megtérítését. Vagyis az uniós jog akkor is megvédi a fogyasztót, ha a nemzeti jogalkotó rossz szabályozása miatt egyébként nem jutna hozzá az őt megillető összeghez. Milyen kár lenne, ha nem lennénk EU-tagok és az uniós jog nem tudna megvédeni bennünket a saját államunktól.
(Fotó: 24.hu)
