„Diáklány támogatót keres” – nem kell sokáig kutakodni az interneten, hogy efféle hirdetésre bukkanjunk. A Puncs.hu tehát legfeljebb egy létező igénynek teremtett online platformot: aki oda kattint, tudja, mire számíthat. Legyen ez morálisan bármennyire is elítélendő, egy létező társadalmi problémára a büntetőjog biztosan nem adhat megoldást.

Kerítés és prostitúció elősegítésének gyanúja miatt tesz feljelentést a Párbeszéd elnökségi tagja, Hegyesi Beáta a Puncs.hu internetes társkereső oldal ellen. Kortárs magyar írók és képzőművészek is tiltakoztak, mert álláspontjuk szerint a sugar daddy és sugar baby kampány az emberi méltóságot sérti, a szexualitást áruként kezeli, s a fiatalok számára méltatlan és veszélyes perspektívát kínál.

„Én csak menő pasikkal randizok!” – egyebek mellett azt üzeni a Puncs plakátkampánya. Amiből különösebb fantázia nélkül is valóban kiolvasható, hogy itt valami lehet a háttérben. Hogy mi? A sugar babyk – vagyis csinos fiatal lányok – a portál biztosította felületen kereshetik a maguk sugar daddy-jét, tehát azt a tehetős, ám esetleg nem annyira fiatal urat, aki „már egzisztenciát teremtett magának, és most arra vár, hogy az életét megossza a leendő párjával”. A tényszerűség kedvéért: lehet itt próbálkoznia annak a fiatalembernek is, aki sugar mommy-t szeretne magának, mert van ötven körüli hölgy is a „kínálatban”.

A sugar daddy a Puncs.hu szerint az a tapasztalt és sikeres férfi, aki kész a maga sugar baby-je számára lelki és anyagi biztonságot nyújtani, a partnerét elbűvölni, s irányt mutatni neki az élet útvesztőjében. „Ez az oldal nem a szexualitásról, hanem emberi párkapcsolatokról szól, ami a kölcsönös boldogsághoz vezető legfontosabb út” – olvasható amúgy az internetes oldalon.

Miközben egészen nyilvánvaló, hogy miről is lehet szó: vannak olyan kevésbé tehetős, ámde annál csinosabb leánykák, akik szívesen veszik idősebb urak támogatását egy adott élethelyzetben – a nemi szerepek persze felcserélhetők –, a partnerük számára pedig készek azt nyújtani, amire ők a gondoskodásért cserében vágynak. Szóval ez egy kölcsönös előnyökön alapuló üzleti kapcsolat.

Hogy ez morálisan igencsak kifogásolható? Persze. Igény azonban van erre, hiszen hamarjában több olyan apróhirdetést is találtunk az interneten, amelyben „diáklány támogatót keres”. Utána lehet nézni, esetenként még a mobiltelefonszám is megtalálható.

„Sajnos az egyetemi élet nem úgy kezdődött, ahogy remélem, így szükségem lenne pénzre/támogatásra a tanulmányaim folytatásához” – írja egy lány. Majd így folytatja: „egyvalakit keresek, akivel kellemesen tudnánk tölteni az időt, amíg egyenesbe nem jönnek a dolgaim”. S hogy mire gondolt? „Nem vagyok hivatásos, bár nagyon szeretem a szexet” – teszi mindjárt világossá.

Idézet egy másik hirdetésből (a durva helyesírási hibákkal együtt): „Sziasztok kedves vidám szegedi diák lány várja minden ki kapcsolódni vágyó úrak hivását!”. Elég bevállalósnak tűnik – drága a tandíj, magasak a megélhetési költségek? –, mert akár a barátnőjével együtt is kész rendelkezésre állni. Ő sem rejti véka alá a lényeget.

Nem kell tehát ide Puncs.hu. Óriásplakáton persze mégsem kellene reklámozni a sugar daddy–sugar baby életérzést, de ez megint csak erkölcsi kérdés lehet, mert jogilag támadhatatlan a dolog. A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény ugyanis kizárólag a szexuális szolgáltatás reklámját tiltja, illetve nem lehet a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolni. A menő pasikkal randizás gondolatának, illetve annak a portálnak a népszerűsítése tehát, amelyen ki-ki megtalálhatja a „partnerét” – tetszik, nem tetszik – belefér.

A törvény ráadásul azokra, akik csak felületet biztosítanak apróhirdetések közzétételére, nem is vonatkozik. Ez az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény szerint közvetítő szolgáltatás, és senki „nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak”. Törölni kell azonban a tartalmat, ha valakit a „jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért”.

Nincs azonban ilyen sérelem, ha valaki a saját ajánlatát teszi közzé, akár meglehetősen obszcén képek kíséretében. Az egyik ilyen oldal moderálási szabályai szerint különben kizárólag a nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény nyílt, kendőzetlen ábrázolása tilos, de ha valaki a hirdetésében fontosnak tartja bemutatni, miként festenek teste intim zónái, azt nem kifogásolják.

Ehhez képest a Puncs már-már decens, polgári értékeket valló portálnak tűnik. Miközben az üzeneteikkel igencsak gondok vannak. A jog eszközeivel azonban nem lehet megoldást találni például arra a súlyos társadalmi problémára sem, hogy családok sora képtelen vállalni a gyerekek egyetemi tanulmányaival kapcsolatos költségeket.

Erre persze nem a – rejtett – prostitúció, a kitartottság helyeslése, elfogadása, mi több, ösztönzése a helyes válasz. Egy normális társadalomban a párkapcsolat alapja csak a kölcsönös szeretet lehet, miközben nem lehet nem tudomásul venni, hogy az érdekházasságnak – érdekkapcsolatnak – azért elég nagy hagyományai vannak Magyarországon és szerte a világban.

Egy feljelentés ezen nemigen fog változtatni semmit, mert a jog eszközeivel kezelhetetlen problémáról van szó. Amíg vannak idősebb urak – hölgyek –, akik hajlandók jóval fiatalabb partnerüket anyagilag támogatni, s akadnak olyan ifjú emberek, akik a viszonylagos jólétért, de esetleg csak az egyetemi tanulmányaik folytatásához szükséges minimális feltételek megteremtéséért cserében készek ellenszolgáltatást nyújtani, egy portál betiltása nem jelent megoldást. Ugyanez a helyzet általában a fizetős „szerelemmel”. 

De a hatályos jogszabályi környezetben nem is lehet betiltani semmit. Hivatkozhat a Párbeszéd politikusa kerítésre, meg a prostitúció elősegítésére, csak a Btk. mást mond. „Aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – így szól a jogszabály.

Csakhogy egy olyan portál esetében, ahová mindenki saját elhatározásából regisztrál, a „másnak megszerez” fordulat értelmezhetetlen. Ráadásul ha ezért az érintetteknek nem is kell fizetniük – mert az oldal más módon, esetleg hirdetések révén tesz bevételre szert –, a haszonszerzés ugyancsak kétséges. Mellesleg ugyanez igaz akkor is, ha egy szolgáltató nyilvánvalóan fizetős szexről szóló apróhirdetéseket az érintett felek számára ingyen közvetít.

A prostitúció elősegítése pedig egészen biztosan nem játszik. E tényállás szerint a bűncselekményt az követi el aki mást prostitúcióra rábír, illetve épületet vagy egyéb helyet prostitúció céljára másnak a rendelkezésére bocsát. Ennek a vitatható oldalnak az üzemeltetői ilyesmit nem követnek el. Nem bírnak rá senkit semmire, szobáztatást meg végképp nem ígérnek.

Be lehetne persze tiltani az összes olyan apróhirdetést is, amelyben szexuális szolgáltatást kínál valaki. Ezekből egyébként általában nem derül ki, hogy visszterhes ügyletről van szó, csak például annyi, hogy „imádom a kölcsönös franciát”. Lehet, hogy ingyen imádja, bár aki azt jelzi, hogy ez benne van az „alapban”, azért mindjárt figyelmeztet rá, hogy nem teljesen önzetlen ajánlatról van szó.

De talán nem is kell magyarázni, mi az üzenet. Ennél a Puncs legfeljebb annyival rosszabb, hogy óriásplakátokon teheti közhírré: csak menő pasikkal érdemes randizni. Ha valaki esetleg még nem tudná, hogy egy szép test pénzt fialhat. Mellesleg a prostitúció kriminalizálása több ezer év alatt sem hozta meg a várt eredményt.

(Fotó: zoom.hu)