Magyar Ügyvéd Blog

A rettegés foka

A "Soros-tervvel" riogatás biztosan nem rémhírkeltés, csak szimpla hazudozás

2017. december 01. - Magyar Ügyvéd

sorosterv.jpgFeljelentést tesz a Jobbik rémhírterjesztés miatt a sorosozó kormánypárti politikusok ellen, de a hazudozás nem bűncselekmény. Volt már korábban is kísérlet erre, de az ügyészség 2016-ban lesöpörte a beadványt.

Rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője azon kormánytagok és fideszes politikusok ellen, akik aktív résztvevői a Soros-tervvel kapcsolatos „társadalmi agymosásnak” – írta az MTI. A Jobbik szóvivője szerint „ennek egyszer s mindenkorra véget kell vetni”.

Riasztó, hogy mintha visszafordíthatatlan társadalmi folyamatok indultak volna el, eddig ismeretlen fokú, emberek közötti gyűlölettel – fogalmazott a politikus. Úgy gondolja, szerencsés történelmi fejlődésű országban egy ilyen eset után a kormány bocsánatot kérne „az egész hecckampányért”.

Az ellenzéki párt szóvivője megjegyezte, a rémhírterjesztés a Btk. szerint csak közveszély helyszínén valósítható meg, és ez valóban így is van. Kérdéses azonban, hogy tényleg van-e közveszély? Ezen ugyanis olyan helyzetet kell érteni, amikor meg nem határozható vagy nagyobb számú meghatározott embert személyi sérülés, illetve jelentős értékű javakat anyagi kár bekövetkezésének reális lehetősége fenyegeti.

Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Most elvileg az ilyen fenyegetés megvan, hiszen tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet például akkor rendelhető el, ha a migráció „valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”. Egy augusztusi kormányrendelet szerint pedig a válsághelyzetet egészen jövő márciusig az ország egész területére kihirdették.

Ebből valóban az következik, hogy a közbiztonságot mindenütt közvetlenül veszélyeztető körülmények állnak fenn, különben nincs válsághelyzet. Más kérdés, hogy menekültek híján különösebb kockázatokról sem beszélhetünk, de ez a nem teljesen lényegtelen tény a kormányt nemigen zavarja.

Formálisan tehát Mirkóczkinak akár igaza is lehetne, hiszen a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető migrációs helyzet akár közveszélyként is értékelhető. Csakhogy ez a logika egyszer már nem jött be, s az ügyészség álláspontja vélhetően azóta sem változott.

Csepelen a 2016-os kvótareferendum kampányában azzal riogatta a kerület két alpolgármester a helybelieket, hogy menekülteket költöztetnek helyettük az önkormányzati bérlakásokba, őket pedig az utcára teszik. De a kormányzati propaganda része volt az is, hogy a migránsok miatt rászoruló romák és nem romák veszíthetik el a segélyüket, mások a munkahelyüket, ráadásul az idegenek nőket fognak megerőszakolni.

Két ügyvéd – Ésik Sándor és Csire Balázs – ezt megelégelte, s az ügyészséghez fordultak. Úgy látták, a kormány „nyilvánvalóan objektív tényeken alapuló” tájékoztató kampánya szerint meg kell védeni Magyarországot, amely „biztosan veszélyben van, ami fogalmilag kizárólag KÖZveszély tud lenni”.

Az ügyvédek – „választott Kormányunkban és Miniszterelnökünkben töretlenül megbízó állampolgárként” – azt gondolták, a csepeli alpolgármesterek saját környezetükben megválasztott véleményformálóként nem tehetik meg, hogy a helyi önkormányzati bérlakásokban élőket megalapozatlanul riogassák. Kizártnak tartották ugyanis, hogy a lakásbérlők helyébe menekülteket költöztessenek, aki pedig ezt állítja, az közveszély helyszínén rémhíreket terjeszt.

Az ügyészség azonban másként látta, és a feljelentést elutasította. Azzal érveltek, hogy a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel (…) érintett területen a közbiztonság, a közrend vagy a közegészségügy közvetlen veszélyeztetettsége merül fel, míg közveszély színhelyén a veszélyeztetettségen túlmutató, a sérelem valószínűségét közvetlenül magában rejtő, már kialakult állapotot értünk”.

A vádhatóság szerint tehát nem volt közveszély. Így ma sincs. Az ügyészség arra is figyelmeztetett, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet a közigazgatgatási jog, míg a közveszélyt a büntetőjog határozza meg, s ezeket nem lehet egymásnak megfeleltetni.

Mellesleg az ügyészség is idézte Angyal Pál egykori akadémikust, aki a múlt század első felében fogalmazta meg a közveszély fogalmát. E szerint „közveszélyről akkor beszélünk, amikor személyeknek vagy dolgoknak egyénileg meg nem határozott, tehát korlátlan köre oly helyzetbe kerül, mely azok megsemmisülésének vagy sérelmének valószínűségét rejti magában”.

Itt még szerencsére tényleg nem tartunk. A kormány tehát büntetőjogi értelemben biztosan nem gyanúsítható rémhírterjesztéssel, hanem egyszerűen csak hazudik. Nyilván abból kiindulva, hogy a beparáztatott lakosság majd a vezérre szavaz, hogy az védje meg a kreált fantomoktól. Ezt pedig csak a választók szankcionálhatják, már ha egyáltalán átlátnak a szitán.

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3813405037

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása