Magyar Ügyvéd Blog

Hamis ajánlóívek: állami adatbázisokból szivárogtak ki személyes adatok?

2018. március 23. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2018-03-23_16_59_38.pngEgyetlen párt ajánlóívét sem írta alá, de három jelölőszervezet ívén is szerepel a neve Évának, blogunk egyik olvasójának. Árok Kornél egykori tűzoltó-szakszervezeti vezető, bohócforradalmár pedig tucatnyi párt jelöltjét ajánlotta – de igazából egyet sem. Mindketten rendőrségi feljelentést tettek. Csak azt tudjuk javasolni, mindenki tájékozódjék a helyi választási irodánál, nem éltek-e vissza kamupártok a nevükkel, s ha igen, forduljanak a rendőrséghez.

Soha egyetlen párt ajánlóívét, népszavazási kezdeményezését nem írta alá, s 2010-ben, amikor még a személyes adatokat is tartalmazó ajánlószelvényeket postáztak valamennyi választásra jogosult polgárnak, ő azt sem adta át senkinek, s ki sem lopták a postaládájából, ami akkor bevett gyakorlat volt – így emlékszik Éva, aki a korábbi blogbejegyzésünk kapcsán jelentkezett. Öntudatos állampolgárként most mégis kíváncsi volt arra, nem éltek-e vissza a nevével, hiszen számos hír jelent meg arról, hogy egyes pártok másolt adatokkal adtak le ajánlóíveket.

Korábban azt írtuk, hogy az ajánlóív közokirat, s ha valaki hamis adatokat tartalmazó íveket ad le, az választási csalás és közokirat-hamisítás, s ezért akár négy és fél évet is lehet kapni. De az sem úszhatja meg büntetlenül, aki a saját pártja ajánlóívet – vagy azok másolatát – bocsátja mások rendelkezésére.

Éva vette a fáradságot, és betért a lakóhelye szerinti önkormányzatoz, hogy megtudakolja, szerepel-e a neve bármely párt által benyújtott ajánlóíven. A portás kicsit ugyan csodálkozott azon, hogy mit akar az asszony, de azért útba igazította, hogy próbálkozzék a harmadik emeleten. Alig néhány perc múlva pedig a nő kezében is volt az aláírás-ellenőrző rendszerből az igazolás arról, hogy ő bizony mindjárt három pártnak is aláírt.

Közös Nevező 2018, Net Párt, Rend és Elszámoltatás Párt – ezek a jelölőszervezetek szerepeltek az önkormányzat helyi választási irodája által kiállított dokumentumon. Éva ezekről a szervezetekről mit sem hallott, de a hivatalban kapott egy jó tanácsot: ha úgy érzi, hogy visszaéltek az adataival, tegyen feljelentést.

ke_pernyo_foto_2018-03-23_15_58_15.png

 

A rendőrség nincs túl messze, így az asszony nem adta fel, hanem tényleg átsétált a kapitányságra. Ott a kapuban már rutinosabban fogadták, s amikor az illetékes ügyintéző elé került, ő el is árulta neki, hogy ez előző napon már voltak vagy tízen, akik hasonló ügyben tettek feljelentést. Hogy mi lesz a dolog vége, azt nem tudni, de Éva bejelentése kapcsán nyilván megindul a nyomozás legalább a választás rendje elleni bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt. Azután egyszer majd lezárul, mire túl leszünk mindenen.

Ha még emlékeznek rá, 2011 júniusában békés demonstrációt hirdetett az alkotmányos jogok védelme érdekében magánemberként Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének akkori elnöke – most független parlamenti képviselő – és Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének egykori vezetője.

Ez most csak azért érdekes, mert a bohócforradalomként elhíresült megmozdulás egyik vezetője Árok Kornél volt, aki ezúttal mindjárt éppen egytucatnyi pártnak írt alá a Somogy megyei 1-es választókerületben: többek között a Kell az Összefogás, az Elégetlenek Pártja, a Haza Mindenkiért Párt, a Közős Nevező 2018, meg a Rend és Elszámoltatás Párt javára.

Illetve egyiknek sem – szögezte le kérdésünkre. A számára is akkor derült ki, hogy mennyire lelkes támogatója mindenféle kamupártoknak, amikor a helyi választási irodához fordult. Kapott ugyanis igazolást arról, hogy milyen ajánlóíveken szerepel, miközben senkinek nem írt alá.

ke_pernyo_foto_2018-03-23_15_56_40.png

És ugyanazt állította, mint Éva: korábban soha nem élt az ajánlási jogával, tehát elvileg a sokak által feltételezett Kubatov-listára sem kerülhetett fel, amelynek a feltételezések szerint alapjául szolgálhattak korábban a népszavazási kezdeményezések aláíróívei, a Fidesznek átadott ajánlószelvények, majd 2014-től az ajánlóívek. Az ilyen lista összeállítása jogellenes, de legalább azt lehet sejteni, hogy a Fidesz támogatói körének tagjairól miként építhetett ki óriási adatbázist.

De mit kezdjünk azokkal, akik a választások előtt nem éltek a jelöltajánlási jogukkal, s nem támogattak semmilyen referendumot sem? Nevek és lakcímek könnyen megszerezhetők, elég csak a postaládákról lemásolni az adatokat. De mi van a hamis ajánlóíveken szereplő két másik adattal: az érintett édesanyja nevével és a személyi számmal? Ezekhez nem lehet csak úgy hozzáférni, már csak azért sem, mert ugyan ki tudja fejből a személyazonosító jelét, s ha mégis, azt milyen ürüggyel lehet kiszedni bárkiből? És miként lehet kicsalni a lakcímkártyát, amin már szerepel a jelöltajánláshoz szükséges minden adat?

Megnéztük, a személyi szám kezelésére jó pár szervet feljogosít a törvény, így többek között az állami népesség-nyilvántartást, a földhivatalokat, a katonai igazgatás szerveit, a bűnügyi, illetve a szabálysértési nyilvántartó rendszert, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető hatóságot. Arról nem is beszélve, hogy bankszámlát nyitni vagy mobilszolgáltatóval szerződést kötni csak akkor lehet, ha az ügyfél hozzájárul a személyes okmányainak lemásolásához, beleértve a lakcímkártya személyi számot is tartalmazó oldalát.

A pénzintézetek és a távközlési szolgáltatók azonban a személyi számot nem kezelik, hanem csupán valahol az informatikai rendszerükben lehetne megtalálni a lakcímkártyák szkennelt változatát, de ki a fene kutakodna utánuk? Ez igen macerás lenne, ráadásul a kockázat sem csekély: ha egy bankról kiderülne, hogy az ügyfeleiről jogellenesen adatokat ad ki, lehúzhatná a rolót.

Így Éva és Árok Kornél, meg a csuda tudja, még hány ember személyes adatai máshonnan szivároghattak ki. Vagy valamikor valakinek aláírtak, de ezt elfelejtették, esetleg mégis valamelyik központi adatbázisból kerülhettek ki tömegesen az ajánlóívek kitöltéséhez szükséges adatok. A lehetőségek tárháza pedig szinte végtelen, mert az önkormányzati és a kormányhivatali tisztviselők jelentős része hozzáférhet a központi adatbázisokhoz, s akkor még ott vannak a földhivatalok, meg a honvédelmi igazgatás rendszere is.

Nem kívánunk természetesen gyanúsítani senkit, mi több, abban bízunk, hogy a közigazgatás intakt, és senki nem kívánta kockáztatni a lebukást, mert az informatikai rendszer naplózza, hogy ki, mikor és milyen célból kért le személyes adatokat. Ha valaki esetleg ilyesmit tett volna, a rendőrség jó eséllyel a nyomára bukkan. Már ha a nyomára akarnak bukkanni.

Mellesleg feljelentés esetén a hatóságoknak nem kell teljesen a sötétben tapogatózniuk, hiszen az aláírásgyűjtő íveken megtalálható a gyűjtő személyek neve, ami egy nyomozás során legalább viszonylag biztos kiindulópontként szolgálhat. Amennyiben a nyomtatványok nincsenek rendben, nekik tudniuk kell, hogy az egyes személyek adata és aláírása miként kerülhetett az ívekre.

Végső következtetésként csak azt tudjuk javasolni, hogy minél többen tájékozódjanak, az ő adataik szerepelnek-e bármely párt ajánlóívén. Ezt megtehetik személyesen a helyi választási irodánál, illetve ugyanott levélben is. Aki pedig úgy véli, hogy senkinek nem írt alá, de a neve valamelyik pártnál megtalálható, tegyen feljelentést. Éva olvasónk szerint ez neki nagyjából egy órát vett el az idejéből. Ennyit talán mindenkinek megér, hogy tegyen valamit a választások tisztaságának megőrzése érdekében.

Szerencsére ilyen esetünk is is van:

 

ke_pernyo_foto_2018-03-23_15_52_33.png

A gyanakvó Varga Gábor nevével tehát senki nem éll vissza. 

 

Elgondolkodtató egyébként, hogy például Németh „rezsibiztos” Szilárd és segítői február 20-án – az aláírásgyűjtés első napján – 2612 ajánlást gyűjtöttek. Az akció reggel nyolckor indulhatott, s bízzunk benne, hogy este nyolc után már senkit nem zaklattak. Vagyis: 12 óra állt rendelkezésükre, tehát óránként 216, másodpercenként majdnem négy embert értek el. Az ajánlóív kitöltéséhez viszont akkor is szükség van több mint egy percre, ha valaki a fideszes aktivista felkérésére azonnal kötélnek állt és fejből fújta a személyi számát, így optimális feltételek mellett is nagyjából háromezer percet vehetett igénybe a 2600 ajánlás kitöltése. A 12 óra viszont csak 720 percből áll. Lehetséges persze, hogy a mi Szilárdunknak százan gyűjtötték az ajánlást, és akkor fejenként a 12 óra alatt már csak 26 embert kellett meggyőzniük, hogy támogassa a fideszes jelöltek. Vagyis óránként már csak alig több mint kettőt, ami teljesen életszerű. Vagy nem, mert eleve a Kubatov-listákból dolgoztak…

(Illusztráció: atlatszo.hu)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr4913774354

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása