Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Csakhogy ez nem lehetne szabadon választott opció: amennyiben nincs esély a Ház törvényes működésének fenntartására, be kell zárni a boltot. A parlamenti törvénnyel ezért alapvető bajok vannak.

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény elfogadása kapcsán – döntött az Alkotmánybíróság (AB) kedden. Az indokolás külön kitér arra, hogy az ellenzéki képviselők maguk idézték elő azt a helyzetet, amely miatt azután megtámadták a „rabszolgatörvény” elfogadásának módját.

Az alkotmánybírák ezért elutasították az ellenzéki képviselők indítványát, amely szerint a túlóratörvénynek nevezett csomag tavaly december 12-i megszavazása közjogilag – formai okok miatt – a körülmények miatt érvénytelen volt. Az AB arra hivatkozik, hogy az ellenzék obstrukciója – amikor megakadályozták azt is, hogy a házelnök feljusson a pulpitusra – nem volt jogszerű, ezért az országgyűlés rendeltetésszerű munkájának helyreállítása azonnali megoldást követelt.

Az AB szerint a házszabályból pedig nem következik, hogy az ülést csak az emelvényről lehetne vezetni, mert az alapvetően praktikus célokat szolgál. A testület ugyanakkor a törvényhozásra vonatkozó alkotmányos elvekkel ellentétes rendzavarásnak nevezte, hogy a levezető elnököt nem engedték fel az emelvényre.

Az alkotmánybírák következtetése azonban alapvetően téves, hiszen ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Ebből pedig nem következik az, hogy a parlament rendeltetésszerű munkájának helyreállítása azonnali megoldást követelt.

Az AB érvelése ezért egyértelműen téves. Ráadásul rossz a szabályozás is, hiszen amennyiben a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás történik, az elnöknek csak egyetlen feladata lehet: felfüggesztheti vagy berekesztheti az ülést. Az viszont, hogy a számára ezt csupán lehetőségként írták elő, egyértelmű jogalkotási hiba.

Igaz, ki gondolt volna arra, hogy az ellenzék egyszer elállja majd a parlament levezető elnöke előtt a pulpitus felé vezető utat? Tavaly decemberben viszont ez történt, amire tényleg nincs szabály. A törvény csak azt írja elő, hogy amennyiben az elnök az ülés felfüggesztésére vagy berekesztésére vonatkozó határozatát nem tudja kihirdetni, s elhagyja az elnöki széket, az ülés megszakad. Na itt egy újabb joghézag: mi van akkor, ha oda sem jut?

Akkor bárhonnan levezetheti az ülést? S ha ezt teszi, az teljesen jogszerű, mert erre nincs külön szabályozás? Megint egy joghézag. Erre sem gondolt korábban senki, de az AB rendet vághatott volna a zűrzavarban. Ám nyilvánvalóan nem akart, különben a Fidesz által választott bírák nem feleltek volna meg a „kenyéradó gazdájuk” elvárásainak.

Ne bonyolítsuk túl a dolgot, hanem próbáljunk valamilyen más analógiát keresni. Mi van akkor, ha egy üzemben a gyártósor részleges meghibásodása esetén a termelés ugyan folytatódhat, de ezzel a dolgozókat baleseti veszélynek teszik ki? A gépeket nyilván le kell állítani, a hibát meg gyorsan orvosolni kell. Ha a cég nem ezt teszi, súlyos árat fizethet érte.

A törvényhozás sem kevésbé „veszélyes üzem”, hiszen az emberek alapvető életviszonyait befolyásoló döntések születhetnek – adott esetben igencsak zavaros körülmények között. Az AB-nek ezt kötelessége kellett volna megállapítani, hiszen tavaly decemberben a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás történt. Mindenféle magyarázkodás helyett a testület egyetlen jó döntése az akkor elfogadott törvények közjogi érvénytelenségének megállapítása lehetett volna.

Ám nem erre a következtetésre jutottak, hanem tették a dolgukat: megfeleltek a hatalom elvárásainak. Reméljük, hogy talán kissé szégyellik magukat.

(Fotó: index.hu)