Magyar Ügyvéd Blog

A jogerős bírósági ítélet tényleg nem számít?

2019. augusztus 22. - Magyar Ügyvéd

u_szo_k.jpgÚgy tűnik, a törvény előtt vannak egyenlők és egyenlőbbek. Egy közpénzekből működő cég tényleg azt csinál, amit akar, s nem számít a jogerős bírósági verdikt sem? Valóban senki nem szégyelli magát, hogy van egy állami tulajdonú kft., amely az úszó vb. kapcsán egyszerűen nem hajlandó a közpénzek elköltésével elszámolni?

„A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét” – így szól a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.). Csak úgy tűnik, a törvény előtt vannak egyenlőbbek.

Hiszen még egy bliccelőt is komolyabban vesznek, s a tartozását – ami a BKV-nál harminc napon túli befizetés esetén több mint 32 ezer forint – letiltják a fizetéséből, leemelik a bankszámlájáról, s ha másként nem megy, megjelenik a lakásán a végrehajtó. De egy közérdekű adatigénylés iránti perben hozott jogerős ítéletnek nincs különösebben megrázó hatása.

A Bp2017 Kft. nevű állami tulajdonú cégnek mindössze százezer forint bírságot kell fizetnie a végrehajtási eljárásban, miután a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a 24.hu-nak a Hosszú Katinka klubjával kötött szerződéseit – írja véleménycikkében az internetes portál. A teljesítés határideje egyébként tavaly december 20-a volt. Ehhez képest a bíróság a végrehajtási törvényre hivatkozva a közpénzből működtetett milliárdos vállalkozásra igen szerény büntetést szabott ki.

 

A bírósági eljárást megelőzően a 24.hu. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult. A NAIH jelentést tett közzé az ügyben, melyben rögzítette: a kft. az Infotv. rendelkezéseit nem tartotta be, amikor nem teljesítette a beadványozó közérdekű adatigénylését, valamint megsértette a bejelentő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát. A Péterfalvi Attila elnök szignálta dokumentumot 2017 októberében publikálták, ám a Bp2017 Kft. ennek ismeretében sem adta ki az adatokat.

De mit is elő a jogszabály? „Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján – a rendőrség végzi el” – olvasható a törvényben. Ez amúgy nemcsak pénztartozásra igaz, hanem mindazokra is, akiket egyéb magatartásra köteleztek, ám annak nem tettek eleget.

Most itt van ez a Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, amelynek egyetlen tagja a magyar állam. Így nehéz lenne vitatni, hogy a kft. által elköltött pénzek közérdekű – vagy legalábbis közérdekből nyilvános – adatnak minősülnek. Ez a céget különösebben nem érdekelte, hiszen nyolc hónapja veszi semmibe a jogerős bírósági döntést.

Ehhez képest a Pesti Központi Kerületi Bíróság július végén hozott, százezer forintról szóló büntetése nem tűnik eléggé visszatartó hatásúnak, bár a Vht. szerint határozottabban is felléphetek volna. Így a bíróság végzéssel határozhatna a végrehajtás módjáról, tehát a kötelezettet a meghatározott cselekmény pénzegyenértékének megfizetésére kötelezhetné, feljogosíthatná a végrehajtást kérőt, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, valamint a kötelezettel szemben 500 ezer forintig terjedő pénzbírságot szabhatna ki, de akár a rendőrség közreműködését is kezdeményezhetné.

Kétségtelen persze, hogy elég fura lenne, ha egy állami cégnél karhatalmi segítséggel foglalnák le a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumokat. Másfelől azon miért nem csodálkozik senki, ha mondjuk egy állami vagy önkormányzati szerv – na pláne, egy bank – végrehajtást kezdeményez egy lakás kiürítése érdekében, és rendőrök hurcolják el a tartozást felhalmozott lakókat?

Ők mennyivel rosszabbak, mint egy kizárólag állami tulajdonú kft., amely nem veszi komolyan a bíróság ítéletét? A cég ráadásul tudatosan helyezkedik szembe egy jogerős verdikttel, míg egy hajléktalanságra ítélt család nem feltétlenül a saját hibájából vált fizetésképtelenné.

Igaz, a Bp2017 Kft. sem ússza meg ennyivel, mert a bíróság felhívta a társaság figyelmét: a pénzbírságot akár több alkalommal is kiszabhatják. De az esetleg elsíbolt milliárdokhoz képest kit érdekel még párszázezer forint? A döntés ellen pedig lehet fellebbezést is benyújtani, így évekig elhúzható az ügy. Tényleg senki nem szégyelli magát, hogy van egy állami tulajdonú cég, amely egyszerűen nem hajlandó a közpénzek elköltésével elszámolni? És ehhez még a bíróság is asszisztál...

 

A 24.hu a következőket szeretné végre megtudni:

  • a Bp2017 Kft. az Iron Corporation Kft.-vel – Hosszú Katinka klubjával – mekkora összegre, s milyen célra szerződött,
  • a cég szponzorációra, reklám- és marketingtevékenységre kivel és milyen összegben szerződött.

Hát, ezt nem sikerült a portálnak a tavalyi jogerős ítélet ellenére sem megtudnia.

Fotó: 24.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr3215020382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása