A vagyonnyilatkozat az önkormányzati képviselőknél is egy nagy kamu?

2019. december 14. - Magyar Ügyvéd

vagyon.jpgAz októberben megválasztott önkormányzati képviselők között van a saját bevallása szerint kifejezetten vagyonos ember, míg többen egyenesen nyomorognak. Már ha igazat mondanak, mert jogkövetkezmények nélkül mindenki azt hazudik, amit akar. A lényeg, hogy a vagyonnyilatkozatot határidőre leadják. Ráadásul ezeket a bevallásokat a helyhatóságoknak nem is kell hivatalból a honlapjukon nyilvánosságra hozni.

Orbán Viktor miniszterelnöknek a legutóbbi vagyonbevallása szerint 1,4 milliós számlakövetelése, s két ingatlana van. De látványosan gazdagodott 2018-hoz képest, amikor 945 ezer volt a számláján, meg – a feleségével közösen – több mint négymilliós jelzáloghitele, ami idén januárra 3 és fél millióra apadt. De persze, hogy rosszul megy neki a szekér, mert a pártelnöki fizetését nem is veszi fel. Ő talán a világ legszegényebb kormányfője.

Ám most nem ezzel akarunk foglalkozni, hanem Orbán példáján keresztül csupán azt kívántuk szemléltetni, egyáltalán van-e bármilyen értelme a politikusok kötelező vagyonnyilatkozatának. Ezúttal ugyanis a frissen megválasztott önkormányzati képviselők helyzetét igyekeztünk górcső alá venni.

Ez nem kis falat, mert a hatályos szabályok szerint a helyi politikusok vagyonbevallása ugyan közérdekből nyilvános adat, de azt hivatalból – szemben például az államfő, a miniszterelnök vagy a parlamenti képviselők hasonló nyilatkozatával – nem kell az önkormányzat honlapján közzétenni. Hanem azt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényelheti, és vagy megkapja, vagy nem.

Csak közbevetőleg: az Átlátszó valamivel több mint egy éve nekifutott, hogy legalább a megyei jogú városi polgármesterek vagyonnyilatkozatához hozzájusson, csakhogy több helyütt sem jártak sikerrel. De mi van akkor, ha nem egy profi tényfeltáró hírportál, hanem egy helyi választópolgár próbálna adatokhoz jutni az önkormányzati képviselője amúgy közérdekből nyilvános vagyonbevallásához?

Valószínűleg gyorsan feladná, miközben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény elég egyértelműen rendelkezik: az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános. Az ilyen adat megismerése iránt pedig bárki formai kötöttségek nélkül szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be, és jogosult a kért információról másolatot kapni.

Ebből meg az is következik, hogy a kíváncsi állampolgárt nem lehet kötelezni ellenőrzött körülmények közötti helyszíni iratbetekintésre, a dokumentumok tanulmányozására vonatkozó időpont előzetes egyeztetésére. Szóval elvileg nem lehetne vegzálni senkit, hanem aki kezdeményezi, annak a kért vagyonnyilatkozatot másolatként meg kell küldeni.

Az alapvető gond e tekintetben, hogy a hatályos szabályozás meglehetősen homályos. Ami az önkormányzati törvény szerint közérdekből nyilvános adat, azt csak akkor kell az interneten is közzétenni, ha arra jogszabály az adatkezelőt kifejezetten felszólítja. A törvény ilyen rendelkezésének hiányában az egyes települések eltérő gyakorlatot folytatnak.

Van, ahol az októberben megválasztott helyi képviselők vagyonbevallását közzétették, sok helyütt viszont nem, pedig mindenkinek alanyi joga azok megismerése. De akkor minek a felesleges cirkusz? Miért nem lehet úgy módosítani a hatályos rendelkezéseket, hogy ne egy-egy település vezetőinek jószándékán múljék, mit kezdenek a vagyonnyilatkozatokkal? Tegyék azokat mindenütt közszemlére!

Más kérdés – és nem véletlenül kezdtük ezt a dolgozatot Orbán Viktorral –, hogy mennyit érnek ezek a bevallások. Valószínűleg keveset, már csak azért is, mert „az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja”. Tehát ha valaki nem menti el magának, hogy a helyi képviselő anyagi helyzete az egyik évről a másikra miként változott, ezt utólag már nem ellenőrizheti.

Ki mit vallott be?

Itt megint előjön Orbán Viktor, a nemzet „szegénye”. Több tucatnyi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát néztük meg – a helyszíneket azért nem közöljük, mert nem akarjuk bántani azokat a képviselő-testületeket, amelyek saját elhatározásukból a bevallások közzététele mellett döntöttek –, és eléggé egyértelműen kiderül, hogy azok nem feltétlenül felelnek meg a valóságnak. A dokumentumok szerint szinte senkinek nincs autója, s vannak olyan képviselők, akikről még az sem állapítható meg, hogy egyáltalán miből élnek.

A teljesség igénye nélkül nézzük a végleteket. Van olyan várospolitikus, aki jelentős aranytartalékot halmozott fel, s számottevő befektetésekkel rendelkezik százmilliós nagyságrendben. Minden tiszteletünk az övé, mert biztosan nem gőgösködni akart a jelentős vagyonával, hanem komolyan vette a bevallási kötelezettségét.

A sor másik végén találunk olyan képviselőt, akinek van egy nem túl nagy lakása és bruttó 110 ezer, másnak 150 ezer forint havi jövedelme. De ők nincsenek egyedül ezzel, mert mit kezdjünk azzal, aki bruttó 216 ezret keres, és ebből fenntart két kisebb lakást, egy öreg autót, viszont van 13 milliós tartozása?

Az sem túl életszerű, hogy valaki rendelkezik egy 50 négyzetméteres lakás felével, egy 3500 négyzetméteres zártkert harmadával, miközben egyetlen fillér jövedelmet sem vallott be, ám van 18 milliós adóssága. Nem kevésbé érdekes, hogy egy képviselő cégével szemben tízmilliós köztartozás miatt végrehajtási eljárás folyik, és tartozik magánszemélyeknek még négymillióval, amit a 430 ezres jövedelméből kellene fedeznie.

A sort még folytathatnánk, mert elég gyakori, hogy a bevétel sort egyszerűen „elfelejtették” kitölteni – így különösen érdekes, hogy az egyik képviselő miből törleszti a milliós tartozását. Ezért meggyőződésünk szerint csak szemfényvesztés lehet ez az egész. Ráadásul ha a bevallásoknak hinni lehet, és a közpénzek felett rendelkező képviselők egy része tényleg szinte nyomorog, a rendszer a korrupció súlyos kockázatát hordozza magában.

Hazudni szabad 

Az egésznek azért sincs semmi értelme, mert az önkormányzati törvény egyetlen szóval sem rendelkezik arról, mi történjék, ha valakivel szemben vagyonnyilatkozat-tételi eljárás indul, és kiderül, hogy az anyagi helyzetét illetően hazudott. A jogszabály egyetlen szankciót tartalmaz: aki határidőre nem nyilatkozik, nem gyakorolhatja a képviselői tisztségéből eredő jogait, és amíg nem pótolja a mulasztást, nem kaphat semmilyen juttatást.

A Btk. egyébként csak a közokirat-hamisítást rendeli büntetni: aki „hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja (...), bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A vagyonnyilatkozat azonban nem közokirat, s még csak más, polgári jogi jogkövetkezményekkel járó magánokiratnak sem tekinthető.

Amíg a jogalkotó szerint ez így rendben van, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteknek csak egyetlen dolga van: a törvényes határidőig adják le a papírokat, miközben azok valóságtartalma teljesen közömbös.

(Fotó: Pixabay)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1015351610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.