Nem értünk a virológiához, nem értünk a gazdaságpolitikához, nem értünk a válságkommunikációhoz, s végképp nem értünk ahhoz, miként kellene kezelnie a kormánynak a koronavírus-járványt. Hülyék viszont nem vagyunk, és mindezzel kapcsolatban akadnak aggályaink. Ha a kérdéseink egy korábbi nemzeti konzultációra emlékeztetnek, az nem a véletlen műve.

• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a magyar gazdaság növekedési üteme a járvány miatt lassul, és emiatt az idén a GDP legfeljebb két-három százalékkal nőhet.
• Mások nem így vélik, mert a kormány három százalékos recesszióval számol. A kettő közötti különbség óvatosan becsülve is 2500 milliárd forintnyi kiesés. Csak hogy jobban értsük, ez mit jelent: „békeidőszakban” az egészségbiztosítási alapból a betegek ellátására nagyjából kétezer milliárd jut.

• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a gazdaságvédelmi akciótervvel megoldották a munkahelyek megőrzését, hiszen a kormány – sajátos magyar megoldásként – három hónapig átvállalja a bér hetven százalékát rövidített munkaidő bevezetése esetén
• Más vélemények szerint ez durva csúsztatás, hiszen a bérkiegészítés – szemben több más uniós tagállam gyakorlatával – nem a teljes munkaidőre, hanem csak a munkaidő meghatározott idejére jár. Vagyis: ahol a nyolc helyett csak hat órában foglalkoztatnak valakit, a cég nálunk mindössze két órányi állami támogatásra számíthat.

• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok, és ez így rendben van.
• A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen más vélemények szerint a munkavállalóikat megőrző cégek számára csak kifejezetten technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra jut ennyi pályázati forrás. És a többiekkel mi van? Ja, a Fideszhez közeli turisztikai cégeknek adnak még hatszázmilliárdot.

• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a járvány miatt állásukat elvesztett munkavállalók helyzetére megoldást jelent az átképzések tandíjának 95 százalékos állami átvállalása, illetve az álláskeresők számára ígért kamatmentes felnőttképzési diákhitel biztosítása.
• Mások erről nem így vélekednek, mert akik már elveszíttették a munkahelyüket, szinte semmilyen segítségre nem számíthatnak, hiszen továbbra is érvényben marad a legfeljebb három hónapig terjedő, amúgy nem nagy összegű álláskeresési támogatás, utána meg az állástalanok magukra maradnak. Ha az emberek vállalják is az államilag támogatott átképzést, abból mikor lesz – és lesz-e ténylegesen – állásuk? Addig pedig miből fognak megélni?

• Vannak, akik úgy gondolják, hogy kizárólag a főpolgármester tehet a Pesti úti idősek otthonának lakóit különösen sújtó koronavírus-járványról. Az ő véleményük szerint Karácsony Gergely emiatt alkalmatlan a posztjára.
• Mások úgy vélekednek, veszélyhelyzetben a kormány feladata lenne, hogy biztosítsa: egyetlen idős beteget se küldjenek vissza a koronavírussal fertőzöttség vizsgálata nélkül egy életkoruk és egyéb betegségeik okán különösen veszélyeztetett zárt közösség tagjai közé.

• Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kormány fokozatosan visszavezeti a 13. havi nyugdíjat.
• Mások erről azt tartják, hogy egy nagy átverés az egész, hiszen jövő februárban, illetve az utána következő három évben a nyugdíjasok egy-egy heti plusz ellátást kapnak, vagyis négy év alatt jön ki a négy heti, vagyis nem egészen egyetlen évre vonatkozó 13. havi nyugdíj.

• Vannak, akik úgy gondolják, a járványveszély miatt eljött a teljes nemzeti összefogás ideje.
• Mások – ugyanazok, akik az együttműködésről papolnak – a veszélyhelyzetben is kizárólag a politikai haszonszerzés lehetőségét látják.

És még lennének kérdéseink, de itt már csak terjedelmi okból is befejezzük. Miközben érdekes lenne tudni, hogy a válsághelyzetben nagyjából teljhatalommal rendelkező Orbán Viktor nemzetvezető miért csak a nagypénteket megelőző csütörtök késő este döntött úgy, hogy az önkormányzatokra lőcsöli annak felelősségét, hogy a húsvéti ünnepek idején hozzanak az általános kijárási korlátozásokhoz kepést is szigorúbb intézkedéseket?

És persze az is felvetődik, miért haltak meg tavaly több mint félezren kórházi fertőzés miatt, s miért haladja meg a 15 ezret a nyilvántartott esetek száma. Állami intézményekről van szó, ezért ha akarjuk, a felelősség a miniszterelnököt terheli. Ahogyan a kormányoldal szerint Karácsony Gergelyt a Pesti úti betegek miatt, aki viszont időben szólt, hogy baj lesz. De Orbánt nem támadják, pedig tőle keveset hallottunk az állami kórházakban uralkodó gyakran lehetetlen állapotokról. így a főpolgármestert is békén kellene hagyni.

Ez most nem a pártpolitikai viták ideje, hanem a túlélés a tét. Ezt jó lenne mindenkinek tudomásul vennie. A felvetéseinkre pedig természetesen nem várunk választ, hanem az olvasóinkra bízzuk, hogy maguk döntsék el, miként vélekednek minderről.

(Fotó: Facebook.com/Orbán Viktor. Aki superman, hiszen semmi panasza sincs, és a testhőmérséklete is mindössze 34,5 fok – derült ki a helyszínen. Esetleg a hőmérő volt rossz?)