Magyar Ügyvéd Blog

Kaleta-ügy: nem a Btk.-ban van a hiba

2020. július 09. - Magyar Ügyvéd

kaleta_copy.jpgKevés az egy év felfüggesztett szabadságvesztés a pedofil képeket informatikai eszközein sokezerszám gyűjtő Kaleta Gábor volt perui nagykövettel szemben – napok óta erről folyik a vita. De a túl enyhének tartott verdiktről nem a Btk. és nem a bíróság tehet. Az ügyészség a vádlott beismerésére tekintettel – érdemi tárgyalás mellőzésével – felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, amit a bíróság köteles elfogadni. A hatályos Btk. ezt a cselekményt három hónaptól három évig terjedő büntetési tétellel fenyegeti.

Egy-egy ítéletről lehet vitát folytatni, és akár ilyen lehet Kaleta Gábor ügye is, aki 19 ezer, gyermekeket ábrázoló pornográf felvételt gyűjtött össze a hivatali laptopján. Ezt pedig az elsőfokú ítélet szerint megúszta egy év felfüggesztett szabadságvesztéssel, illetve 540 ezer pénzmellékbüntetéssel.

Ez kevés lenne? Ebben nem kívánok állást foglalni, bár az ATV Civil a pályán, illetve az ATV Start és Egyenes beszéd című műsorában – az adásidő biztosította keretek között – magam is beszéltem ennek jogi vetületeiről.

Először is szögezzük le, hogy a hatályos Btk. szerint aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt

  1. a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
  2. b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha ez utóbbi tényállás is megvalósult volna – tehát Kaleta ilyen, akár másoktól származó képeket terjesztett –, a büntetési tétel felső határa öt esztendő lenne. De ezt persze nem tudjuk.

A Btk. tehát a védeni kívánt érdekek megsértése – ilyen például a fiatalkorúak egészséges szexuális fejlődése – esetére megfelelőnek tűnő szankciókat helyez kilátásba. Más kérdés, hogy az ügyészség a büntetőeljárási törvény szabályainak megfelelően a vádiratában azt rögzítette, hogy amennyiben Kaleta beismeri a cselekményét, és lemond a tárgyalás jogáról, csupán felfüggesztett szabadságvesztés, illetve pénzbüntetés kiszabására tesz indítványt.

Ilyenkor a bíróság a vádhoz kötöttség elve okán csak a beismerés elfogadásáról dönt, és ha azt rendben találja, az ügyészi indítványtól nem térhet el, s ahhoz képest súlyosabb büntetést nem szabhat ki. A jogalkotó ezt az intézményt pergazdaságossági szempontokra is figyelemmel alkotta meg, hiszen mindenki jobban jár, ha egyértelműen bizonyított bűncselekményeknél a terhelt beismerő vallomásának birtokában – egy esetleg elhúzódó eljárás helyett – gyorsan születik ítélet.

A vádlott védője mindezek ellenére enyhítésért fellebbezett. Mi, gyakorlott ügyvédek kétségkívül arra tanítjuk fiatal kollegáinkat, hogy ügyészi fellebbezés hiányában általában érdemes a védőnek fellebbezést előerjeszteni, mert ilyen esetben súlyosítási tilalom van, ezért a vádlott nem járhat rosszabbul, mert a másodfokú bíróság vagy helybenhagyja vagy enyhíti a büntetést. A jelen esetben azonban érdemes lett volna jobban megfontolni egy ilyen lépést, nehogy öngólt lőjenek, és fokozzák a társadalmi elégedetlenséget, még sokáig napirenden tartva ezt a meglehetősen kínos ügyet.

Mindez jogilag rendben is van, az viszont vitatható lehet, szerencsésen döntött-e az ügyészség az ilyen indítványról, és megfelelően állapította-e meg a kilátásba helyezett nevesített, mértékes büntetést. Ezek valós kérdések, de emiatt a Btk. szigorítására nincs szükség, inkább a vádhatóságot kell kérdezni, miért választotta ezt az utat.

A felvetés azért is jogos, mert Kaleta két fideszes igazságügy-miniszter sajtófőnöke volt, majd az Orbán-kormány megbízásából Magyarországot képviselte Peruban, ahonnan egyébként az ügy kirobbanása után titokban csempészték haza. Mindezek alapján állítható: a pedofilbotrányba keveredett nagykövet tette súlyosabb megítélés alá eshet, mint egy hétköznapi polgáré, hiszen Kaleta jelentős károkat okozhatott az országnak, illetve a saját kormányának, mert cselekményével igencsak rombolta annak hazai és nemzetközi megítélését.

Itt még nincs vége a kérdéseknek. Mert vajon miként fordulhatott elő, hogy a bizalmas állami pozíciókat betöltő Kaleta esetében a kötelező nemzetbiztonsági ellenőrzés semmilyen kockázati tényezőt nem talált? Pedig a sajátos szenvedélye – amelynek felderítéséhez elég lett volna a számítógépének adatforgalmát figyelni – igencsak kiszolgáltatottá, zsarolhatóvá tette. Csak a szerencsén múlott, ha ezzel a lehetőséggel idegen titkosszolgálatok, esetleg külföldi gazdasági érdekeltségek nem éltek.

Amennyiben netán kevésnek tartja valaki az egy év felfüggesztettet, az ítéletet nem is a pedofil képek tömeges gyűjtése miatt lehetne vitatni. Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy ki volt az elkövető, és miként kerülhetett fontos posztokra. A kormánypártok tehát ne a Btk. szigorításán gondolkodjanak, hanem inkább a vezetők kinevezési gyakorlatát vizsgálják felül.

(Illusztráció: az ATV felvétele – Kaleta Gábor a bíróságon, háttal a sajtónak.)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6815991198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása