Borsodi időközi voksolás: előválasztás nélkül csekély az ellenzék esélye a győzelemre

2020. július 18. - Magyar Ügyvéd

elo_va_laszta_s_copy.jpgEgy közös ellenzéki jelölt a Fidesszel szemben – egy szükségszerű előválasztás után csak ez lehet a megoldás a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leváltására. Ősszel időközi országgyűlési választást kell tartani Tiszaújváros-Szerencs körzetében, és ha létrejön az együttműködés, legalább formálisan elveszítheti a kormányoldal a kétharmados parlamenti többségét. A tét tehát nem kicsi, de kérdéses, hogy a pártok ezt meg akarják-e érteni.

A jelenlegi választási rendszerben a Fidesz szinte legyőzhetetlennek tűnik, és a közvélemény-kutatási adatok is rendre azt mutatják, hogy a kormányoldal verhetetlen. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének menesztésére csak egyetlen lehetőség kínálkozik: a saját fegyverét kell ellene fordítani. Egy megosztott ellenzéknek esélye sincs, de ha összefognak, egy előválasztás után a kétharmad által alkotott jogszabályok biztosította keretek között is lehetőség van a kormányváltásra.

Mire jó az előválasztás:

- a polgárokat bevonják a jelöltek kiválasztásának folyamatába, és nem zárt szobákban döntenek a pártok;

- a szavazók azt érzékelhetik, hogy meghatározó részesei a választási eljárásnak;

- az egész folyamat tematizálja a közbeszédet, és az ellenzék nem a kormánypropaganda után kullog;

- az előválasztás legitimálja a jelölteket, akik mögé a vesztesek is beállnak;

- mindez mozgósíthatja a potenciális szavazókat, akik úgy érezhetik, hogy a saját emberükre voksolhatnak.

Mindenki láthatta 2014-ben és 2018-ban, hogy mi történt: a pártlistákra leadott szavazatok 45-47 százaléka is elég a szűk kétharmadhoz. A verseny persze alapvetően a 106 egyéni körzetben dőlt el, és 2018-ban legalább tucatnyi helyen verhető lett volna a Fidesz, ha a számottevő támogatottságot élvező ellenzéki pártok nem egymást akarják legyőzni. Csakhogy képtelenek voltak belátni, hogy ez így nem működik, miközben egészen más lehetne a parlament összetétele, ha összefognak. Akkor biztosan nincs kétharmad.

De akár arra is lehetett volna esély, hogy egy széleskörű együttműködéssel a Fideszt megszorongassák. A felvetés persze történelmietlen, mert az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Az ellenzék sajnálatos módon a Fidesz kottájából játszott, és sok párt célja leginkább az volt, hogy minél több jelöltet állítson annak érdekében, hogy hozzájusson a bőkezűen osztott kampánytámogatáshoz. Ami akár hatszázmillió is lehetett. Ennek a csábításnak kevesen tudtak ellenállni.

Ha ez így megy tovább, minden marad a régiben, és a Fidesz megint kétharmaddal nyer. Ennek véget kell vetni! Elengedhetetlen, hogy a politikai szervezetek ne a bezsebelhető kampánytámogatásban gondolkodjanak, hanem a nemzet érdekeit tartsák szem előtt. Ez vajon elvárható tőlük? Ha nem, és csak a pénz érdekli őket, a történelem szemétdombján végzik.

Az egész rendszernek ez az egyik rákfenéje. Aminek jól megágyazott a Fidesz, és a pártok belefutottak a csapdába, ám ezen túl kellene lépni. Hogy sikerülhet-e? Nem tudhatjuk. A választás azonban semmiképpen nem néhány ember megélhetéséről és nem is egyes pártok túléléséről, hanem Magyarország sorsáról szól. Így a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jövőjéről is, amely egyre kevésbé különbözik a gyűlölt önkényuralmon alapuló diktatúráktól. Mára ott tartunk, hogy egy internetes bejegyzés okán hajnalban jön a fekete autó, és elviszik a „gyanúsítottat”. Aki meg a saját kocsijával kimegy tüntetni a kórházi férőhelyek leépítése miatt a Clark Ádám térre, azt megbüntethetik, mert uniós zászlót helyezett el a hátsó ablakban.

Hová jutottunk? Tényleg ezt akartuk a rendszerváltozáskor? Nyilván nem. Változásra azonban csak akkor van remény, ha elzavarjuk a NER-t, aminek persze ára van. Túl kell lépni a személyes érdekeken, és akár az ideológiai különbségeken is. Egyetlen szempont lehet a mérvadó: ki áll ki a jogállamiság, a hatalom átláthatósága mellett, és ki az, aki tagadja a demokratikus alapértékeket? A többi már tulajdonképpen részletkérdés.

Visszatérve az eredeti felvetéshez: a NER rendszerét csak összefogással lehet leváltani. Ennek alapjait kizárólag a civil szervezetek által támogatott előválasztás teremtheti meg. A cél tehát az, hogy a lehető legszélesebb ellenzéki együttműködés álljon szemben a Fidesz jelöltjével. Ez 2019-ben a budapesti főpolgármester-választáson és a IX. kerületben – a Civil Választási Bizottság közreműködésével – megvalósult.

Készek vagyunk rá, hogy a Borsod megyei 6. számú egyéni országgyűlési választókerületben – Tiszaújváros és Szerencs térségében – is közreműködjünk hasonló előválasztás lebonyolításában. Ehhez rendelkezünk megfelelő tapasztalatokkal és biztosítani tudjuk a technikai feltételeket. Nem mellesleg az időközi választás főpróba is lehet: miként működhet a rendszer a 2022-es parlamenti választásra való felkészülés során már a jövő esztendőben.

A körzetben egyébként 2018-ban a szavazatok valamivel több mint 49 százalékával a tragikus balesetben elhunyt Koncz Ferenc nyerte el a mandátumot, míg a Jobbik 31 és fél százalékkal végzett a második helyen, az MSZP és a Párbeszéd jelöltje csaknem 15 százalékkal lett a harmadik, az LMP-nek pedig a voksok 2,2 százaléka jutott. A maradékon 15 kamupárt osztozott.

Ha teljes az ellenzéki összefogás, a Fidesz két éve nagy valószínűséggel elbukja a választókerületet. A jövőre nézvést ezen tessenek elgondolkodni! És Szerencsre fel!

(Fotó: index.hu – Karácsony Gergely nyerte 2019-ben a főpolgármesteri előválasztást.)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1616020338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.