Magyar Ügyvéd Blog

„Szanaszét kell verni az ellenzék pofáját” – ezzel a kijelentéssel itthon nincs baj, de ha Trumpot kitiltják a Facebookról, a Fidesz aggódni kezd

2021. január 17. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-01-17_16_13_09.pngA Facebook „cenzúrája” a kormányoldal szerint elítélendő, de ha egy fideszes az ellenzéket azzal fenyegeti, hogy a „taknyukon és a vérükön” kell őket a parlamentből „kivágni, mint a macskát szarni”, az rendben van? Emiatt nem tiltakozott senki, azért viszont aggódnak, hogy Trumpot kitiltották a közösségi médiából.

Cenzúrázhatja-e a közösségi média a szolgáltatásait igénybe vevő szereplőket politikai, ideológiai vagy más megfontolásokból? – egyebek mellett az ATV A nap híre című műsorában erről folyt a vita, amelyben részt vett Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes (Momentum), Veres Gábor, az MSZP volt szóvivője és jómagam. (Ugyanerről beszélgettünk Huth Gergellyel, a Pesti Srácok főszerkesztőjével a Hit Rádióban. Kevés dologban értettünk egyet, de akit érdekel, a mellékelt linken meghallgathatja az adást.)

Az ATV-s beszélgetés apropójául az szolgált, hogy a Twitter korábban végleg felfüggesztette Donald Trump amerikai elnök fiókjának használatát. Az indok: fennáll a veszély, hogy az elnök – a Capitolium elleni, halálos áldozatokat követelő tiltakozó akció után – további erőszakot szít. A Facebook és az Instagram közösségi portál határozatlan időre szintén felfüggesztette Trump oldalának használatát hasonló okokra hivatkozva.

A közösségi portálok megalkották a saját felhasználási szabályzatukat, és aki azokat megsérti, azt bizony kitilthatják – én így érveltem, hozzátéve, hogy a helyzet valóban szabályozásért kiált. Ám miután magánvállalkozásokról van szó, ezek működésébe nehéz beleszólni, mert az akár a tulajdonhoz való jog megengedhetetlen korlátozását is jelenthetné.

Másként látja Varga Judit igazságügy-miniszter: „az Amerikában látható ideológiai hadjárat bizonyítja, hogy az emberek akár ki is kapcsolhatók az online térből” – írta a Facebookon. Ezért szerinte érdemes végiggondolni, hogy megéri-e az életünket a social médiára alapozni. Szerencsére őt ezért nem „kapcsolták ki”.

Veres Gábor mindezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: Varga miniszter asszony hitelességét és a szólásszabadság miatti aggódását némileg megkérdőjelezhetővé teszi mindaz, amit a Fidesz az elmúlt tíz évben tett. Annyiban viszont igaza lehet Vargának – tette hozzá –, hogy a közösségi média magánszolgáltatói e minőségükben a politikai életre, sőt akár a választások kimenetelére is meghatározó hatást gyakorolhatnak.

Ugyancsak ilyesmire utalt Kerpel-Fronius Gábor, aki szerint a közösségi média problémák sorát generálhatja, és a résztvevői nem feltétlenül a szabadság világát hozták el. Szerinte komolyan meg kellene gondolni, hogy nem annyira beleépültek-e a mindennapjainkba, hogy valóban érdemes lenne megfogalmazni, mindez nem minősül-e közszolgáltatásnak.

Ezen lehet vitatkozni, de megint csak beleütközünk abba, hogy magántulajdonban levő cégekről van szó, de a jogfejlődés indokolhatja e probléma rendezését. Egyébként az elmúlt években egyre több és mind erőteljesebb kritika is zúdult a Facebookra, amiért nem tud gátat vetni a félrevezető, sértő, zaklató vagy csaló bejegyzések áradatának. Ha meg próbálkozik a kirekesztő, gyűlöletkeltő, erőszakra uszító tartalmak kizárásával, akkor az a baj?

Mellesleg a Facebook szabályzata tartalmazza: „méltóságát és jogait tekintve minden ember egyenlő. Mindenkitől elvárjuk, hogy tisztelje mások méltóságát”. És még azt is hozzáteszik, hogy amennyiben „fizikai sérülés valós kockázatát vagy a közbiztonságot közvetlenül fenyegető veszélyt észlelünk, akár a bűnüldöző szerveket is értesíthetjük”. Ha az a kifogás a közösségi médiumok ellen, hogy az efféle tartalmakat „cenzúrázzák”, ennek inkább örülni kellene, s példát venni róluk.

Mark Zuckenber, a Facebook alapítója maga is elismerte, hogy ez óriási felelősséget ró rájuk, ezért tavaly május 6-án jelentették be, hogy megalakították a legnagyobb közösségi oldalt ellenőrző, egyelőre húsz fős testületet – ennek finanszírozását egy, a cégtől független 130 millió dolláros alap létrehozásával biztosítják –, ami lényegében úgy működik, mint egy sajátos „legfelsőbb bíróság”: bárki fordulhat hozzájuk, aki elégedetlen a Facebook valamelyik döntésével. A testületbe a magyar jogtudós, Sajó András akadémikus is bekerült. Az Oversight Board által hozott döntések pedig végleges érvényűek, így megfellebbezhetetlenek, és az egyszeri felhasználóktól kezdve egészen Zuckerbergig mindenkinek el kell fogadnia azokat.

Tehát igenis van jogorvoslat: akinek nem tetszik például az, hogy a profilját törölték, először a Facebookhoz fordulhat, majd utána a felügyelőbizottsághoz. Ez a testület tavaly október vége óta működik, és bár csak a sokakat érintő ügyekkel foglalkozik, Trump kitiltása bizonyosan fontos kérdés. Egyébként a testületnek kilencven napja van, hogy döntést hozzon, ezért a munkájukról még keveset tudni, s várhatóan január végén, február elején kaphatunk erről részletes információkat. Ígérik különben, hogy minden döntést nyilvánosságra hoznak.

Tehát példát vehetnénk róluk, és akkor talán nem jelenhetett volna meg 2017 tavaszán a Fidesz ötödik számú tagkönyvének birtokosától egy kormányellenes megmozdulás kapcsán a teljes magyar sajtót bejárt, minden következmény nélküli kijelentés: „ha még egyszer ezek vagy ilyenek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.” És hogy biztosan mindenki értse, még hozzátette, „ha kell, akkor szanaszét kell verni a pofájukat”. Pedig ez már a büntetőjog határát súrolja – vagy tán túl is ment azon. Trump esetében az efféle uszítást nem nyelte be a Facebook, miközben a magyar Médiahatóság, meg a bűnüldöző szervek szemérmesen hallgattak.

Ha lehet választani, én inkább a Facebook „cenzúráját” tartom helyesnek, és nem a hazai szemforgató gyakorlatot.

Az vajon nem cenzúra, hogy egy Facebook-komment miatt egyetemi oktatót rúgtak ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről? Az nem cenzúra, hogy menesztettek egy ügyészt, mert megosztott három politikai tartalmú posztot?  Az nem cenzúra, ha egy nővértől azért válnak meg, mert állítólag megsértette a kórház jó hírnevét? A sort terjedelmi okokból nem folytatjuk.

 (Illusztráció: AP Photo/Manuel Balce Ceneta – Donald Trump és Orbán Viktor a Fehér Házban 2019 májusában)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr6216393262

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása