A kormányoldalt zavarba lehet hozni, csak nem Orbán Viktor kottájából kell játszani. Ha az ellenzéki pártok és a civil szervezetek tematizálják a közbeszédet, a NER-en könnyen fogást találhatnak.
Felfoghatatlan, hogy Magyarország polgárai miért veszik tudomásul a közmédia állami kisajátítását, vagyis azt, hogy mindannyiunk pénzéből gazdálkodva tetszés szerint szelektáljanak a hírek között – hangsúlyoztam egyebek mellett a Klubrádió Reggeli személy című műsorában szerdán. Az adást vezető Mérő Vera engem a Civil Választási Bizottság elnökeként egyebek mellett a kínai Fudan Egyetem elleni akcióról is kérdezett. Rettenetesen fontos, hogy az ellenzék felébredt, ugyanakkor a pandémia miatt bevezetett megszorító intézkedések enyhítése lehetővé tette az utcai demonstrációt – fogalmaztam. Ez a tiltakozás, illetve a hozzá kapcsolódó aláírásgyűjtési akció főpróbája az őszi előválasztásnak.
Arra is törekszünk – tettem hozzá –, hogy valamennyi, a Civil Választási Bizottságban együttműködő társszervezet bemutathassa, mire képes. Az aHang sikeresen szervezi a Fudan elleni, vasárnapig tartó online aláírásgyűjtést, a Számoljuk Együtt biztosítja a hiteles és megbízható informatikai hátteret, a Nyomtass Teis! mozgalom pedig azt vállalta, hogy a kormányzati médiatúlsúllyal szemben minél több emberhez igyekszik eljuttatni hiteles és pártsemleges információkat; a Fudan elleni tiltakozás, illetve az előválasztás kapcsán különkiadványt készítettek.
Egy kérdésre válaszolva elmondtam: nem tartom aggályosnak, ha az ellenzéki együttműködésben résztvevő hat párt egy-egy körzetben megállapodik a jövő tavaszi választáson induló legesélyesebb közös jelölt személyéről. Ennek egyik oka, hogy az erőforrások szűkösek, és ahol van a Fidesszel szemben biztosnak tűnő befutó, ott nem célszerű egymással szembemenni.
Én úgy gondolom, hogy a 106-ból száz körüli választókerületben ennek ellenére szinte bizonyosan lesz előválasztás, és legfeljebb nem hat, hanem esetleg csak két-három jelölt-jelölt indul, ami önmagában nem baj, mert a polgárok így is élhetnek a döntés lehetőségével. Ugyanakkor a miniszterelnök-jelöltre – egyben a közös országos lista vezetőjére – mindenütt lehet majd voksolni. A visszalépések ellenére is bizonyosan lesz verseny.
A műsorban szó esett arról is, hogy az előválasztási kampány már augusztusban elkezdődik, amikor az egyéni jelöltként indulni kívánó személyeknek négyszáz, a miniszterelnökjelölt-jelölteknek húszezer aláírást kell összegyűjteniük. Ezzel egyidőben pedig sor kerülhet – részben a Tabumentes Egyesület, mint a CVB egy másik résztvevője szervezésében, de reményeim szerint a kormánytól független médiumok közreműködésével is – a nyilvános vitákra, amelyek során mindenki bemutatkozhat, ami lehetőséget teremt a választóknak, hogy megítélhesse ki-ki alkalmasságát, és az internetes virtuális szavazólapon vagy a kitelepülési pontokon személyesen ne feltétlenül pártalapon húzza be az ikszet.
Ami a jövő évi választási esélyeket illeti, annak kapcsán elmondtam: a kormányoldalt zavarba lehet hozni, csak – teszem hozzá – nem Orbán Viktor kottájából kell játszani. Jó példa erre a Fudan ügye, amelyben – nyilván az erőteljes ellenállás okán – máris egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el. Egyes források szerint az egyetem létesítéséről stratégiai együttműködési megállapodás született Kínával, Gulyás Gergely miniszter pedig a napokban azt nyilatkozta, hogy a kormány támogatja az erről szóló népszavazást.
Most akkor mi van? Az, hogy készüljünk az előválasztásra, s bár a politika főszereplői a pártok, nem sajátíthatják ki a közéletet, nem lenne szerencsés, ha a polgárok háta mögött kötnének alkukat. Együtt kell működniük a civil szerveződésekkel is, mert egymás nélkül nem lesz kormányváltás.
A teljes beszélgetést az alábbi linken hallgathatják meg:
