Orbán Viktor emailben buzdít oltásra, Budapesten tárgyalt az orosz külügyminiszter, a budapestiek ötleteit valósítja meg egymilliárd forintból a főváros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a vadászati világkiállításon a teljességre törekszünk – ezek voltak az ATV A nap híre című, Simon András vezette műsor témái kedden, s az adás vendége volt Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője, László Imre, Újbuda DK-s polgármestere, valamint jómagam. A teljes beszélgetést a fenti linkre kattintva tekinthetik meg, így az alábbiakban elsősorban arról írunk, ami nem fért bele a 35 percbe, de fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk róla.
Úgy buzdítja a lakosságot oltakozásra a miniszterelnök, hogy maga leszögezte: a két adag kínai vakcina után ő nem tartja szükségesnek a harmadik oltás felvételét, ami önmagában eléggé ellentmondásos. Meg az is, hogy mennyire sikeres a járvány elleni védekezés – amire László Imre hívta fel a figyelmet. A 8,8 millió lakosú Izraelben nagyjából egymillió fertőzöttből hat és fél ezren haltak meg, nálunk a 800 ezerből 30 ezren. Tényleg ez a siker? Bangóné még hozzátette: számos műtét és kezelés maradt el a járványhelyzet miatt, s meglesznek ennek is a következményei.
Amúgy a kormányfő a vasárnapi rádióinterjújában jelezte: rengeteg embernek fog levelet írni, amelyben arra kér mindenkit, hogy minél többen, minél hamarabb vegyék fel az oltást. „Azokat az időseket, akik eddig nem oltatták be magukat, külön felkeresik a háziorvosok, a diákoknak pedig az iskolákban is elérhetővé tesszük az oltást. Ezzel párhuzamosan lehetővé tettük a harmadik oltás felvételét minden honfitársunk számára” – részletezi levelében a miniszterelnök.
Akkor most mi van? Lehetővé teszik a harmadik oltást, amiből Orbán nem kér? Azután sorolhatjuk még a kérdéseket, például a háziorvosok miért nem tudnak semmit erről a feladatról? Sajnálatos ugyanakkor, hogy máig nincsenek megbízható információk a kínai vakcina hatékonyságáról – Orbánt mellesleg azzal oltották –, és a járvánnyal kapcsolatos adatok valódiságában ezért is sokan kételkednek. Arról már ne is beszéljünk, hogy a nemzeti konzultáció népszerűsítésére költött sok-sok milliárdot miért nem a pandémia elleni védekezésről szóló kampányra fordították? Már csak azért is, mert öt és fél milliónál tartunk a két oltáson túllévő emberek számát illetően, ami nagyon nem akar növekedni.
De vannak további aggályaink is. Miközben a szomszédos országokban szigorító intézkedéseket vezetnek be, kormányzati források szerint 700 ezer ember jelent meg mindenféle korlátozás nélkül az augusztus 20-i tűzijátékon. A nálunk is romló járványügyi adatok tükrében – legutóbb egy nap alatt 340 új fertőzöttet regisztráltak, ami a korábbiakhoz képest igen jelentős növekedést jelent – vajon nem lesz meg ennek a böjtje? Az oktatásról már ne is beszéljünk, mert a köz- és a felsőoktatási intézményekben másfélmillió gyermek és fiatal ül majd be szeptemberben az iskolapadba, döntő többségük oltás nélkül.
Ami meg Szergej Lavrov orosz külügyminisztert illeti, ő a Magyar Nemzetnek nyilatkozta: „nyugtalanságra ad okot Ukrajnában az alapvető emberi jogok betartásában mutatkozó folyamatos hanyatlás”. Ami azért elég pikáns, mert Oroszország kapcsán vajon nem merülhet-e fel az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásával összefüggésben számos aggály? Például az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ideiglenes intézkedésként arra szólította fel a közelmúltban Moszkvát, hogy azonnali hatállyal bocsássa szabadon Alekszej Navalnij bebörtönzött – korábban egyes hírek szerint megmérgezett – ellenzéki politikust.
És a sor még vég nélkül folytatható, mert Putyin Oroszországa minden, csak nem demokrácia, lásd a civil szervezetek és a független sajtó elleni fellépéseket, amelyek Orbán számára is példaként szolgálnak. Kész szerencse, hogy a Krim-félsziget – esetleg Erdély – annektálása nem szerepel a NER céljai között. Így tulajdonképpen érthető – amint Lavrov fogalmazott –, hogy „megbocsátják” Magyarországnak az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozását. Hiszen jól jön nekik Orbán, mint „trójai faló”, aki mást sem tesz, mint próbálja bomlasztani az uniós egységet, miközben amíg jön a dohány, addig nem feszíti a végletekig a húrt – jegyeztem meg.
Viszonylag békés téma volt a főváros által kitalált részvételi költségvetés: egymilliárd forint elköltéséről a budapestieket kérdezték. Ez egy jó ötlet, mert miért ne dönthetnének a polgárok legalább egy ilyen, a főváros büdzséjéhez képest amúgy szerény összegről? Szerintem ennek egyértelmű olvasata az, hogy végre a választások között is emberszámba veszik a polgárokat, akik ha korlátozott mértékben is, de szavazhatnak az adóforintjaik felhasználásáról. Igaz, ezzel a lehetőséggel mindössze 13 ezren éltek, ám ez egy tanulási folyamat kezdete, miként az ellenzéki előválasztás is.
Az adás utolsó kérdése a vadászati világkiállításra vonatkozott, ami azért is érdekes, mert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – úgy is, mint a nemzet „fővadásza”, aki helikopterről kergette Svédországban a rénszarvasokat – azt állította, a vadászok a legnagyobb természetvédők. Nagy István agrárminiszter is arról beszélt, hogy a vadászok a legaktívabb természetvédők közé tartoznak. A természetvédelem, a vadászat, a gasztronómia, a minőségi pálinkafogyasztás szervesen összekapcsolódnak, nemzeti összetartozásunk formálói – fogalmazott.
Ezt a fura gondolatmenetet többszöri olvasás után sem értjük, de ez legyen a mi hibánk. Azt viszont képesek vagyunk felfogni, hogy a szeptember 25-e és október 14-e közötti időre hivatalosan az „Egy a természettel vadászati és természeti világkiállítás” címen meghirdetett rendezvényre 70 milliárdot szán a kormány. A Velencei-tó megmentésére viszont nem jut 40 milliárd. Érdekes következtetés adódik ebből: a nemzet „fővadásza” talán mégsem a legnagyobb természetvédő? Pedig könnyen lehet, hogy többen szeretnének a természetes vizeinkben strandolni – beleértve a Balatont is, amelynek partjait a NER-lovagok igyekeznek kisajátítani –, mint amennyien rénszarvasra akarnak helikopterről vadászni.
