Magyar Ügyvéd Blog

Ha már az államfő fejezi ki a nemzet egységét, miért ne lehetne konszenzussal dönteni arról, ki legyen a köztársasági elnök?

2021. október 23. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-10-23_11_44_34.pngAz államfő megválasztásának idejével és módjával kapcsolatban a rendszerváltozás óta sokszor volt már vita. A köztársasági elnöknek a nemzet egységét kell megjelenítenie, már csak azért is fontos, hogy a személyéről a 2022-es parlamenti választás előtt hetekkel ne a Fidesz határozzon, hanem róla széles társadalmi konszenzus alapján szülessék döntés.

Köztársaságielnök-jelölti előválasztást terveznek a civil társadalmi szervezetek – mondtam el korábban a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Persze mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarországon az államfőt nem közvetlenül választják az állampolgárok, ám fontosnak tartjuk, hogy legalább javaslatot tegyünk egy, a mai ellenzéki oldalon is elfogadható személyre.

Áder János köztársasági elnök 2022 májusában tölti ki második államfői ciklusát, és a hatályos szabályok szerint nem választható újra. Az utódjáról a parlamentnek pedig legalább harminc-hatvan nappal korábban, tehát jövő márciusban, illetve április első felében döntenie kell. Nagy meglepetés persze nem születhet, mert jelöljön a Fidesz bárkit is, azt meg fogják szavazni, mert az első körben ugyan kétharmadra van szükség – ezzel a kormányoldal ma rendelkezik –, viszont a második fordulóban az egyszerű többség is elég lenne.

A következő öt évben, már a 2022-es parlamenti választás előtt tehát az lesz az államfő, akit a NER – Orbán Viktor – erre alkalmasnak talál, legyen szó Kövér László házelnökről vagy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszterről, esetleg magáról a miniszterelnökről. Legalábbis az eddigi találgatások alapján rájuk gondolkodhatunk potenciális jelöltként, bár a Fidesz bárkit előhúzhat a kalapból, ami nem lenne meglepetés.

Egyébként az államfő megválasztásának idejével és módjával kapcsolatban sokszor volt már vita. Gondoljunk csak a négyigenesként emlegetett, az akkori ellenzéki pártok által kezdeményezett 1989-es népszavazásra. Annak a tétje egyebek mellett az volt, csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor az államfő megválasztására. Akkor 4,5 milliónyian vettek részt a referendumon, és 6100 szavazaton múlott, hogy az új parlament dönthetett az államfő személyéről.

Az persze sajátos történelmi szituáció volt, hiszen ha más eredmény születik, talán a bukásra ítélt állampárt határozhatott volna arról, ki legyen a köztársasági elnök. Valószínűleg az utóbb a Fidesszel is szimpatizáló Pozsgay Imre egykori MSZMP-s államminiszter fut be. A történetnek ezzel azonban még nincs vége, mert Király Zoltán független képviselő újabb referendummal próbálkozott, amelynek során azt kérdezte: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” Bár az MSZP is beállt a kezdeményezés mögé, de a kísérlet totális kudarcba fulladt: a részvételi arány 1990 nyarán alig haladta meg a 14 százalékot.

Történtek utána többször is hasonló próbálkozások, de az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata szerint az alkotmány módosítására irányuló referendum – és az államfő választásának rendje is e körbe tartozik – nem írható ki. Ezt mindannyiunknak tudomásul kell vennünk, de egy esetleges, civil kezdeményezésen alapuló, tehát közjogi tartalommal még nem bíró államfői előválasztást senki nem akadályozhat meg.

A kérdés azonban érdekes, hiszen Molnár Gyula ex-MSZP-s képviselő már az idén tavasszal benyújtott egy indítványt az alaptörvény módosítására, amely szerint a Fidesz-KDNP ne dönthessen a köztársasági elnök személyéről az ellenzék bevonása nélkül az új parlamenti választás előtt néhány héttel. A javaslatot persze a kétharmad elutasította.

A jobbikos Brenner Koloman ugyancsak ezt feszegette. Ő viszont egyenesen az államfő közvetlen választását kezdeményezte, hangsúlyozva: egy „kiegyensúlyozottan működő parlamenti demokráciában az államfőnek nagy szerepe van a fékek és ellensúlyok rendszerében, Áder Jánost viszont a fideszes kétharmad választotta meg, csak pecsétel és aláír, pedig a nemzet egységét kellene megjelenítenie. A komoly társadalmi vitát kiváltó kérdésekben is meg kellene szólalnia”. Sokra persze ő sem ment ezzel a próbálkozással.

Belegondolni is rémisztő, miként fog jogot alkotni a jelenlegi ellenzék esetleges győzelme esetén a parlament, ha az államfő – élve jogaival – nem ír alá törvényeket, hanem azokat minden esetben az Alkotmánybírósághoz küldi. A most lezárult ellenzéki előválasztás sikerén felbuzdulva már csak emiatt is szeretnénk a társadalom minden rétegéből államfőjelölteket nyilvántartásba venni, és elfogadó nyilatkozataik után preferenciális online előválasztást lebonyolítani, amelynek végeredményét jövő februárban hozhatnánk nyilvánosságra.

A fanyalgóknak azt mondjuk: ha az ellenzéki pártok és a civilek is mögénk állnak, és sikerre visszük ezt a gondolatot, legalább annyit üzenhetünk a NER-nek: eddig, és ne tovább!

(Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI  – Kövér László, Orbán Viktor és Áder János)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr516733134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása