Magyar Ügyvéd Blog

Miért ne tegyünk határozott lépéseket annak érdekében, hogy a nemzet egységét kifejező köztársasági elnök ne pártkatona legyen?

2021. november 18. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2021-11-18_21_13_00.pngVan jelentős társadalmi igény a közvetlen államfőválasztásra, amit a megkérdezettek 89 százaléka támogatna – mondtam el az ATV szerdai adásában. A jelenlegi jogi környezet ezt persze nem teszi lehetővé, hanem a 133 „hős” fideszes Orbán Viktor jelöltjét fogja megszavazni jövő kora tavasszal. Ennek ellenére elengedhetetlennek tartjuk, hogy legyen szimpátiaszavazás arról, hogy kiderülhessen: kit tartanak az állampolgárok a legalkalmasabbnak arra, hogy a jogállam őre legyen, s – amire egy pártkatona képtelen – kifejezze a nemzet egységét.

Szimpátiaszavazáson dőlhet el, ki legyen az ellenzék államfőjelöltje, aki megfelelő alternatívája a Fidesz jelöltjének – erről beszéltem a Civil Államfőjelölő Bizottság elnökeként az ATV Egyenes beszéd című műsorában szerda este. Rónai Egon kérdésére hangsúlyoztam, hogy ez nem előválasztás, hanem valójában szimpátiaszavazás. Ez azért is lényeges, mert van társadalmi igény a közvetlen államfőválasztásra, amit a megkérdezettek 89 százaléka támogatna.

A jelenlegi jogi környezet ezt persze nem teszi lehetővé, hanem a133 „hős” fideszes Orbán Viktor jelöltjét fogja megszavazni jövő kora tavasszal. Az új köztársasági elnök viszont az ellenzék esetleges hatalomra kerülése esetén a következő ciklusban szinte megfojthatja a jogalkotást, mert minden törvényt az Alkotmánybírósághoz utalhat, ezért sem mindegy, ki lesz az új államfő.

A jelenlegi köztársasági elnök mandátuma 2022. május 10-én lejár, s 2022. március 10.és április 10. között fogja a fideszes parlamenti többség megválasztani az utódját. Ez igen komoly veszélyt hordoz az ellenzék számára a várható győzelem esetére, hiszen Orbán Viktor újabb bábja még kétharmados ellenzéki győzelem esetén is 5 éven keresztül a posztján marad.

Amennyiben negyven ellenzéki képviselő beterjeszti a saját jelöltjét – amire Majtényi László esetén 2017-ben volt már példa –, ő felszólalhat a parlament előtt, ismertetve az álláspontját a jogállam és a demokrácia mibenlétéről. Ez szimbolikus értékkel bíró lehetőség. Az emberek, amit az előválasztás eredménye igazolt, továbbra is bele kívánnak szólni a sorsukat alakító ügyekbe, és mi, civilek erre – ha egyelőre különösebb tét nélkül is – lehetőséget kívánunk biztosítani.

Az vitathatatlan, hogy a döntés a Fidesz kezében van, de szerintem ha találunk széles konszenzuson alapuló hiteles ellenzéki jelöltet, annak akkor sem kell öt éven keresztül tétlenül szemlélnie az eseményeket. Amennyiben őt leszavaznák, a folyamatos jelenlétével figyelmeztethet arra: mi az államfő feladata, s mit jelent, hogy neki a jogállam őreként a nemzet egységét kell kifejeznie.

A pártoktól ehhez nem kérünk sem engedélyt, sem anyagi hozzájárulást, sem humánerőforrást, mert nem kell nekik ezen a szimpátiaszavazáson kampányolniuk, hanem tegyék a parlamenti választást megelőzően a saját felelősségteljes dolgukat. Mi saját erőforrásainkból megvalósítjuk ezt, ügyelve persze arra, hogy ne celebek, hanem hiteles személyek induljanak, olyan ismert személyiségek, akik összeszednek legalább ötezer támogatót. Az ellenzék közreműködésére persze szükségünk lesz, hiszen a civilek ma még nem tudnak államfőjelöltet állítani, hiszen csak a parlamenti erők tehetnek személyi javaslatot.

Előtte szükséges persze az online vagy esetleg az SMS-es szavazás. Különben már kaptunk ajánlásokat mindenképpen komolyan veendő személyiségekre, ilyen például Király Zoltán, aki egykori, a rendszerváltozásban közreműködő parlamenti képviselőként érvénytelen népszavazást kezdeményezett a közvetlen államfőválasztás érdekében. De szóba került Mellár Tamás, mellette két volt akadémiai elnök, Pálinkás József és Lovász László, de akár Balázs Péter és Rubik Ernő, illetve Iványi Gábor személye is. A végeredményt természetesen nem látjuk előre, de mindenképpen ki kell használni azt a lendületet, amelyet a sikeres ellenzéki előválasztás teremtett meg.

A Heti TV Pirkadat című adásában csütörtökön hasonló kérdésekről beszéltünk. Breuer Péter felvetésére a Civil Államfő-jelölő Bizottság elnökeként kiemeltem: fel kell készülni a köztársasági-elnöki jelölésre. Ott is hangsúlyoztam, szerintünk fontos lenne a közvetlen államfőjelölés intézményének bevezetése, mert nem fogadhatjuk el, ha helyettünk dönt a jelenlegi kétharmad. Egyetértettem azzal is, hogy a műsorvezető női jelölteket ugyancsak szívesen látna a szimpátiaszavazásban. ke_pernyo_foto_2021-11-18_21_15_32.pngMegismételtem, hogy tudjuk, jelenleg a Fidesz gyakorlatilag teljhatalommal bír, de ha változnak az erőviszonyok, legyünk felkészültek. Azt is elmondtam, hogy decemberben befogadja a jelölőbizottság az ajánlásokat, januárban megkezdődik a hivatalos jelölési szakasz, és aki megszerzi az ötezer ajánlást, felkerül a szavazólapra. Több ikszes szavazással kerül ki a győztes, és február 24-én szeretnénk kihirdetni a végeredményt. Az persze a pártokon múlik, mit kezdenek ezzel az alulról jövő legitim civil kezdeményezéssel...

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr1716759292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása