Magyar Ügyvéd Blog

A Nemzeti Választási Bizottság bohócot csinált magából – a Kúria is erre a következtetésre jutott

2022. április 16. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2022-04-16_16_21_03.pngMegbüntette a Nemzeti Választási Bizottság azokat a civil szervezeteket, amelyek a „gyermekvédelminek” hazudott népszavazás érvénytelenségére szólítottak fel. Az ugyanazon ülésen született másik határozat szerint – bár a jogsértés megállapítható – nem kell bírságot kiszabni. A Kúria pénteki jogerős döntései szerint viszont nem is történt semmi.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 329/2022. számú határozatában nem vitatja azt, hogy a választópolgári akarat manifesztálódhat, testet ölthet akár egy érvénytelen szavazat formájában is. Jelezték ugyanakkor, hogy csak olyan kérdés hitelesíthető, amelyre az Alkotmánybíróság 52/2001. számú határozata szerint egyértelműen „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet válaszolni, tehát a nagy tekintélyű választási bizottság szerint a harmadik válaszadási lehetőség kizárt.

A testület hülyét csinált magából, mert elismerték, hogy a választói akarat manifesztizálódhat akár érvénytelen szavazat formájában is. Ennek ellenére április 8-án a számunkra ismeretlen magánszemélyek beadványa alapján megállapították, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által is támogatott népszavazási kampány nem irányulhatott volna az érvénytelen szavazásra való buzdításra, mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot. A bizottság azonban nem tartotta indokoltnak büntetés kiszabását, mert a választási eljárási törvény (Ve.) 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak 2022. április 3. napján 19.00 órakor véget ért.

Ugyenezen az április 8-i ülésen az NVB a 327/2022. számú határozatában viszont kimondta: 16 civil szervezet – köztük a TASZ – megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy érvénytelen szavazásra buzdított, ezért egyenként 176.400 forint büntetést szabott ki. Hiszen a jogalkotó célja az volt – fogalmaztak ezen határozatban –, hogy két válaszadási lehetőség álljon a választópolgárok rendelkezésére.

Jelezték ugyanakkor: a népszavazás fő funkciója az, hogy az Országgyűlés a népszavazásra feltett kérdésben a népszavazás eredményének megfelelően határozzon. Döntést azonban akkor tudnak hozni, ha a képviselők tisztában vannak a népakarattal. A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme pedig több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelenti, bár ezt értelmezze, aki tudja. Itt pedig a Nemzeti Választási Bizottság szerint ez történt, hiszen a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, s az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik.

A négy népszavazási kérdésre azonban nincs értelmes válasz. Ezért idézzük ezeket:

  1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Ez maga a téboly, mert senki nem akar mondjuk a kiskorú gyermekek körében nemi átalakító kezeléseket népszerűsíteni. De ha valaki akarná is ezt, efféle műtétet kizárólag nagykorú személyek kezdeményezhetnek. Ami meg a szexuális irányultságot bemutató foglalkozást illeti, jó, ha tudjuk, hogy a Ptk. szerint kiskorú gyermek a 18. életévét be nem töltött személy, aki a 16. évétől számítva – bizonyos feltételek mellett – akár házasodhat is. Aki pedig betöltötte a 14. életévét, a Btk. értelmezése alapján létesíthet szexuális kapcsolatot. Folytathatjuk a sort azzal, hogy a kiskorú gyermek fejlődését befolyásoló médiatartalom milyen feltételekkel tehető közzé, de akkor be kell zárni az összes szexuális tartalmat közvetítő honlapot.

Ám visszatérve az alapkérdéshez: miként azt már írtuk, a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot – ismételte meg a választási bizottság a bírság kiszabásáról szóló határozatában. Ám akkor vajon miért hoztak ugyanazon az ülésen olyan döntést is, amely szerint nem indokolt a büntetés kiszabása?

Azt meg csak úgy mellesleg vetjük fel: vajon mi indokolja, hogy a Háttér Társaságra és az Amnesty International Magyarországra még további 3-3 milliós bírságot szabtak ki? Ha csak az nem, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt, és a jogsértő tudatosan helyezkedett szembe a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával. És a többi szervezet esetében mi a helyzet? A vélelmezett jogsértés nem volt nyilvánvalóan szándékos?

De maradjunk annyiban, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a 329/2022. számú határozatában nem vitatja azt, hogy a választópolgári akarat manifesztálódhat, testet ölthet akár egy érvénytelen szavazat formájában is. Amennyiben ezt a testület elismeri, az ennek ellentmondó döntéseit ki kell dobni a kukába. Bíztunk benne, hogy a Kúria egyetért ezzel az álláspontunkkal.

Ez részben meg is történt, mert a Kúria a Kvk.VI.39.423/2022/6. számú, április 15-án született határozatában kimondta: az NVB 329/2022. számú döntésének az érintett által támadott rendelkezéseit megváltoztatja. Vagyis: a Társaság a Szabadságjogokért nem sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A TASZ által folytatott kampánytevékenység amúgy a választópolgárokat arra buzdította, hogy a népszavazáson valamennyi feltett kérdésre szavazzanak érvénytelenül, így kifejezve a kormány politikájával, a feltett kérdésekkel szembeni véleményüket.

A Kúria szerint a TASZ az alaptörvényi rendelkezések törvényi korlátozása hiányában a véleménynyilvánítás szabadságát nem sérthette, nem követhetett el olyan szándékos jogsértést, ami a választói akarat korlátozására, a választók megtévesztésére irányult volna, így a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi sérelme sem volt megállapítható. A kampánytevékenység során kifejtett, az alaptörvényben biztosított szabad véleménynyilvánítás – az NVB álláspontja ellenére – nem minősíthető a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvi sérelemnek.

Akkor most mi van a többiekkel? És mi van a csaknem tízmilliós bírsággal? A Kúria rendet tett, mert valamennyi érintett civil szervezetre vonatkozóan, kimondva: a népszavazás célját, rendeltetését átható, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvsérelme és a választópolgárok véleménynyilvánítási szabadságának az alapjogba ütközése esetén a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos indok és törvényes lehetőség nélkül nem korlátozható. A szervezetek a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolva foglaltak állást közéleti kérdésben a népszavazáson való érvénytelen szavazat leadásáról, amely joguk az NVB által megjelölt indokok alapján törvényesen nem volt korlátozható.

Na, itt a vége, a Nemzeti Választási Bizottság jogerősen bohócot csinált magából.

(Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr617809407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása