A jogállamiság nagyobb dicsőségére adtak két hetet a hivatalosan máig nem ismert körbe tartozók, vagyis a rezsicsökkentésből majd részben kimaradó fogyasztók számára a piaci villamosenergia- és gázárak alkalmazására való felkészülésre. Erről a háborús veszélyhelyzetben is legalább kormányrendeletet kellett volna hozni, ami máig nem született meg, de az intézkedés augusztus 1-jén hatályba léphet.

Az a háztartás, amely havi szinten 144 köbméternél, illetve éves szinten 1729 köbméternél több földgázt fogyaszt, a limitet meghaladó érték után kénytelen lesz a piaci árat fizetni. Az áram esetén ugyanez a helyzet: aki havi 210 KWh-nál, illetve éves szinten 2523 KWh-nál több energiát használ fel, annak ugyancsak nagyon fájni fog a rezsicsökkentés-csökkentés – derült ki az energiakrízissel kapcsolatos kormányülés után a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd rezsibiztos által tartott múlt szerdai sajtótájékoztatón.

Aki „az átlag felett fogyaszt, arra kérik, hogy mérsékelje a fogyasztást, vagy fizesse meg a piaci árat. A csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig marad érvényben, aki többet fogyaszt, a többletet piaci áron fizeti. Ma az átlagos havi fogyasztás Magyarországon villamos energiánál 210 kilowattóra/hó, földgáznál 144 köbméter/hó”. A két politikus akkor egy sebtében megszületett kormánydöntésre hivatkozott, amely azonban nem tekinthető jogforrásnak.

A rezsicsökkentésről ráadásul egy 2013-as, ma is hatályos törvény szól, amely szerint a tarifákat a 2013 novemberében megállapított szinten kell befagyasztani. Ezt nem lehet a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva sem olyan egyszerűen felülírni, mert legalább kormányrendeletet kell hozni.

Megjelent nyilván ezért múlt pénteken egy kormányhatározat, amely szerint a kormány az energia-veszélyhelyzet miatt „felhívja a technológiai és ipari minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával tegyen javaslatot a kedvezményes lakossági villamosenergia és földgáz egyetemes szolgáltatás fenntartásához szükséges intézkedések megtételére (...) Határidő: azonnal”. Persze ez sem jogforrás, mert a polgárokra nézve ilyen határozat semmilyen kötelezettséget nem állapíthat meg, ráadásul hol vannak a részletszabályok?

Akkor most mi van? Napok óta milliók számolgatnak, miközben a rezsicsökkentés-csökkentésről hivatalosan nem tudhatunk semmit. Ezért kár is ezzel foglalkozni, mert amíg nem születik meg a korábbi törvény módosításáról szóló rendelet, addig Gulyás Gergely és Németh Szilárd bejelentése nem jó semmi másra, mint hisztériakeltésre.

Ezt az érzetet erősíti, hogy Dömötör Csaba államtitkár vasárnap azt nyilatkozta: az új részletszabályokon jelenleg is dolgoznak a szakemberek. Ezeket az energia-veszélyhelyzeti operatív törzs véglegesíti majd, és a vonatkozó rendelet is hamarosan megszületik. Így egyelőre hivatalosan nem tudunk semmit.

Úgy fest a történet, mintha a ló elé fogták volna be a szekeret. Előbb hirdetnek meg valamilyen intézkedést, amelynek a részleteit jogszabályba foglalva egyelőre nem ismerhetjük. Arról meg a hétköznapi halandó végképp nem tudhat semmit, hogy a sokat emlegetett átlagfogyasztást miként kalkulálták, és a rezsicsökkentés-csökkentés pontosan hány embert érint, s mennyi megtakarítást hoz a költségvetésnek.

Az államtitkár azt mondta, a cél változatlanul az, hogy a lehető legnagyobb mértékű védelmet biztosítsák a magyar családoknak. A rezsicsökkentést úgy tudják fenntartani – fogalmazott –, ha azt az átlagfogyasztásig biztosítják. De hol az ilyen súlyú döntéshez elengedhetetlen hatásvizsgálat? Valaki a hasára ütött?

Arról már ne is beszéljünk, hogy a kormány szerint az új szabályozás augusztus 1-jén hatályba léphet. A jogállamiság nagyobb dicsőségére adtak két hetet a hivatalosan máig nem ismert tarifák alkalmazására való felkészülésre. Ja, az sem kizárt, hogy a díjemelést visszamenőleg is érvényesítik, mert a hírek szerint aki átalánydíjat fizet, az már a januártól július végéig terjedő fogyasztása alapján kapja a számlát.

Ezek után mi jöhet még?