Magyar Ügyvéd Blog

Putyin nyugodtan jöhetne Magyarországra, mert a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának itthon aligha lehetne érvényt szerezni

2023. március 23. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2023-03-23_10_00_12.pngA hágai Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma 2002-ben hatályba lépett, de több mint 20 éve halogatják a statútum beiktatását a magyar jogrendszerbe. Így maradnak az értelmezési kérdések. Elvileg Putyint Magyarországon el kellene fogni – hiszen a statútumot megerősítő okiratot a parlament felkérésére letétbe helyezték –, másfelől mégsem, hiszen a bíróság joghatóságával és hatásköreivel kapcsolatos kérdésekben nem létezik kihirdetett hazai törvény. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint viszont ehhez hasonló esetekben a nemzetközi normákról az Országgyűlésnek törvényt kellene alkotnia, hogy azok a magyar jogrendszer részét képezzék.

Háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt a napokban nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), mert megalapozott a gyanú, hogy személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. A kiadatási és letartóztatási kötelezettség az ICC-tagországok számára azt jelenti, hogy ha Putyin belép a területükre, őrizetbe vegyék, majd kiadják, hogy utána bíróság elé állíthassák.

A bíróság létrehozásáról szóló római statútumot 1998-ban fogadták el, és ahhoz 2019 májusáig 122 ország csatlakozott, és további 31 állam aláírta, de nem ratifikálta azt. Köztük volt Magyarország is, amely e szándékát a 72/2001. számú országgyűlési határozattal erősítette meg, amit a Magyar Közlöny 2001. november 7-i számában ki is hirdettek. E szerint az Országgyűlés

  1. megerősíti a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát;
  2. felkéri a köztársasági elnököt a megerősítő okirat kiállítására;
  3. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerősítő okirat letétbe helyezéséről gondoskodjék.

Ez utóbbi még ugyanazon év novemberében meg is történt, ám azóta a jogalkotó más lépéseket nemigen tett, bár a hatályos alaptörvény szerint „Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját”. Ha „Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait” – ami igen nehezen értelmezhető, inkább talán a szokásjogra utaló fordulat –, lehet, hogy nincs is több dolgunk ezzel. De vajon a nemzetközi bíróság létrehozásáról szóló római statútum e körbe tartozik-e? Ha nem – folytatódik az alkotmány –, a „nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé”.

A statútum 2002-ben hatályba lépett, a büntetőbíróság megalakult, sőt 2015 óta Kovács Péter személyében magyar tagja is van, csakhogy több mint 20 éve halogatják a statútum beiktatását a magyar jogrendszerbe. Így maradnak az értelmezési kérdések. Elvileg Putyint Magyarországon el kellene fogni – hiszen a statútumot megerősítő okiratot a parlament felkérésére letétbe helyezték –, másfelől mégsem, hiszen a hágai bíróság joghatóságával és hatásköreivel kapcsolatos kérdésekben nem létezik a Magyar Közlönyben kihirdetett hazai törvény. Az Alkotmány korábbi határozatai szerint viszont ehhez hasonló esetekben a nemzetközi normákról az Országgyűlésnek törvényt kellene alkotnia, hogy azok a magyar jogrendszer részét képezzék. Mindez persze csak elméleti felvetés, mert az orosz elnök mostanában aligha fog Budapestre látogatni.

A bizonytalanság azonban marad, hiszen ilyen helyzet esetén – vagyis amikor a hágai bíróság háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmény miatt valaki ellen pozíciójától függetlenül elfogatóparancsot ad ki – továbbra sem egyértelmű, hogy Magyarországnak mi lenne a feladata. Érdekes különben, hogy a parlament két alkalommal is napirendre tűzte ezt a kérdést, de a Köztársasági Elnöki Hivatal aggályait fejezte ki.

A statútum törvényben foglalt kihirdetése esetén ugyanis módosítani kellene az alaptörvényt, amely szerint a „köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani”. És mi van akkor, ha Hága a magyar államfő ellen adni ki elfogatóparancsot? Ez teljesen abszurd indokolás, mert mi az esélye annak, hogy az államfő – esetleg más, mentességet élvező hazai személy – háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményeket követne el? Gyakorlatilag semmi. Ez tehát nem több ostoba kifogásnál.

Forrásaink szerint felvetődött az is, hogy miután az Egyesült Államok – és Oroszország – sem ismerte el a nemzetközi büntetőbíróság joghatályát, lehetett a hazai jogalkotóban valamilyen igazodási kényszer. Ki gondolta volna, de most Magyarországnak jól jön, hogy félig kimaradt, mert Putyinnal szemben nagy valószínűséggel akkor sem kellene fellépni, ha véletlenül Budapestre tévedne...

 A kérdéssel kapcsolatban nyilatkoztam a Heti TV.nek és a HirKlikk internetes portálnak is, és azokat az alábbi linkeken láthatják/olvashatják:

https://heti.tv/2023/03/23/pirkadat-m-kende-peterrel-dr-magyar-gyorgy-54/

https://hirklikk.hu/kozelet/nincs-egyseges-allaspont-elfoghato-lenne-e-magyarorszagon-putyin-vagy-sem/413020

(Fotó: MTI)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr9918078446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása