Az ellenzéki pártok gomba módján szaporodnak. Lesz nekünk mindenféle néppártunk, meg Szocialisták és Demokraták nevet viselő szerveződésünk, és akkor mi van? Csak tovább osztódik a NER-t elutasító közösség, ami egyértelműen a Fidesznek kedvez, hiszen a biztos szavazók körében a kormányoldal utcahosszal vezet. Aki ezt a megosztó politikát választja, csak megalapozza Orbán Viktor újabb kétharmadát 2026-ban is.
Talleyrand szerint a „Bourbonok semmit sem tanultak, és semmit nem felejtettek”. Mintha csak a magyar ellenzékről beszélt volna a Francia Királyság 1815-ben két hónapig regnált egykori miniszterelnöke, aki korábban különböző oldalakon töltött be fontos funkciókat. Ő a maga „pávatáncával” kihúzott többféle poszton negyedszázadot. A NER-rel szembeni összefogás azonban 2022-ben csúfos kudarchoz vezetett, amiből máig sem vonta le a megfelelő tanulságot a közreműködésben részes hat párt. Azt viszont nem felejtették el a hazai politikai szerveződések, hogy milyen sérelmeket okoztak egymásnak.
A történelmi példákból lehetne tanulni, lehetne a jövőre nézvést okos következtetéseket levonni, ha nem is Talleyrand a legjobb minta. Miközben annyiban sokan példaképnek tekinthetnek rá, hogy tudni kell időben váltani. Gondoljunk csak a pártállam néhány politikusára, így a harmadik magyar köztársaságot kihirdető Szűrös Mátyásra, Pozsgay Imrére, legutóbb pedig az Orbán Viktor közvetlen munkatársaként tevékenykedő egykori szocialista Szili Katalinra, akik a kommunista MSZMP-s múltjuk dacára felismerték, „hol a helyük”.
Visszatérve az alapvetéshez: az ellenzék semmit nem tanult abból, hogy 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben miként segítették a Fidesz kétharmados győzelmét. Meglehet, hogy nem ezt akarták, de annyi bizonyos: máig nem találták meg a módszert arra, hogy nálunk is működjék a nyugati országokban megszokott politikai „váltógazdálkodás”. Most a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint is sima kétharmada lenne a kormányoldalnak.
Lehet természetesen azzal érvelni, hogy erősen lejt a pálya, mert a Fidesz saját képére szabott választási törvénye szerint ötven százalék sem kell a kétharmadhoz, ugyanakkor a NER eluralta a magyar sajtót, és ez igaz is. Csakhogy itt azért még nincs valódi diktatúra, és aki más véleményt fogalmaz meg, azt – egyelőre – nem fenyegetik börtönbüntetéssel. Tehát bárki szabadon kifejtheti a maga álláspontját, megoszthatja azt a potenciális szavazókkal, de tény, hogy erre meglehetősen szűk lehetőségek nyílnak, mert az úgynevezett „közszolgálati” média erre nem biztosít felületet.
Akkor mi a megoldás? Az biztosan nem, hogy az ellenzéki pártok gomba módján szaporodnak. Lesz nekünk mindenféle néppártunk – lásd itt és itt –, meg Szocialisták és Demokraták nevet viselő szerveződésünk, és akkor mi van? Csak tovább osztódik a NER-t elutasító közösség, ami egyértelműen a Fidesznek kedvez, hiszen a biztos szavazók körében a kormányoldal utcahosszal vezet. Aki ezt a megosztó politikát választja, csak megalapozza Orbán Viktor újabb kétharmadát 2026-ban is. Az ellenzéknek ugyanis nem egymással kellene versenyeznie.
Már sokszor megfogalmaztuk, hogy a kormány-, mi több, a rendszerváltozásra csak akkor van esély, ha az ellenzék képes egységesen fellépni. Ettől egyre messzebb kerülünk. A magyar társadalom azonban valószínűleg nem akar újabb pártokat, hanem azt szeretné, ha a NER végtelenül korrupt hatalmával szemben valaki tudna a jövőbe mutató alternatívát kínálni. Az emberek a legkevésbé a pártok közötti csatározásokra kíváncsiak, hanem azt várják, mutasson valaki megoldást a megélhetési válságra, az elhibázott kormánypolitika – amiért a legkevésbé „Brüsszel” felel – okozta inflációra, a romokban heverő egészségügyi és közoktatási rendszer átalakítására,
átalakítására.A korábbi Civil Választási Bizottság sokat látott elnökeként azt kérem minden, magát demokratikusnak valló ellenzéki szervezettől, hogy – a civil erőkkel együttműködve – ezekre a kérdésekre adjanak mindenki számára meggyőző választ. Enélkül ugyanis a következő választásokon halálra ítélik magukat. Meg a ma regnáló hatalommal szembenálló másként gondolkodókat is.
(Fotó: budapestbeacon.com)
