Magyar Ügyvéd Blog

„Akciófilm” az M2-es úton: örüljünk, hogy ennyivel megúsztuk

2023. augusztus 06. - Magyar Ügyvéd

ke_pernyo_foto_2023-08-06_16_03_21.pngParancsnoki vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy törvényesen, arányosan és szakszerűen jártak-e el azok a rendőrök, akik Váctól kéklámpás autóikkal követtek, végül több ütközés után megállítottak egy Mercedest augusztus 1-jén az M2-es autóút Dunakeszihez közeli szakaszán. Az előzőleg állítólag 200 kilométer/óra sebességgel menekülő autó sofőrje járművezetéstől eltiltás hatálya alatt ült volán mögé, és mint kiderült, korábban több szabálysértési ügye is volt már.

Az esemény után belső vizsgálatot folytat a rendőrség, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy az M2-esen fellépő járőröket elmarasztalják a történtek miatt. Az intézkedéssel kapcsolatos eljárás egyébként napokig tarthat, noha az eset után megjelentetett rendőrségi Facebook-posztban előzőleg már méltatták az akcióban kulcsszerepet játszó körzeti megbízottat, aki a megállítási manőverben elöl haladó Škodát vezette. Az persze, hogy az intézkedésben egy frekventált úton miért csak két autót vetettek be, önmagában is indikál bizonyos felvetéseket.

A nem mindennapi üldözés oka amúgy világos, mert a Mercedes gazdája veszélyes lehetett a közlekedőkre, hiszen ész nélkül száguldozott. Az akció végül szerencsére sikerrel zárult: a gyorshajtót elkapták, és mivel a megállítása után sem működött együtt a rendőrökkel, letartóztatták. Az, hogy közben senki nem sérült meg az autóúton – amelynek forgalmát a beavatkozás közben vitatható módon nem korlátozták – csak a véletlenen múlott.

Anélkül, hogy megelőlegeznénk a belső vizsgálat eredményét, talán érdemes feltenni néhány kérdést. Például mi a dolguk a rendőröknek, ha valakit gyorshajtáson érnek? Mivel ártanak többet: engedjék tovább a száguldozót, vagy kérjenek utasítást a parancsnokaiktól, hogy az elkövetőt azonnal üldözőbe vegyék-e, amivel a vélelmezett gyanúsítottat belehajszolják a járőrök és mások életét, testi épségét veszélyeztető újabb őrületbe?

A külső szemlélő számára békésebb megoldásnak tűnik, hogy egy gyorshajtót ne akarjanak feltétlenül kergetni, mert abból nagyobb baj lehet. Másfelől jöhet az ellenérv: aki az M2-esen 110 helyett 200-zal dönget, az megvalósíthatja a közúti közlekedés biztonságának veszélyeztetését. Ez tényleg így lehet, ám a jogszabályokból nem feltétlenül ez következik. A gyorshajtás önmagában csupán szabálysértés.

Gondolkodjunk azonban tovább: a gyorshajtás ráadásul olyan, az objektív felelősség körébe tartozó közigazgatási szabálysértés, amikor nem kell vizsgálni, ki az elkövető, hanem a jármű tulajdonosát/üzemben tartóját bírságolják meg, Az M2-esen történt konkrét ügyben – ha hagyják futni az elkövetőt – 130 ezer forint közigazgatási bírság lehetett a tét. Akkor is, ha nem állítják meg, hiszen ismertek az adatai, és az objektív felelősség alapján a büntetés behajtható.

Emiatt érdemes volt mások, beleértve a rendőrök életét és testi épségét is figyelembe véve, a gyorshajtót üldözőbe venni, és ezzel belehajszolni esetleg életveszélyes szituációkba? Az Árpád hídon kit zavart, hogy valaki a 70 helyett 167-tel döngetett? Őt futni hagyták. Nyilván lesz, aki kifizeti a büntetést, vélhetően ezért senki nem akarta üldözőbe venni az ámokfutót. Mellesleg korábban a hídon egy alkalmi autóverseny egyik résztvevője – ennél jóval kisebb sebességgel hajtva – halálra gázolt egy biciklist.

Visszatérve az M2-esen történtekre: akciófilmbe illő jelenet zajlott le az akkor mindenki számára nyitott autóúton, amikor két rendőrségi Skoda szorította le a gyorshajtó Mercedest. Csak a szerencsén múlott, hogy senki nem sérült meg, mert amikor a menekülő járművet a két útpályát elválasztó betonakadály felé terelték, a kocsi átkerülhetett volna a szemközti oldalra, és akkor ki tudja, mi történik.

Ezzel kapcsolatban jöhetnek a további kérdések. Létezik egy 7001/2006-os ORFK-irányelv – bár kétséges, hogy ez még hatályos-e –, amely szerint „a rendőr az intézkedése során veszélyhelyzetet nem idézhet elő, a jármű követése és a feltételek fennállása esetén történő megállítása” nem valósíthatja meg a Btk. közúti veszélyeztetésének bűntettét. Amúgy ez az irányelv legfeljebb arra tartalmaz utalást, hogy a jármű követésének akkor van helye, ha valaki a rendőr jelzésére nem állt meg. Azután vannak még részletszabályok, de azok között nem szerepel az üldözött autóval való ütközés lehetősége.

Az ORFK viszont a Telexnek adott válaszában azzal érvelt, hogy a rendőrségi törvény szerint a „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti”. Úgy vélik, a jogszabály a megállítással kapcsolatos intézkedésekre felhatalmazást ad, sőt a járművet a rendőr bizonyos esetekben akár a szolgálati gépkocsi felhasználásával is megállásra kényszerítheti.

Idézzük ezzel kapcsolatban a rendőrségi törvényt: „útzár alkalmazása során a rendőrség járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a rendőri intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető”. Ennyit a megállításra kényszerítő szabályokról. S visszautalva a korábban írottakra: a rendőr az intézkedése során veszélyhelyzetet nem idézhet elő.

A rendőrségi járművek vezetői általában vélhetően nem kapnak kiképzést szökött autók üldözésére, s ehhez nem is rendelkeznek megfelelő autókkal – egy nagyjából szériafelszereltégű Škoda nem alkalmas erre –, ezért talán nem kellett volna életveszélyes üldözésbe kezdeni. Ne felejtsük, akkor sem, ha a törvény lehetővé teszi: a „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogása érdekében a rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti”. Teszem hozzá: a jogszabály szerint valóban szinte bármilyen eszközzel.

Ezt azért át kellene gondolni, és öröljünk az M2-eson történtek szerencsés kimenetelének. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a jogszabályok bűncselekménnyel gyanúsítható személyek elfogásáról beszélnek, a gyorshajtás pedig önmagában egészen másként minősül. Viszont aki a járművezetéstől eltiltás hatály alatt a volán mögé ül, 2021 áprilisa óta tényleg bűncselekményt követ el. Volt tehát bő két év arra, hogy a rendőrség felkészüljön az ilyen cselekmény esetén alkalmazandó eljárásra. Nem szabadna a szerencsére bízni, hogy egy intézkedés miként végződik.

Végezetül még egy gondolat: „el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a „szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak”. Na, ennek lenne igazi visszatartó hatása.

(Fotó: Youtube)

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarugyved.blog.hu/api/trackback/id/tr5918187303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása