A szavazatok újra számlálását fogja kérni Vitázy Dávid, és addig nem nyugszik, míg minden egyes szavazatot nem hitelesített az illetékes választási iroda. Erre aligha lesz lehetősége, mert az, hogy minimális különbséggel veszítette el a főpolgármesteri posztért vívott versenyt, a szavazatszámlálás során elkövetett konkrét jogsértés megjelölése nélkül nem indokol semmilyen jogorvoslati eljárást.
Vitézy Dávid, az LMP és a saját nevét hordozó egyesület főpolgármester-jelöltje néhány száz szavazattal maradt csupán alul Karácsony Gergellyel szemben a vasárnapi választáson, viszont még nem fogadta el a voksolás eredményét. Szerinte rendszerszintű problémák merültek fel egyes kerületekben, így újra számlálást fog kérni, és addig nem nyugszik, míg minden egyes szavazatot nem hitelesített az illetékes választási iroda. Ezen a választáson 24 592 érvénytelen szavazat volt, ami kétségkívül rekord. Karácsony Gergely 324 szavazattal vezet, „tehát 76-szor annyi az érvénytelennek nyilvánított szavazat, mint a kettőnk közötti különbség. A már birtokunkban lévő információk alapján egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel a szavazatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban, és pont ezekben a kerületben kiugró is volt az ilyen szavazatok aránya” – fogalmazott a főpolgármester-jelölt.
Az összes voks közötti néhány ezrelékes különbség esetén érthető, ha a vesztes fél minden létező jogi lehetőséget megragad a választás eredményének kétségbe vonására. Ugyanez történik Győrben is, ahol Dézsi Csaba András fideszes polgármester ellenfele, Pintér Bence mindössze 440 szavazattal nyert. Ott az érvénytelen szavazatok száma kilencszáz volt, tehát az újra számlálás elvileg megfordíthatná az eredményt. Miként Budapesten is.
Veszíteni azonban tudni kell – Sírni csak a győztesnek szabad! címmel jelent meg korábban Székely Évának, a magyar úszósport kiválóságának visszaemlékezése. E kitérő után jelezzük: a választási rendszer nem a bukott fél oldalán áll. Nézzük a jogszabályokat: a választási eljárási törvény szerint az eredmény megállapításával szemben kifogást „a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be”.
Erre az eredményt megállapító döntést követően mindenkinek van három napja. Budapesten ez a határidő hétfőn kezdődik és szerda 16 órakor lejár, mert a Fővárosi Választási Bizottság már kihirdette az eredményt. Igaz, nem egyhangúlag, hanem négy igennel és két nemmel. Azt sajnos nem tudjuk, hogy a határozat pontosan mit tartalmaz, mert a bizottság honlapja legutóbb március 18-án frissült. Győr város web-oldalán sem sikerült friss információkat találnunk.
Mindez azonban nem különösebben fontos, inkább hivatkozzunk a választási eljárási törvényre. A szerint a szavazatszámláló bizottságok tevékenysége ellen – több mint tízezer szavazókörben voksoltunk – lehet kifogással élni. Ha valahol rossz döntést hoznak például a szavazatok érvénytelenségének megállapítása kapcsán, ezek lehetnek a jogorvoslati kérelmek címzettjei. Ott ülnek azonban a jelöltek, jelölő szervezetek képviselői, akik bizonyára árgus szemekkel figyelik egymást. Ezekben a testületekben tehát nemigen lehet manipulálni, mert a voksok érvénytelenségét csak konszenzussal állapíthatják meg, és a szavazólapon annak okát fel kell tüntetni, s ezt valamennyiüknek a saját aláírásukkal kell igazolni.
Akkor most mit vitat Vitézy Dávid és a győri Dézsi Csaba András? A budapesti főpolgármester-jelölt legalább annyit elárult, hogy rengeteg nyitott kérdés és gyanú van a rekordszámú érvénytelen szavazat miatt, és egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel. Vajon milyen nyitott kérdésekről és rendszerszintű problémákról beszél? A részletes válasszal egyelőre adós maradt. Pedig ha kifogással kíván élni, annak tartalmaznia kell legalább a vélelmezett jogszabálysértés megjelölését és annak bizonyítékait. Az igencsak kevés hivatkozási alap, hogy az érvénytelenek szavazatok aránya szokatlanul magas volt. Ugyanez igaz Győr esetében is, mert legalább valamilyen értékelhető bizonyítékokkal kellene előállni az esetleges jogsértés alátámasztására.
Az egyértelmű, hogy a szavazatok közötti minimális különbség a korábbi bírósági gyakorlat alapján sem ad okot az újra számlásra. Miként az sem, hogy az érvénytelen voksok száma a korábbiakhoz képest miként alakult. Kellene legalább valamilyen alapos gyanú arra, hogy visszaélés történt. Ami viszont a Vitézy emlegette rendszerszintű problémát illeti, abban akár lehet némi igazsága. A választási eljárási törvény szerint a múlt péntekig „kiesett jelöltet a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából, valamint az egyéni szavazólapokról törölni kell”. Ennek módjára viszont tényleg nincs konkrét szabályozás. Felismerhetetlenül ki kell satírozni a jelöltet? Elég, ha a szavazatszámláló bizottság áthúzza a nevét, miközben az látható marad? A címlapképünk is arra utal, hogy ez utóbbi talán nem a legjobb megoldás.
Ugyanakkor a törvény értelmében ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazást megelőző 14. nap után, de a szavazás napját megelőzően kiesett – és a szavazólapokat már ezt megelőzően kinyomtatták –, akkor erről a tényről a szavazatszámláló bizottság köteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamint szükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. Nincs információnk arról, hogy Budapesten erről a szavazatszámlálók valóban adtak-e külön tájékoztatást. Arról nem is beszélve, hogy a szavazásra váró polgárok elolvasták-e ezt a közleményt.
A fővárosban a fideszes főpolgármester-jelölt múlt pénteki visszalépése emiatt tényleg okozhatott zavart. Ám ezért ki a felelős? Az ANY Biztonsági Nyomda május közepén nekiállt a szavazólapok gyártásárának, és erre 250 tonna papírt használtak fel. Már jó előre jelezték azt is, hogy legfeljebb május végéig állnak készen arra, hogy a jelöltek visszalépését figyelembe vegyék, azaz addig tudják levenni a visszalépőket a szavazólapról és új szavazólapot nyomtatni. Ezt követően viszont erre a hatályos jogszabállyal összhangban sincs mód. Még az is elhangzott, hogy a főpolgármesteri szavazólapokat utoljára nyomtatják, számítva az esetleges visszalépésekre. Ki gondolt arra, hogy a Fidesz jelöltje a határidő leteltének utolsó napján visszakozik?
Amennyiben Vitézy rendszerszintű problémákra utal, forduljon az őt támogató Orbán Viktorhoz és a kormánypártokhoz.
(Illusztráció: 444.hu)
