A fővárosi közgyűlés feloszlatása elvileg nem kizárt, de azt hosszas folyamat előzi meg. Először a főispán törvényességi felhívással élhet, amit meg is tett. Utána bírósághoz fordulhat, és ha a képviselők a megadott határidők nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, a fővárosi kormányhivatal nevezheti ki például főpolgármester-helyettest. A közgyűlés feloszlatása azonban csak akkor következhet, ha a testület tartósan működésképtelennek bizonyul.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester többszörör jelezte, hogy „a nyárra eljuthat Budapest odáig, hogy az Országgyűlés feloszlatja a fővárosi közgyűlést és új választásokat írnak ki”. Ez elvileg nem kizárt, de hosszas folyamat előzi meg. Az önkormányzati törvény szerint a képviselő-testület – a fővárosi közgyűlés – alakulóülését a (fő)polgármester hívja össze. Ezen a testület megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a (fő)polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról. A hatályos szabályozás szerint mindezt a második testületi ülésen is megtehetik, de ezen már túl vagyunk.

Karácsony Gergely pedig hiába tett javaslatot a helyettesei személyére, arról a közgyűlés másodjára sem szavazott. Az szmsz módosításának teljes felülvizsgálata sem történ meg, így jogellenes állapot alakult ki. Mi következik ebből? A fővárosi kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében

• törvényességi felhívással élhet,
• kezdeményezheti a határozathozatali, feladatellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését,
• amennyiben a helyi önkormányzat a rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet vagy önkormányzati határozatot a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetője alkossa meg,
• javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a kormánynál az alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását.

Mindebből az adódhat, hogy végsősoron a kormányhivatal nevezhet ki főpolgármester-helyettest – aki a törvényi rendelkezések alapján a közgyűlés tagja, így Kiss Ambrus szóba sem jöhet –, és Sára Botond dönthet az szmsz-ről is. Ami pedig Karácsony személyes érintettségét illeti, csak ismételni tudjuk: a testület felelőssége, ha nem jutnak egyezségre az alakulóülésen – vagy legfeljebb a második ülésen – az önkormányzati törvényben meghatározott szervezeti és személyi kérdésekről. Ezzel kapcsolatban a fővárosi közgyűlés frakcióinak kell mérlegelniük: mit szeretnének. A Sára Botond vezette kormányhivatalra bízzák a döntést, vagy mérlegelik, nem szerencsésebb-e „házon belül” kompromisszumos megoldást keresni.

Megfosztható-e jogköreitől a hivatal által kinevezett főpolgármester-helyettes, súlytalan bábbá tehető-e? Az szmsz tartalmazza a hatáskörök megosztását, és amennyiben a szervezeti és működési szabályzatot is Sára Botond írja, ez a kérdés attól függ, hogy a kormányhivatal milyen tartalmú dokumentumot alkot. Meggyőződésem szerint ezt a helyzetet el kellene kerülni. Egyébként a hatáskörmegosztást az szmsz-nek akkor is tartalmaznia kell, ha azt szabályos keretek között a képviselő-testület alkotja meg.

Az alaptörvény 32. cikke előírja, hogy a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkot, határozatot hoz, valamint meghatározza szervezeti és működési rendjét. Amennyiben ezen követelményeknek a képviselők nem tesznek eleget, az alaptörvény-ellenes állapotot kialakulásához vezet. Megfelelő részletszabályok hiányában eléggé esetleges, hogy mikor jut el a kormányhivatal arra a következtetésre, hogy javasolja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a kormánynál a képviselő-testület feloszlatását.

Az önkormányzati törvény szerint az országgyűlés az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásáról a kormány javaslatának az országgyűléshez való benyújtását követő soron következő ülésén határoz. Erre eddig nem sok példa volt, de ilyen lépésre adhat okot, ha például a helyi képviselő-testület tartósan nem működik, s a képviselők és a polgármester között kialakult tartós bizalmatlanság, az együttműködési készség teljes hiánya miatt az önkormányzat működőképességének helyreállítására nincs esély. Ez történt például Foktő község esetében. A 18/2013. (VII. 3.) AB határozatban az Alkotmánybíróság elvi véleményként megállapította, hogy az alaptörvény 33. cikk (1) bekezdése alapján alaptörvény-ellenes, ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete tartósan nem működik, és működőképességének helyreállítása nem várható.

Végezetül: nem kívánok jóslásokba bocsátkozni, de hasonló helyzet Budapesten is előállhat. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy – idézve az AB elvi véleményét – a helyi önkormányzat képviselő-testülete tartósan nem működik, és működőképességének helyreállítása nem várható. Az pedig már politikai kérdés, hogy a fővárosban mi lehet a közgyűlési frakciók érdeke: kompromisszumos működés vagy új választás kikényszerítése. Ez utóbbira jövő nyárig – a bonyolult eljárásrendre is figyelemmel – kevés az esély.

Minderről a Népszavának is nyilatkoztam:

https://nepszava.hu/3260430_fovarosi-kozgyules-feloszlatas-orszaggyules-sara-botond-kormanyhivatal

(Fotó: Farbaky Tamás / Népszava)