Valamilyen sértő tartalom miatt sok közszereplő fordul az ügyvédi irodánkhoz, de le szoktam beszélni az ügyfeleket arról, hogy sajtó-helyreigazítási pert indítsanak. Annak ugyanis csak az lesz a következménye, hogy a helyreigazítás örve alatt a kifogásolt állításokat az eljárás során még sokszor megismétlik. Ennél hatékonyabb a személyiségi jogi per, hiszen mások becsületének és jóhírnevének megsértése a Ptk. szerint milliókba kerülhet.
„Segíthetett az újbudai pedofilnak menekülni Gyurcsány polgármestere című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy dr. László Imre segíthetett az újbudai pedofilnak menekülni, továbbá valótlanul híreszteltük, hogy mindent elkövetett, hogy eltussolja a pedofilbotrányt” – tette közzé a bíróság jogerős ítélete alapján a Magyar Nemzet. Majd hosszasan megismételték, amit mindezzel kapcsolatban korábban leírtak. Erről kérdezett a Klubrádió Megbeszéljük című adásában Bolgár György. Szívesen idéztük volna a Magyar Nemzetet is, de a helyreigazításnak nyomát sem találtuk, így a műsorvető által elmondottakra kell hagyatkoznunk. Ebben az ügyben valamiért ugyanez történt az Origo honlapján is.
Emiatt be kell érnünk a kifogásolt márciusi cikkel, amit a lap elfelejtett törölni. Akit ez érdekel, kattintson a linkre, mi többet nem segítünk valótlan állítások terjesztésében. Ennél fontosabbnak tartom hangsúlyozni, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény szerinti helyreigazítás helyett egy esetleges peres eljárásban érdemesebb a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályaira hivatkozni.
„Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények” – így szól a sajtótörvény.
A Ptk. ugyanis sarkosabban fogalmaz: az emberi méltóságot mindenki köteles tiszteletben tartani. A törvény nevesíti is, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a becsület és a jóhírnév megsértése. Bolgár György felvetette, hogy a közszereplők többet kötelesek tűrni, ami az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiből következően is igaz, de a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a valótlan tény állítására vagy híresztelésére.
A helyreigazítás viszont alkalmat kínál arra, hogy a kifogásolt tartalmat – a „valótlanul állítottuk” fordulat után – az eljárás során minden jogkövetkezmény nélkül többször is megismételjék. Ezzel szemben egy személyiségi jogi pernek érdemi következményei lehetnek. A jogsértés megállapításán túl a bíróság kötelezheti az érintettet többek között a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére. Vagyis például arra, hogy a mások becsületébe gázoló cikket – ami ebben a konkrét esetben máig elérhető – törölje az internetes felületéről.
Ennél súlyosabb érvágás lehet, hogy akit személyiségi jogában megsértettek, sérelemdíjat követelhet. Ehhez nem is szükséges bizonyítani, hogy bekövetkezett-e valamilyen tényleges joghátrány. A bíróság ugyanis a sérelemdíj mértékét „az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel” állapítja meg. Aki tehát egy közszereplőt hamis tényállításokkal gyaláz, annak fizetnie kell. Adott esetben nem is keveset, akár milliókat, amire sok példát lehet találni.
A beszélgetést a Klubrádió oldalán a 31. perctől hallgathatják vissza.
(Fotó: Oláh Tibor / MTVA)
