Felháborító, hogy a recski sárlavina tucatnyi károsultjának képviseletében eljáró ügyvédi irodánk a sajtóból értesült az illetékes bányakapitányság döntéséről, amely szerint hárommilliós bírságot szabtak ki a bányatársaságra, mert az nem a jóváhagyott tervek szerint folytatta a tevékenységét. Az összeg nevetséges, az pedig, hogy az érintettek nem kaptak hivatalos tájékoztatást a határozatról, jogellenes.
„Kérem, hogy a Tisztelt Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, mint a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv szíveskedjen tájékoztatást adni arról, hogy a 2023. június 8-a napján Recsk, Hunyadi utcát érintő és a bányaterületről leömlő sárlavina ügyében (...) indult-e vizsgálati eljárás a súlyos üzemzavarral és balesettel összefüggésben” – indítványoztam hónapokkal ezelőtt a tucatnyi károsult képviseletében eljáró ügyvédi iroda vezetőjeként. Amennyiben ilyen eljárás nem indult, felvetettem, közöljék, hogy ennek mi a magyarázata.
A hatóság azt válaszolta, hogy nem indítottak eljárást, mivel álláspontjuk szerint ez nem volt üzemzavar. De ezt honnan tudják, ha nem is vizsgálódnak? Az is furcsa volt, hogy miért mondtak mást a sajtó megkeresésére, mint nekünk. A szervezet ugyanis korábban azt írta a 24.hu-nak, hogy a „recski eset feltárására az országos bányakapitány azonnali vizsgálatot rendelt el”. Egyébként Recsk kapcsán több irányban próbálkoztunk. Írtunk levelet a helyi polgármesternek, a bányaüzemeltetőnek, és beszereztünk szakvéleményeket is. Csatoltuk a sértettektől kapott ügyvédi meghatalmazásokat, és megkerestük a Belügyminisztériumot, valamint az ügyészséget, de csak annyit tudtunk meg, hogy a vármegyei rendőrkapitányságnál van az ügy, a nyomozati cselekményekről értesítést nem kaptunk.
Egy LMP-s képviselő – aki szintén számos kérdést tett fel az illetékeseknek – a hétvégén nyilvánosságra hozta: egy szeptember 15-én kelt bányakapitánysági határozat szerint a „bányafelügyelet lezárta a recski bánya ügyében hivatalból folytatott eljárást. Az alapos vizsgálat megállapította, hogy a bányavállalkozó nem a jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv szerint végezte a bányászati tevékenységét, ezért a bányavállalkozót az általa kialakított depónia megszüntetésére kötelezte, valamint 3 millió forintos bírságot szabott ki rá”.
Sunnyog a hatalom a recski sárlavina ügyében, ahogyan tették azt a vörösiszap-katasztrófa idején, a Hableány baleseténél és minden olyan ügyben, ahol a NER valamiképpen érintett, nyilatkoztam a Népszava, valamint a szabadeuropa.hu kérdésére válaszolva. Irodánk kifogást nyújtott be a bányaszabályok megsértése miatt, s az ügyészséghez fordult az eljárás elindítását kérve. Most a sárlavinával érintett ingatlanok tulajdonosait képviselő ügyvédi irodaként ismét beadványban kérjük a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy közöljék a hatósági eljárás eredményét, valamint a beszerzett szakvéleményeket.
Ez már csak azért is fontos lenne, mert szeretnénk tudni: a szabálytalan bányászati tevékenység – amely miatt a bírságot kiszabták – ok-okozati összefüggésbe hozható-e a recski, ingatlanok sorát megrongáló sárlavinával, amiben mi biztosak vagyunk. Amennyiben ez tényleg így van, a vállalkozásnak teljeskörűen kártérítést kell fizetnie az érintetteknek. Ugyanakkor az sem közömbös, hogy a Fideszhez közeli tulajdonosok birtokolta cég tevékenysége kapcsán nem merül-e fel a gondatlan veszélyeztetés büntetőjogi tényállása, de persze a nyomozás állásáról sincs információnk.
Felháborító, hogy az érintettek jogi képviselőjével a hatóság nem közölte ezt a határozatot, de még a vizsgálatot is elhallgatta, két másikkal egybecsomagolva rejtette el sok más hirdetmény közé. Az meg a probléma elkenése, hogy a bányakapitányság nem mondja ki explicit módon a bányatársaság felelősségét a sárlavina keletkezésében, de azt igen, hogy nem a jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint végezte a tevékenységet és engedély nélkül létesített depóniát. Mindez ennek ellenére jogalapot teremthet a tulajdonosok kártérítési felelősségének megállapításához. Így az általunk képviselt személyek kártérítési igényt nyújtanak be a bányatársaságnak. Ha nem sikerül peren kívül megegyezni, akkor bíróság elé visszük az ügyet.
(Fotó: Facebook)
