A bányahatóság nem indított eljárást a Recsken történt súlyos sárlavina kivizsgálására, mivel álláspontjuk szerint az nem volt üzemzavar. De ezt honnan tudják, ha nem is vizsgálódnak? Lehetséges, hogy az érintett lakóknak végül pert kell indítaniuk a káraik megtérítése érdekében? Megkerestük az ügyben érintett hatóságokat, ám érdemi választ még nem kaptunk. Úgy tűnik, a bürokrácia és a „jófejség” előbbre való, mint a bajba jutottak olyan helyzetbe hozása, mintha a katasztrófa be sem következett volna.

A recski sárlavinával kapcsolatban úgy tűnik, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és az illetékes bányakapitányság a törvényi kötelezettségeit és feladatait az esettel kapcsolatban nem teljesíti. A kártérítés tárgyában megjelent kormányrendelet pedig pontos eljárásrendet nem határoz meg, ezért több kérdés is felmerül. Vegyük sorra ezeket.

„Kérem, hogy a Tisztelt Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, mint a bányafelügyeleti és állami földtani feladatokat ellátó szerv szíveskedjen tájékoztatást adni arról, hogy a 2023. június 8-a napján Recsk, Hunyadi utcát érintő és a bányaterületről leömlő sárlavina ügyében (...) indult-e vizsgálati eljárás a súlyos üzemzavarral és balesettel összefüggésben” – indítványoztam a tíz károsult képviseletében eljáró ügyvédi iroda vezetőjeként. Amennyiben ilyen eljárás nem indult, felvetettem, tájékoztassanak arról, hogy ennek mi a magyarázata.

A hatóság azt válaszolta, hogy nem indítottak eljárást, mivel álláspontjuk szerint ez nem volt üzemzavar. De ezt honnan tudják, ha nem is vizsgálódnak? Az is furcsa, hogy a hatóság miért mondott mást a sajtó megkeresésére, mint nekünk. A szervezet ugyanis korábban azt írta a 24.hu-nak, hogy a „recski eset feltárására az országos bányakapitány azonnali vizsgálatot rendelt el”.

Akkor most mi az igazság? Nem tudjuk, de ez így biztosan nincs rendjén. Már csak azért sem, mert tartja magát a térségben a vélekedés, hogy a település feletti, a fideszes Kósa Lajos barátja, Fiák István debreceni ügyvéd által nyitott recski andezitbánya felelős lehet a történtekért – írta meg a Népszava.

Az Egri Rendőrkapitányságnál a sértettek képviseletében azt kezdeményeztem, hogy a nyomozás során szíveskedjenek az eseményeket kivizsgálni, a kiváltó okokat felderíteni, az ügyfeleimet feljelentőként kezelni. Kértem, hogy az eljárási cselekményekről közvetlenül értesítsenek. A rendőrség megerősítette a gondatlan veszélyeztetés megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárás tényét, és azt ígérték, hogy minden nyomozati cselekményről értesítenek minket. Tanúkihallgatás viszont még nem történt, bár egy ilyen eljárás első szakaszát az adatgyűjtés tenné ki. Ennél többet viszont még nem tudunk.

A belügyminisztertől többek között arra várunk választ, pontosan milyen eljárás indult, abban, kik – például igazságügyi szakértők –, mely szervezetek és milyen minőségben vesznek részt, a károsultakat miként vonják be, a majdan elkészülő jelentést az érintettek mikor és milyen formában ismerhetik meg. Egyelőre erre sem reagált senki.

Ugyanakkor megkerestük a recski önkormányzatot is, kérve, hogy tájékoztassanak, a hivatal kezdeményezett-e az esettel kapcsolatban valamilyen hatósági eljárást. Amennyiben igen, informáljanak minket. Még a helyhatóság válaszára is várunk.

Egy általunk felkért természetvédelmi szakember szerint a bánya engedélyeit egy nagyon felszínes eljárásban adták ki, és a sárlavinánál is nagyobb baj történhet. Erről a szabadeuropa.hu internetes portálon is olvashatnak. Az elmúlt hetekben sok csapadék esett, a hegyoldalból pedig a napokban több helyen is agyagos, saras víz folyt le a bányából a Hunyadi utca lakóira. Ráadásul az a veszély is fenyeget – figyelmeztetett a szakember –, hogy az egész hegyoldal a településre zúdulhat.

Addig ez valóban reális veszély, ameddig nem szüntetik meg a bányászati tevékenységet, illetve nem kötelezik a céget olyan védművek létesítésére, amelyek alkalmasak a további károk megelőzésére – nyilatkoztam a Heti TV Pirkadat című, M. Kende Péter vezette adásában. Jeleztem azt is, hogy a cég túlterjeszkedett az eredeti engedélyben meghatározott kereteken, s lebontottak egy erdőterületet, miközben csak a hegy másik oldalán folytathatták volna a kőzetek kitermelését.

Egyelőre nem tudni, mi lesz az ügy vége. Az állam éppen úgy viselkedik, ahogyan a vörösiszap-katasztrófa idején. Saját kézbe vették a dolgot, azután még azt a pénzt se a bajbajutottakra költötték, ami a civil adományokból összejött. Ez a mostani helyzet rendezésére kilátásba helyezett 500 millió – akárcsak a hatósági eljárások sora – üres lufinak tűnik, hiszen nem tudni, pontosan, ki és mit vizsgál, ahogyan az sem világos, mire is költik ezt a pénzt, amiből a károsultak eddig egyetlen fillért sem láttak.

Könnyen lehet, hogy a java elfolyik például szervezésre, iroda felállítására, szakértőkre stb. Közben az érintetteket megpróbálják eltántorítani attól, hogy az igazukat keressék. Mert egy perben még a végén kiderülne, hogy mely vállalkozásokat és az ügyben illetékes hatóságokat milyen mulasztások terhelik. Nem mellesleg a kártérítést külön kérelem benyújtásához kötik. Nekem úgy tűnik, a bürokrácia és a „jófejség” előbbre való, mint a bajba jutottak olyan helyzetbe hozása, mintha a katasztrófa be sem következett volna.

(Fotó: Lőcsei Lajos Facebook-oldala)