Kétségtelen, hogy a 2022-es februári házkutatás hírére Iványi Gábor lelkész számos szimpatizánsa, több politikus és a magyar sajtó képviselőinek sora is megjelent a Dankó utcában, ám hogy ott pontosan mi történt, egyelőre tisztázatlan. Nem látni azt sem, hogy az ügyészség a hivatalos személy elleni csoportos erőszakot, mint minősítő körülményt milyen alapon vélelmezi, ha egyelőre mindössze két gyanúsítottjuk van. De még az is lehet, hogy a hatályos szabályok szerint ott nem volt semmilyen törvénysértés.
Hol a helyünk a globalizált világban? Vívhatunk „Brüsszel” – vagy az egész bolygó – ellen függetlenségi háborút, csakhogy az EU-s tagállamok összesített GDP-jének mindössze alig több mint egy százalékát produkáljuk. Vajon kinek fáj jobban Orbán Viktor vitézkedése?
Tudomásul vette Magyar Péter, hogy a Völner–Schadl-ügyben a volt feleségével folytatott beszélgetésről készült titkos hangfelvétel alapján az ügyészség nem látott okot a nyomozás elrendelésére. Ennek az ügynek azért még lehet folytatása: bárki felülbírálati indítványt nyújthat be az eljárás lefolytatása érdekében, amiről majd a bíróság dönthet.
A szolnoki kalandparkban készült videón jól látható, amint egy férfi – feltehetően a fiúkból álló csoport egyik felügyelője – karon ragadja az egyik gyereket, odaráncigálja a rekortánnal burkolt rész fölé és úgy kirúgja alóla a lábát, hogy a gyerek felrepül a levegőbe, majd fejjel a földbe csapódik. Ennek az egyetlen rossz mozdulatnak akár börtönbüntetés is lehet a következménye.
Három halott és négy sérült a következménye annak, hogy egy bedrogozott személyt szerdán a III. kerületi kapitányság rendőrei a zavart viselkedése miatt előállítottak, majd szabadon engedtek. A férfi még aznap este elrabolt egy taxit, amellyel ámokfutásba kezdett, és saját maga mellett megölt még két embert. Vajon ki a felelős mindezért, és milyen kártérítésre számíthatnak az érintettek, illetve az elhunytak hozzátartozói? S milyen anyagi ellentételezés illeti meg a taxis nőt, aki ügyvédi irodánkat bízta meg jogi képviseletével?
Dodonai döntést hozott az Alkotmánybíróság Vitézy Dávid volt főpolgármester-jelölt indítványa kapcsán. Nem adott ugyanis választ azokra az alapvető kérdésekre, amelyek a választási eljárásról szóló törvény szabályozási hiányosságaiból fakadnak. Így marad az összes szavazat újraszámlálása, amit a Kúria vélhetően el is fog rendelni.
Hetek óta folynak a találgatások arról, mi lesz a következménye a fővárosi önkormányzati választásnak. Karácsony Gergely 41 vokssal nyert Vitézy Dáviddal szemben, miközben a budapesti közgyűlés összetétele még ennél is zavarosabb helyzetet teremtett. Ennek egyik oka, hogy a választókban nem sikerült tudatosítani: a kormányzóképesség közgyűlési többség nélkül csak igen nehezen biztosítható. Más lenne persze a helyzet, ha a Fidesz nem írja át az utolsó pillanatban a választási szabályokat.
Hiába szüntette meg formálisan a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Magyar Péter Varga Judittal folytatott konyhai beszélgetése során készült hangfelvétel ügyében indított eljárást – amelyről hivatalosan a felettes szerve, a Központi Nyomozó Főügyészség adott tájékoztatást –, az nem tekinthető lezártnak. Tudnunk kell, hogy „Brüsszel” nyomására, a jogállamisági eljárás lezárása érdekében született egy új szabályozás: a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzek elköltésével kapcsolatos bűncselekmények esetén folytatott eljárás megszüntetése ellen bizonyos esetekben bárki felülbírálati indítványt nyújthat be, amelyről a bíróság dönt. Hogy erre jó fórum-e a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája, az legalábbis aggályos.
Nem lehetett igazi kérdés Magyar Péter előtt, hogy az Európai Parlamentben vagy a fővárosi közgyűlésben kíván dolgozni. Mindkét mandátumát felvehetné, hiszen szerinte a brüsszeli munka havi nyolc nappal letudható, míg a közgyűlés havonta egyszer ülésezik. A két poszt ellátása pedig jogilag nem összeférhetetlen, és a különféle feladatok ellátása sem tűnik megoldhatatlannak.
Soha nem látott szoros küzdelem folyik a főpolgármesteri poszt elnyeréséért, és a jogerős végeredmény mostanáig sem született meg. Szokták mondani, hogy a választás a demokrácia ünnepe, de ez most valamiféle gyászmisére emlékeztet. Az egész folyamat leginkább a választók megtévesztéséről szólt, megfejelve azzal, hogy a hatályos törvények különféle értelmezése valóban vitatható döntésekre adhatott lehetőséget.