Ez valami elképesztő: a NER parlamenti kétharmadának biztosítása érdekében két, korrupciós ügyekben bíróság elé citált vádlott és egy gyanúsított is részt vehet a Fidesz-KDNP képviseletében az Országgyűlés munkájában. Erre a rendszerváltozást követően még soha nem volt példa.

Megindult a „tarhálás” a pártok részéről: pénzbeli támogatást kérnek a választási kampányhoz. Nincs ezzel semmi baj, legfeljebb azt a kérdést lehet feltenni, hogy a Fidesznek valóban szüksége van-e újabb forrásokra, hiszen eddig is közpénzmilliárdokból hülyítik az embereket. Most Márki-Zay Péterék is ehhez a módszerhez folyamodtak, ami szintén nem kifogásolható, ha az adatvédelmi szabályokat betartják.

Márki-Zay Péter győzelmével az ellenzéki előválasztás során új helyzet állt elő, de ha a polgárok benne látják Orbán Viktor esélyes kihívóját, ezt az összefogásban részes hat pártnak is tudomásul kell vennie. Vagyis nem kellene acsarkodni, egymás stílusát bírálni, hanem egyetlen feladat van: a különféle nézeteket harmonizálni, és meg kell találni a közös minimumot.

A közös ellenzék nem akar mást, mint olyan tisztességes alkotmányt, amely széles társadalmi konszenzuson alapul, és megvédi az állampolgárokat „a dúvad állammal” szemben. Az alkotmányozásnak ugyanis éppen ez a lényege: fektessék le, hogy az alapvető jogok korlátozása során meddig terjed az állam hatásköre, miközben a polgárok számára biztosítja mindazon jogok érvényesülését, amelyek nem ütköznek törvényekbe, és nem sértik mások alapvető jogait. Úgy tűnik, a Fidesz viszont fordítva ül a lovon.

Hivatali vesztegetés és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indítványt tett a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Völner Pál igazságügyminiszter-helyettes, fideszes képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Állítólag a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének kérésére. Elképzelhető, hogy ezért valaki a hatósághoz fordult, amit nem lehetett szőnyeg alá söpörni.

Mit tegyen az, aki a jövő tavaszi parlamenti választáson részt kíván venni, de nem szeretne a fideszes álreferendumon is voksolni? – tette fel a kérdést blogunk egy olvasója. A felvetés azért is lényegbe vágó, mert a népszavazás érvényességének feltétele az ötven százalékot meghaladó részvétel. Utánanéztünk: többféle megoldás is kínálkozik.

“Tudunk olyan, ma már a magánnyomozói piacon tevékenykedő egykori titkosszolgákról, akik az elmúlt hónapokban fideszes körökből kaptak megbízásokat az előválasztáson sikerrel szereplő ellenzéki politikusok magánéletének feldolgozására” – írta a HVG. Csakhogy ez nagyon sikamlós pálya, és ha a hír igaz, abból nagy botrány is lehet.

Az ellenzék jelenti a legveszélyesebb nemzetbiztonsági kockázatot, amely Magyarországot ma fenyegeti – legalábbis ez következik Kövér László napokban nyilvánosságra került tavalyi beszédéből. Vagyis – ha jól értjük –, az a baja, hogy egyáltalán létezik még ellenzék. A házelnök korábbi szavai szerint ők egyébként is hazaárulók, és nem különböznek az egykori kommunista vezetőktől.

Gulyás Gergely miniszter szerint a lakcímet érintő törvénymódosításnak nincs köze a választáshoz, az csak arról szól, hogy sokan nem laknak ott, ahova be vannak jelentve. De ez miért most, a választás előtt öt hónappal jutott az eszükbe? Szerintem ha trükközni akarnak a szabályokkal, már a látszatra sem adnak. A népesség-nyilvántartás pedig ettől kezdve mitől lesz közhiteles adatbázis?