Négyszer több rendőrre lenne szükség, hogy ne kelljen az állományt túlóráztatni – állította parlamenti bizottsági meghallgatásán az új országos főkapitány májusban. Azóta is folyik a vita arról, hogy mi lesz, ha a túlórát jövőre szabadnapban adják ki. Összeomlik a rendőrség, mert mindenki leszerel? Inkább végre értelmes szakmai vitát kellene folytatni arról, mi a rendőrség feladata, s ehhez hány ember kell.

Mások három kudarcos próbálkozása után kezdeményezne ismét népszavazást az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról az MSZP, miközben a Nemzeti Választási Bizottság az ilyen kérdések hitelesítését minden esetben megtagadta. Vajon most miben reménykednek? A Fidesz különben elintézte, hogy Magyarországon érvényes referendumot amúgy sem lehet tartani, hiszen ez a kormányoldalnak sem sikerült.

Egy vasutas és családja maradt le a nyári nyaralásról, mert késett a vonat, a repülő pedig nélkülük indult útnak. Hogy ilyenkor mi van? Az elúszott pénzt a MÁV biztosan nem téríti vissza, mert az üzletszabályzatban maximálták a kifizethető kártérítés összegét, ráadásul egy uniós rendelet ennek mértékét a tagállamokra bízza.

Hétezer forintra taksálnák egy kormányrendelet tervezete szerint az alaptalan fogva tartás esetén járó egynapi kártalanítás összegét. Akit indokolatlanul csak házi őrizetbe helyeztek, naponta 3500 forintra tarthatna igényt. Ennyit ér egy ember szabadsága? Ha valaki ezt kevesli, természetesen továbbra is pert indíthatna.

A Jobbikot még az ág is húzza: nem elég, hogy az Állami Számvevőszék hatszázmilliós bírságot vetett ki, most valaki még fel is jelentette a pártot, mert az adománygyűjtő akciójuk eredményeként befolyt több mint százmilliót nem a büntetés kifizetésére, hanem a kampányra fordították. Vajon sikerül a szervezetet végképp ellehetetleníteni?

Végre a Fidesz is észrevette, hogy a kamupártok nem használnak senkinek, s még a kormányoldal sem profitál belőlük, mert érdemben nem befolyásolták a választási eredményt, viszont milliárdokat tehettek zsebre. A választási szabályok tervezett módosítása a lenyúlást viszont nemigen fogja megakadályozni.

A keresztény kultúra védelme „az állam minden szervének kötelessége” – tartalmazza egyebek mellett az alaptörvény hetedik módosítása. Az államfő aláírta az új rendelkezést, az a Magyar Közlönyben megjelent, s már hatályban is van. De vajon mi következik ebből?

„Néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat” – ezt találta nyilatkozni Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője. Ezt cáfolja az Országos Bírói Tanács és az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata is. De hogy nagy baj van az igazságszolgáltatás háza táján, az biztos.

A ma hatályos szabályok szerint is alávethetők a gyanúsítottak vagy a tanúk hazugságvizsgálatnak, ami azonban csak egyéb adatszerző tevékenységnek számít. Júliustól viszont az ilyen vizsgálat bizonyítási cselekmény, s az eredményét a bíróságnak ugyanúgy kell értékelnie, mint például a helyszíni szemle vagy a szembesítés során tett megállapításokat. Szóval a poligráfot komolyabban kell venni, de aki nem vállalja, azt továbbra sem lehet ilyen vizsgálatra kötelezni.

Ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, amit foglaljanak bele az alaptörvényve – ezt javasolja a Fidesz. Ez így rendben is lenne, de akkor kerüljön bele az alkotmányba a lakhatáshoz való jog is. Mert ha nem, akkor mi lesz a hajléktalanokkal? Az ő létük ettől kezdve alaptörvény-ellenes lesz? És mit kezdenek velük? Mehetnek börtönbe?