„Néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat” – ezt találta nyilatkozni Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője. Ezt cáfolja az Országos Bírói Tanács és az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózata is. De hogy nagy baj van az igazságszolgáltatás háza táján, az biztos.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke megdöbbenve olvasta, hogy magyar bírák „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez” – az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatához – fordultak a közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakítása, illetve a közigazgatási felsőbíróság létrehozásának terve miatt. Sajnálatosnak tartja, „hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat”.
Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata 2004-ben jött létre az Európai Bizottság kezdeményezésére – ennyiben valóban Brüsszel finanszírozhatja –, s egyik alapító tagja volt a magyar Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT). Ez volt az első alkalom, hogy egy magyar intézmény vagy testület nem utólag csatlakozott egy uniós szervezethez, hanem részt vett annak létrehozásában, és kezdettől teljes jogú tagja volt. Ez amúgy egy non-profit jellegű, nemzetközi tevékenységre létrehozott hálózat, amelynek az alapokmánya szerinti célja „az igazságszolgáltatási tanácsok és az igazságszolgáltatás tagjai közötti együttműködés és a kölcsönös megértés erősítése az Európai Unió tagállamaiban és tagjelölt országaiban”.
A magyar bírósági igazgatás átalakítása nyomán 2011 év végén megszűnt az 1997-ben létrehozott Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és 2012-ben létrejött a bírósági igazgatás központi országos szerveként a Handó Tünde által vezetett Országos Bírósági Hivatal, valamint a hivatal tevékenységét ellenőrző, 15 bíró tagból álló választott testület, az Országos Bírói Tanács (OBT). Az európai hálózat tagjai 2015 júniusában döntöttek az OBT felvételéről. Tehát már bőven Handó Tünde regnálása idejében újította meg a magyar bírói szervezet a tagsági viszonyát.
Na, ehhez a testülethez fordultak állítólag a „hazaáruló” magyar bírák, már ha fordultak. Vadász Viktor, az OBT tagja ugyanis a Hír TV-nek nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy a hálózat legutóbbi közgyűlésén a közigazgatási bíráskodás rendszerének átalakítása egyáltalán szóba került volna. Azt viszont elmondta, hogy a hálózat újonnan megválasztott elnökét meghívták egy magyarországi látogatásra.
Egy június 1-jei hír szerint viszont az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának elnöke úgy látja, a magyar és a lengyel „járvány” terjedése alááshatja a demokráciát az Európai Unióban. A bírósági rendszer változtatásai Lengyelországban és Magyarországon is fenyegetik az igazságszolgáltatás függetlenségét – véli a holland Kees Sterk –, a szervezet ezért felülvizsgálja lengyel tagszervezetének a tagsági jogosultságát, miután a lengyel vezetés erősebb állami ellenőrzés alá helyezte a bíróságokat.
Minderről a Reuters hírügynökség számolt be, és a cikket a The New York Times is átvette. A tudósítás szerint a magyar tagszervezet – az Országos Bírói Tanács – az európai ernyőszervezet fellépését kérte amiért Orbán Viktor miniszterelnök olyan összetételű közigazgatási bíróságok felállítását tervezi, amely a kritikusok szerint növelni fogja a bírákra nehezedő politikai nyomást.
Most akkor döntse el valaki: vannak-e „hazaáruló” bírák vagy nincsenek. Ha nincsenek, honnan vette az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának új elnöke, hogy a bírósági rendszer változtatásai Magyarországon is fenyegetik az igazságszolgáltatás függetlenségét? Talán maga észlelte? Az semmivel nem jobb, mint ha „hazaáruló” magyar bírák árulkodtak volna a nemzetközi fórumnál.
Vagy tényleg vannak „hazaárulók”, de a magyar bírói karban nincs senki, aki az egzisztenciális kiszolgáltatottsága okán nyilvánosan is vállalná ezt a szerepet? Vadász Viktor – akit Handó tavaly június 22-én egy évre megbízott a Fővárosi Törvényszék büntetőkollégiumának vezetésével – is esetleg csak menteni akarja a bőrét? Miként az OBT lemondott tagjai és póttagjai is, akik a 28-ból állítólag már 17-en vannak? Meg ide sorolhatók a Handó Tünde kinevezési jogkörébe tartozó vezetők – ítélőtáblai és törvényszéki elnökök –, akik május végén azt közölték nyílt levélben, hogy az Országos Bírói Tanács tagjainak eddigi tevékenysége nem szolgálja a magyar bírói kar érdekeit, ezért felszólították őket, hogy „ne veszélyeztessék a magyar bírósági szervezet jövőjét”.
„Sajnálattal állapítjuk meg, hogy néhányan személyes érdekeik, illetve egyéni sértettségük okán kockára teszik a bírói kar és vezetői közös munkájának eredményeit, ezáltal súlyosan veszélyeztetik közösségünk napirenden lévő korszakos lehetőségeit” – fogalmaztak. Tényleg „közös eredmény”, hogy az Orbán család személyes jó barátja látja el a bíróságok igazgatásával, beleértve a vezetők kinevezésével kapcsolatos feladatokat is? S „közös eredmény”, hogy miután Budai Gyula „lekomcsizta” a bírói kart, most Handó Tünde meg már egyenesen hazaárulással vádolja meg egyes bírótársait?
Úgy fest, Handó igazodik a fideszes kétharmadhoz, mert semmi nem indokolta, hogy most megszólaljon. A nyilatkozatával viszont a kormányzat vélelmezett törekvéseit erősítheti: meg kell szabadulni az 1990 előtt is ítélkező – „komcsi” – bíráktól, s nyugodtan jöhet a tervek szerint nagyrészt a mai hatalomhoz lojális kormánytisztviselőkből felálló közigazgatási felsőbíróság. Amelynek lehet majd olyan, az államigazgatásból kiválasztott tagja, akinek bíróként esetleg saját korábbi határozatának felülvizsgálatával kell majd foglalkoznia. Itt a szép új világ.
Egyébként az is megérne egy misét, hogy mit jelent, ha egy bíró elárulja a hazát. Handó Tünde ezen kijelentésének értelmezését érdemes lenne egy valóban független bíróságra bízni. A bírói tanács egyébként közleményben tudatta: „Dr. Handó Tünde legutóbbi nyilatkozatában úgy minősítette egyes bírótársait, akik az OBT tagjai, hogy »külföldre szaladtak« és »elárulták hazájukat«. Idézett kijelentését annak tudatában tette, hogy mind az OBT, mind az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) írásban cáfolta azt a sajtóban megjelent és az OBH elnöke által is hivatkozott álhírt, hogy az OBT az európai szervezet beavatkozását kérte volna bizonyos kormányzati tervek miatt”.
Tegyen ebben az egészben igazságot, aki tud…
(Fotó: index.hu)
