Semmi értelme nem volt a büntethetőségi korhatár 12 évre történő leszállításának, ami mellesleg csak néhány súlyos bűncselekményre terjed ki. A bőnyi késelős kislány esete is mutatja: egy gyereket a szakmai viták és Btk.-módosítások nem érdekelnek. Ő és hasonló sorsú társai – ha valamilyen konfliktusba keverednek – inkább segítségre szorulnának. Ehhez azonban szükség lenne olyan jelzőrendszerre, amely képes felismerni, ha egy gyermek bajban érzi magát, és csak a gyilkolásban lát kiutat. Ez az, ami ma nem működik.

Évek óta hangoztatott közhely, hogy a hazai választási rendszer mellett – amely a Fidesz javára erősen torzít – csak akkor győzhet az ellenzék. ha mindenütt közös jelölteket állít. Annak eldöntésére, hogy hol ki induljon, jó módszer az előválasztás, amely 2019-ben fontos politikai innovációnak számított. Az nem az új szisztéma hibája, hogy felemás eredményeket hozott. A pártok ugyanis gyakran egymással civakodnak, megfeledkezve a közöcélról: a NER leváltásáról.

Gőzerővel folyik a NER-ből kiugrott Magyar Péter lejáratására irányuló kampány, és erre eddig több százmilliós nagyságrendben költött a kormány és a Fideszhez közeli média – mellesleg nyilván közpénzből. Csak nem estek pánikba!? Ám úgy fest, ez kevés, mert a karaktergyilkosságba beszállt az a Szuverenitásvédelmi Hivatal is, amelynek létrehozása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, az Európai Parlament pedig a jövő héten szavaz arról, támogatja-e az uniós pénzek befagyasztásáról szóló előterjesztést.

A 2022-es parlamenti választáson a Fidesz a határon túli magyaroktól negyedmillió levélszavazatot zsebelhetett be, ami hozott is egy parlamenti mandátumot. A júniusi voksoláson viszont más szabályok érvényesek, és emiatt a NER elköszönhet akár 200 ezer külföldön élő támogatójától is, hiába szeretnének ők minél több fideszes képviselőt az Európai Parlamentbe juttatni. Már ha szeretnének, mert az EP-választáson a részvételi arány általában is igen alacsony.

A saláta az egészséges táplálkozás része, de a salátatörvények az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint sem szolgálják a jogalkotás átláthatóságát. Az meg végképp abszurd, hogy egy 74 oldalas törvénytervezet 26. oldalán reagálnak a Magyar Péter által közzétett hangfelvétel nyomán arra, hogy állítólag Rogán Antal emberei bementek az ügyészségre, hogy a Völner–Schadl-ügyben keletkezett iratok közül kivegyenek a kormányzati tényezők számára kínos dokumentumokat.

A családbarát NER még az igazságügy-miniszterét sem tudta kimenekíteni volt férje, az állítólag bántalmazó Magyar Péter karmai közül – derült ki a Varga Judittal folytatott, ízlésünktől idegen beszélgetésből. Ami semmi másra nem volt jó, mint arra, hogy elterelje a figyelmet a botrányos kegyelmi ügyről, de még inkább arról, amit a tárcavezető az ügyészség működésével kapcsolatban mondott. Pedig nem kevesebbet állított, minthogy a kormány egyes tagjai próbáltak beavatkozni a Völner–Schadl-ügyként emlegetett büntetőeljárásba.

Döbbenetes sárdobálássá fajult a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel, amelyben a volt feleségével, egykori igazságügy-miniszterrel folytatott családi beszélgetésének részleteit tette hozzáférhetővé. Ez ízlésünk szerint való? Nem. Ami viszont a Völner–Schadl-ügy kapcsán elhangzott, az a magyar igazságszolgáltatás működését illetően súlyos aggályokat vet fel. Csakhogy ma már ezzel szinte senki nem foglalkozik, mert az vált központi kérdéssé, hogy Magyar bántalmazta-e a feleségét.

A recski sárlavina károsultjainak 500 milliót ígért Orbán Viktor egy maga jegyezte kormányhatározatban, de az érintettek ebből máig egyetlen fillért sem láttak. A trükkös „király” hozott is, meg nem is, mert a tavalyi dokumentumban szerepelt egy kitétel: „az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságának, lakhatóságának kérdéseiről jelentést kell készíteni”. De mára kiderült, hogy a károsultak lakóházainak „hosszú távú használhatósága” állítólag nincs veszélyben. Az meg nem zavar senkit, hogy a Fideszhez közeli bányavállalkozás szabálytalan működése miatt csaknem kéttucatnyi család élete ment tönkre.

Azzal, hogy Magyar Péter kilépett a széles nyilvánosság elé, és március 15-én talán a legnagyobb tömegeket vonzó rendezvényt sikerült megszerveznie, új fejezet kezdődött a történetben. Nem tudhatjuk azonban, hogy mi volt ennek a motivációja: politikai szerepvállalás készteti, mert elege volt a NER eddigi működéséből, csakhogy ebbe keverednek magánéleti szálak, esetleg még a személyes sértettség is. Értelmezni kell tehát a Magyar Péter-jelenséget, amihez azonban időre van szükség, hogy tisztán lássunk.

Sajtószabadságot követeltek a márciusi ifjak 1848-ban, de ezt a NER nem szeretné. A független médiumok működését igyekeznek lehetetlenné tenni, a Fideszhez közelálló sajtómunkások tevekénységét pedig minden eszközzel támogatják. Az Európai Parlament előterjesztése szerint a tagállamoknak gondoskodniuk kell a nézőpontok minél szélesebb körének nyilvánosságot adó tömegtájékoztatásról, és a közmédia nem válhat egyetlen párt propagandaeszközévé sem. Ki tudja, mi lesz a végeredmény?