A korábban kevesek által ismert Sulyok Tamás elképesztő karriert futott be: átlagos ügyvédből lett fideszes hátszéllel az Alkotmánybíróság tagja, utána elnöke, most az ország köztársasági elnöke. Kár, hogy amikor a múltjáról beszélt, vagy amnéziában szenvedett, vagy tudatosan füllentett. Ez biztosan nem tesz jót a nemzet egységét kifejező államfői posztja gyakorlása során, rossz példát mutat. A NER vele is melléfogott?

Senki nem tehet arról, hogy hová született, és az elődjeink tevékenységéért nem tartozhatunk felelősséggel. Ám ha már efféle ügyben valaki – akár kérdés nélkül – fontosnak véli, hogy megszólaljon, semmiképpen ne állítson valótlanságokat. Így járt azonban Sulyok Tamás, aki az édesapja ellen kiszabott, csakhogy soha nem létezett halálbüntetésről beszélt. Ugyanakkor tudni róla, hogy nem szereti a másként gondolkodó ellenzékieket. Sulyok szerint  2021-re „egyes hazai politikai pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása". Hát ez sem igaz: ilyen testület soha nem létezett.

Ott, ahol a civilek el akarnak dönteni valamit, ám döntsék el, „és eszünk ágában sincs azt megváltoztatni” – állította Orbán Viktor a napokban a parlamentben. Kár, hogy a lakosok hiába tiltakoznak például a környezetkárosító akkumulátorgyárak ellen, a hatalom nem kíváncsi a véleményükre. Ám ne arra figyeljünk, amit a miniszterelnök mond, hanem arra, mit csinál. Ami ez utóbbit illeti, a NER vezére tényleg azt csinál, amit akar.

Nem először állítom, hogy a jelenlegi torz választási rendszerben az ellenzéknek akkor van esélye a budapesti kerületekben és a nagyobb lélekszámú városokban a polgármesteri tisztség, illetve a helyi képviselői mandátumok többségének megszerzésére, ha a Fidesszel szemben egyetlen közös jelöltet állítanak. A Civil Választási Bizottság elnökeként ezért egyeztetésre hívtam mindazokat, akik úgy vélik, megállapodás hiányában a megfelelő embereket előválasztáson kellene megtalálni. Ez nem kötelező, ám ismereteim szerint nincs jobb demokratikus megoldás.

A NER hatalmának megtörésére vagy legalább korlátozására a civilek nélkül nincs esély – hangoztatom évek óta. A pénteki események engem igazolnak: kilenc ismert, de pártokhoz nem kötődő influenszer az interneten napok alatt akkora tömegrendezvényt hozott össze a gyermekek védelme érdekében, amennyien talán még az állami pénzekkel kitömött CÖF békemenetein sem vettek soha részt.

Az egyéni kegyelmezés joga kizárólag az államfőé, amivel azonban csak hosszas procedúra után élhet. Amikor Novák Katalin egy pedofilt segítő embernek adta vissza közfelháborodást kiváltva a szabadságát, ahhoz számos szakértő közreműködésére volt szükség. A családbarát köztársasági elnököt a döntése során vajon megvezették, vagy maga bizonyította a saját alkalmatlanságát?

Egy olasz antifasiszta tanárnőt, aki a becsület napjának csúfolt tavalyi szélsőjobbos tüntetésre érkezett társaival Budapestre, bármit is követett el, embertelen, a hazai és nemzetközi normák megcsúfolásával tartják foga. Az olasz külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, majd sajtóhírek szerint ezzel kapcsolatban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök maga hívta fel Orbán Viktort. Az il Giornale olasz lap azt írja, az asszonyt olyan bűncselekmény gyanújával tartják fogva már lassan egy éve, amiért Olaszországban talán csak házi őrizet járna. Kifogásolják azt is, hogy egy európai uniós országban a nőt láncra verték, kéz- és lábbilincsben, pórázon állították elő a bíróságra.

Az állami forrásokból felújított kastélyok fenntartása költségvetési forrásból működő vidéki muzeális kiállítóhelyként lehetetlen – véli Lázár János miniszter. Orbán Viktor szerint meg van, ami nem pénzkérdés. Így nem engedünk a migrációs ügyekben, az „LMTQ-propaganda” ügyében, bármit követel tőlünk az unió. Amennyiben a szuverenitásunk védelmét fontos szempontnak tartjuk, a nemzeti örökség védelme sem csupán pénzkérdés. Vagyis nem lehet ingyenesen elkótyavetyélni a közvagyont, mert az nem szolgálja a polgárok érdekeit.

A tavaly decemberben módosított szabályok szerint az ellenzék valószínűleg csak akkor őrizheti meg a fővárosi közgyűlésben a többségét, ha közös listát állít. Karácsony Gergely főpolgármester a napokban ezért üzente meg, hogy ideje lezárni az önkormányzati választásokkal kapcsolatos tárgyalásokat. Ami azért is fontos, mert a kerületvezetői posztokról ugyancsak döntenek a polgárok, és ha valahol a jelöltekről vita van, legalább azokban a városrészekben a 2019-es mintára érdemes előválasztást tartani.

Az alaptörvény szerint a „helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Hetek óta kicsinyes elszámolási vita folyik a főváros és az állami tulajdonú közlekedési cégek között, miközben arról szó sem esik, hogy Budapesten kötelező feladat a tömegközlekedés biztosítása, amelyhez a főváros legfeljebb filléreket kap.