Nagyjából fejenként hárommillió forint kártérítést kellene fizetnie a magyar államnak az emberi jogi bíróság döntése szerint, mert két menedékkérőt fogva tartottak, majd Szerbiába küldték vissza őket. A kormány nem nyugszik bele a verdiktbe, hiszen ez a gyűlöletkeltésre alapozó, meglehetősen embertelenre sikeredett migrációs politikát ássa alá. A Nemzeti Együttműködés Rendszere más esetekben sem szereti, ha bárki a szabályok betartására hívja fel a hatalmon lévőket.
Tetszik, nem teszik, a hatóságok a világon mindenütt alkalmazhatnak különleges eszközöket és módszereket a bűncselekmények felderítése vagy a nemzetbiztonság érdekében. Ez nálunk sincs másként. Legfeljebb az vetődhet fel, hogy a jogalkotó végtelenül ügyetlenül próbálta indokolni a rendőrségi törvény tervezett módosítását.
Jó ideje mást sem csinálunk, mint harcolunk „Brüsszel”, szóval tulajdonképpen magunk ellen, hiszen a közösség testületei mégiscsak együttes akarattal jöttek létre, ráadásul a tagállamok képviselőiből álló Tanács nélkül semmilyen érdemi döntés nem születhet. És nem minden baromság, ami Brüsszelben történik. Az EU létrehozta például az európai iskolákat. Tanulhatnánk belőle, hogyan lehet a jövő generációkat úgy képezni, hogy valódi esélyt kapjanak a boldogulásra.
Magyarországon 1993 óta bűncselekmény a tiltott önkényuralmi jelképek használata. Érdekes, hogy a Fidesznek pont most jutott eszébe: egy sörgyártó termékeinek címkéjén is vörös csillag látható. Akkor legyen ez is bűncselekmény – javasolják. Ez a hülye ötlet átkozottul sokba kerülhet nekünk. Vagy lépjünk ki az unióból.
Nyolcszázezer forint keretösszegig vállalná a Momentum az egyik alapítvány állítólag politikai okokból menesztett munkatársának perköltségeit. Ez jelentős összegnek tűnik, de ennél sokkal többe is kerület, ha valaki bírósági úton kívánja érvényesítni a jogait.
Az EU nemigen fogja megvédeni a menekültek jogait Magyarországon – két luxembourgi ítélet is ezt a vélekedést támasztja alá. Az uniós jog alapján egyébként elég nagy a tagállamok mozgástere, és a Fidesz-kormány tulajdonképpen csak ezt használja ki – vagy inkább él vissza a lehetőségekkel. A kormányzati trükközés ugyanakkor nem ad felmentést az emberi jogi egyezmény betartása alól.
Nem került volna semmibe, ha a parlament a nőnapra időzítve elfogadja a 2011-ben született isztambuli egyezményt, ami a nők elleni erőszak megelőzéséről szól. Az ajándék elmaradt. A kormánytöbbség és a Jobbik egyszer már leszavazta az egyezmény kihirdetését. Úgy tűnik, most a kormányzat is vállalhatatlannak tartja a halogatást. A kérdés az, hogy a konzervatív többségen átmegy-e majd a progresszív nemzetközi szerződés.
Vadászterületen senki ne engedje szabadon a kutyáját, mert abból baj származhat: nem lehetne ugyan, de az ebeket ilyen területeken gyakran szándékosan lelövik. De hogy mi számít vadászterületnek, azt legfeljebb a vadászok tudják. A Párbeszéd parlamenti képviselője törvénymódosítást nyújtott be annak érdekében, hogy az ilyen területek határait jól látható módon jelöljék ki.
Az okmányirodai alkalmazottakra is kiterjesztené a megbízhatósági vizsgálatot a Belügyminisztérium. Az ott dolgozó közszolgákat bármikor „betámadhatnák” például színlelt vesztegetési kísérlettel, s miután az ellenőrzés tizenöt helyett harminc napig tarthatna, lenne idő „barátkozásra”, hogy bemérjék, kivel érdemes próbálkozni. Kérdés, mit szól ehhez az ellenzék, mert kétharmados törvény mostanában nemigen ment át, a rendőrségi törvény pedig ilyen.
