Honnan vették a számvevők, hogy a Jobbik 331 milliónyi tiltott párttámogatásban részesült? És honnan tudják, hogy tényleg a párt fizette a „Ti dolgoztok, ők lopnak” plakátkampányt, amelynek megrendelője egy magánszemély volt? De talán felesleges is efféle kérdéseket feszegetni, mert a lényeg az, hogy a Jobbikot a Fidesz ki akarja csinálni. És mikor jön a következő?
Érdekes helyzet állt elő: az Állami Számvevőszék – a korábbi gyakorlatával szemben – a pártok és a költségvetési támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodásának ellenőrzése során ezúttal talán első alkalommal nem lezárt pénzügyi éveket tekint át, hanem a Jobbik esetében 2017 első félévére is kiterjesztette a vizsgálatot. Ennek oka pedig az ÁSZ szerint nem egyéb, mint „a párt gazdálkodására vonatkozó hatósági kockázatjelzés”, jelentsen ez bármit.
Az Állami Számvevőszék törvényi felhatalmazás alapján kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő pártok gazdálkodását. A Fidesz–Magyar Polgári Szövetség 2014-2015. évi gazdálkodásának ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy gazdálkodásának szabályozási környezetét a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki, a könyvvezetése és gazdálkodása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat betartotta. A 2014-2015. évi pénzügyi kimutatásokat szabályszerűen elkészítette és közzétette, így biztosította a gazdálkodásának, vagyoni helyzetének áttekinthetőségét, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. Ezt idén júliusban tették közzé, amiből az következik, hogy az ÁSZ a 2016-os esztendőt sem tartotta fontosnak ellenőrizni, míg a Jobbik esetében 2017-re – tehát még egy le nem zárt pénzügyi évre – is kiterjesztették az egyébként valóban előre bejelentett vizsgálatot. Micsoda véletlen…
Az ÁSZ már korábban is jelezte, hogy hatósági jelzést – feljelentést? – kaptak a Jobbik 2017-es plakátszerződéseivel kapcsolatban a gazdasági társaságok hirdetési listaáraitól jelentősen elmaradó egységárak miatt. Csakhogy a kifogásolt – különben a Simicska Lajoshoz köthető cégek hirdetési felületein megjelent – plakátokon nem szerepelt a megrendelő neve, így puszta feltételezés, hogy azok valóban a párthoz köthetők. (Erről részletesen itt írtunk.)
Mellesleg a „központi költségvetésről szóló törvényben nevesített és támogatásban részesített költségvetési szerv és jogi személy (…) reklámhordozón” tényleg csak listaáron tehet közzé politikai hirdetést. A pártok meg tényleg e körbe tartoznak. A listaár pedig „a médiahirdetésifelület-értékesítő által érvényesített, az azonos típusú, azonos méretű és azonos elhelyezkedésű reklámhordozók tekintetében az előző üzleti évben (…) meghatározott ár”.
Más kérdés, hogy ez a szabályozás meglehetősen aggályos, hiszen durva beavatkozást jelent a piaci viszonyokba, s a közpénzek felhasználása tekintetében sem tűnik optimális megoldásnak. Gondoljunk csak arra, hogy a kormány sem kaphat kedvezményt, ha a mi pénzünkön országos plakátkampánnyal akarja butítani az ő hűséges népét!
Egyébként lehetséges, hogy valaki tényleg olcsóbban hirdethette például azt, hogy „Ti dolgoztok, ők lopnak”, vagy hogy a „A nép nem betiltható, de a kormány leváltható”, de azt azért bizonyítania kellene a számvevőszéknek, hogy valóban a Jobbik áll a háttérben. Ezzel azonban egyelőre adósak maradtak, mert a közleményből csak annyi derült ki, hogy a jelentést – amellyel kapcsolatban a Jobbik 15 napon belül észrevételt tehet – majd később hozzák nyilvánosságra.
Jelentés még nincs, de a verdikt már megszületett?
Azt viszont sietve tudatták, hogy „a hatósági kockázatjelzésben rögzített politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el jogi személyektől”, ami tiltott párttámogatásnak minősül. Hozzátették: „a tiltott támogatás mértékét az ÁSZ állapítja meg, amelyet a párt a számvevőszék felhívásától számított tizenöt napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek”.
Talán korrektebb megoldás lett volna, ha a közleménnyel megvárják a Jobbik válaszát, hátha van valamilyen meggyőző érv a tarsolyukban. De ha már mindenképpen közlési kényszert éreztek, az ÁSZ legalább azt elárulhatta volna, hogy miként jött ki ez a 331 millió. Jó lenne tudni például azt, hogy országszerte hány „gyanús” plakátot találtak, azokat mely cégek hirdetési felületein helyezték el, s honnan vették a listaárakat.
Meggyőző bizonyítékok nélkül ez az egész nem több, mint durva kísérlet egy legitim politikai párt ellehetetlenítésére. A Jobbik céljaival természetesen nem kell egyetérteni, de a demokrácia lényege, hogy másokat is meghallgatunk. Úgy tűnik, a Fidesz – és az egykor fideszes ÁSZ-elnök – ezt nem érti. Vagy inkább nem is akarják érteni.
Mellesleg igencsak kilóg a lóláb, hiszen az ÁSZ augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik gazdálkodásának ellenőrzését, amikor Volner János, a párt frakcióvezetője szerint a gazdasági igazgatójuk szabadságon volt, így a kért iratokat nem tudták átadni. Pár nappal később személyesen vittek el minden dokumentumot a számvevőknek, de azokat akkor már nem akarták átvenni, mondván, az törvényellenes lenne. Mellesleg az ellenőrzési tervben eredetileg a 2015-2016-os időszak szerepelt.
Ezután következett az ügyészségnek címzett bejelentés, amely szerint a Jobbik nem hajlandó együttműködni az ÁSZ-szal, ez pedig bűncselekmény. A nyomozást október elején – egyelőre ismeretlen tettes ellen – el is rendelték. Az eredetileg kitűzött határidő Mikulás napján járt le, ám azt meghosszabbították, így éppen a választási kampány finisére várható, hogy „eredményt” hirdessenek. Lehetséges, hogy az időzítés megint nem csupán a véletlen műve.
„Aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – olvasható a Btk.-ban. A büntetés három évig terjedő börtön, ha valaki az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.
Halálos ítélet is lehet
A pártok gazdálkodásáról szóló törvény szerint a politikai szervezetek „gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult”, s ezt kétévente kell elvégezni. Ha pedig az „Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza”.
S ami még érdekes: „párt részére (…) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el”. Ugyanez igaz a nem vagyoni hozzájárulásra is, amelynek értékeléséről az érintett pártnak kell gondoskodnia, s azt be kellene fizetnie a költségvetés javára. Amennyiben ezt elmulasztották, az értéket az ÁSZ határozza meg.
Most ez meg is történt, és a törvény ezzel kapcsolatban jogorvoslati lehetőséget sem biztosít, ami önmagában kifogásolható. A szankció pedig igencsak durva: a párt, amely jogellenesen vagyoni hozzájárulást fogadott el, „köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell”.
Vagyis: a Jobbiknak be kell fizetnie 331 millió forintot – ami egyelőre hasra ütés alapján kalkulált összegnek tűnik –, s a jövő évi költségvetési támogatását is ugyanennyivel csökkentik. Ez pedig igen sok pénz ahhoz képest, hogy a párt nem egészen 476 milliós állami támogatást kap, és az összes bevétele 2016-ban 575 millió forint volt. A 660 milliós büntetést tehát a Jobbik teljes éves bevétele sem éri el.
Nem véletlenül mondta szerdán Volner Pál, hogy „kérdésessé vált, hogy a Jobbik részt tud-e venni a jövő tavasszal tartandó választásokon, mivel a Fidesz által irányított pártállami számvevőszék az erre fordítandó forrásokat elvette. Nem tudjuk finanszírozni sem a politikai, sem a kampánytevékenységünket a tavaszi választások előtt”. Szerinte egyébként adminisztratív úton akadályozták meg a pártot abban, hogy eleget tegyen az adatszolgáltatási kötelezettségének.
Amúgy ekkora büntetés más pártokat is padlóra küldene, mert még a legjobban eleresztett Fidesz állami támogatása is csak 876 millió forint. És az senkit nem zavar, hogy a kormánypártok a legutóbbi választási kampány során miként trükköztek a plakátokkal, amikor Simicska Lajos cégei még a Fidesznek nyújtottak nagy kedvezményeket. Emiatt – Juhász Péter, a Párbeszéd elnöke után – most Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke is csalás miatt feljelentést tesz. Sokra persze nem fog menni vele.
A Jobbik viszont tényleg átkozottul nagy bajba kerülhet, mert a civil kampánymonitor összeállítása szerint 2014-ben a Fidesz 2,7 milliárd, a baloldali összefogás pártjai csaknem 1,6 milliárd, a Jobbik 1,2 milliárd, az LMP pedig 728 millió forintot fordítottak a választási kampányra. A pártok a tényleges pénzügyi lehetőségeikhez – és a 995 milliós plafonhoz képest – képest szinte mindannyian túlköltekeztek.
Nyilván jövőre sem lesz ez másként, kivéve a Jobbikot, amely valószínűleg mínusszal kezdi az évet, hiszen az esztendő végén aligha van a párkaszában 331 millió, így ezt valószínűleg hitelből kell előteremteni, míg a jövő évi állami támogatás 476 millió helyett csak 135 millió lesz. Na, ebből tessék kampányolni!
Ja, és ne feledkezzünk meg az Ectv. korábban hivatkozott 11. § (3) bekezdéséről sem. Ez a jogszabály az egyesülési jogról szól, de sajnos a pártok gazdálkodásáról szóló törvényben elfelejtették átvezetni, hogy a 11. § (3) bekezdését idén márciustól hatályon kívül helyezték. Ez egyébként arról szólt, hogy a civil szervezetek törvényes működését a bíróság az ügyész kezdeményezésére helyreállíthatja, de ha ez nem jár eredménnyel, akár törölheti is a szervezetet.
Maradt viszont a (4) bekezdés, amely szerint a bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet – pártot –, ha annak működése vagy tevékenysége alaptörvénybe ütközik, bűncselekményt valósít meg, illetve mások jogait és szabadságát sérti. Így viszont legalább a Jobbik megszüntetésével nem kell számolni, mert ha esetleg jogtalanul is kaptak természetbeni támogatást, az talán még nem bűncselekmény.
