Büntetett előéletű? Előzetesben ül? Nem gond, lehet képviselő- vagy polgármesterjelölt. Igaz, egy településvezetőnek mennie kell, ha szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélik. Akkor is, ha a verdikt végrehajtását felfüggesztik. Amennyiben parlamenti képviselővel történne ugyanez, maradhatna.

Jót kacaghatnánk, ha lenne kedvünk hozzá, mert úgy tűnik, Gyenes Levente, Gyömrő adócsalás miatt elítélt polgármestere addig packázhat a hatóságokkal, amíg akar. Posztjáról eltávolíthatják ugyan, de nincs az a hivatal, amely megakadályozhatná, hogy egy esetleges időközi választáson ismét jelöltesse magát. Van a rendszerben ugyanis egy joghézag.

A napokban a Magyar Nemzet adta hírül, hogy a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ítélete szerint Gyenes méltatlan a tisztség betöltésére. Az önkormányzati törvény ezzel kapcsolatban eléggé egyértelműen fogalmaz: akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek, nem maradhat helyi képviselő vagy polgármester.

A településvezető pedig tavaly áprilisban kilenc hónapot kapott a kecskeméti számlagyárként ismertté vált ügyben. Igaz, az ítélet végrehajtását két évre felfüggesztették, ami azt is jelenti, hogy a próbaidő leteltéig Gyenes tiszta erkölcsi bizonyítványt nem kaphat. Így olyan állást biztosan nem tölthetne, be ahol feltétel a büntetlen előélet.

Ezzel vette kezdetét a cirkusz. Gyenes a múlt év májusában lemondott, mert elmondása szerint nem akarta kellemetlen helyzetbe hozni a testületet, ezért nem várja meg a méltatlansági vizsgálat elindítását. Ami rendben lett volna. Csakhogy azonnal bejelentette, indul az időközi polgármester-választáson.

Tartotta a szavát, és – 2002 óta sokadszor – a Gyömrő 2000 Kör jelöltjeként pár hónappal később megint fölényesen nyert. Ezzel a helyzettel pedig senki nem tudott mit kezdeni. A Pest Megyei Kormányhivatal szerint Gyenes változatlanul méltatlan a tisztségre, az érintett viszont azzal érvelt, hogy a választók a büntetése ismeretében adták rá a voksukat. Úgy tartja, lemondásával a méltatlansági eljárás különben is okafogyottá vált.

„Álláspontunk szerint az időközi választással új tisztség keletkezett, ezt méltatlanságra hivatkozással nem lehet megszüntetni” – erősítette meg a polgármester álláspontját a Belügyminisztérium önkormányzati és módszertani főosztályának vezetője, Bekényi József szakmai véleményében. Ezt Varga Ernőnek, Gyömrő jegyzőjének kérdésére válaszolta a szaktárca illetékese.

A magyarázat: a jogerős ítélet nem a tisztség fennállásának időszakában keletkezett. Ami annyiban kétségkívül igaz, hogy miközben ez a polgármester ugyanaz a személy, de valóban volt közben egy időközi választás. Tehát őt a szabadságvesztés büntetéssel tényleg az előző ciklusában sújtották. A kormányhivatal mindazonáltal maradt az eredeti álláspontjánál: Gyenes igenis méltatlan. Erre varrjon valaki gombot.

Az eligazodásban a közigazgatási bíróság döntése segíthet. Ha jogerősen is megállapítják a méltatlanságot, akkor a polgármesternek mennie kell. És akkor az is egyértelművé válik, hogy amíg valaki felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó ítélet hatálya alatt áll, nem lehet választott önkormányzati tisztségviselő. Vagy mégsem derül ki semmi, mert Gyenes a verdikt ellen alkotmányjogi panaszt nyújthat be, és akkor majd az Alkotmánybíróság mondja meg a tutit.

Választáson jelölt szinte bárki lehet

Az ügy azért is érdekes, mert arra figyelmeztet, hogy a jogalkotó bizonyos élethelyzetek szabályozásáról egyszerűen megfeledkezett. Az alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgár választó és választható, s e jogától a bíróság csak bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt foszthatja meg.

A választási eljárási törvény nyilván ebből indul ki, amikor előírta, hogy a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásába kiket kell felvenni. E körbe tartoznak például a közügyek gyakorlásától eltiltott személyek, illetve mindazok, akik éppen jogerős börtönbüntetésüket töltik, bár ők – ha mellékbüntetésként nincs közügyektől eltiltás – szavazhatnak, viszont jelöltek nem lehetnek.

Mindebből egyértelműen következik, hogy az aktuális választásokon büntetett előéletű, büntetőeljárás hatálya alatt álló, akár előzetes letartóztatásban levő személyek is voksolhatnak, mi több, jelöltként indulhatnak, ha egyébként választójoggal rendelkeznek. Erkölcsi bizonyítvány, feddhetetlen előélet, netán valamilyen iskolai végzettség nem követelmény. Miközben nyolc általános híján jogosítványt sem lehet szerezni.

Így Gyenes, amennyiben a bíróság jogerősen megállapítja a méltatlanságot, nyugodtan jelöltetheti magát ismét. Azután legfeljebb megint születik döntés arról, hogy mennie kell, s ha nem adja fel, előbb-utóbb letelik a két év próbaidő, utána pedig már maradhat.

Erkölcsi bizonyítvány – de kinek?

A helyzetre megoldást kínált még tavaly szeptemberben Trócsányi László igazságügyi miniszter. Azt vetette fel, hogy erkölcsi bizonyítvány nélkül senki ne lehessen polgármester. Közölte, hogy a tárca dolgozik is a törvénymódosításon, de a feladat olyan bonyolultnak bizonyult, hogy ilyen előterjesztést máig nem nyújtottak be. Miközben az önkormányzati törvénynek a polgármesteri illetmények emeléséről szóló módosítását decemberben napok alatt keresztülvitték.

Mellesleg korántsem biztos, hogy Trócsányi ötlete olyan egyszerűen megvalósítható. Ha ugyanis a választott önkormányzati tisztségviselők esetében erkölcsi bizonyítványt követelnének, nehezen képzelhető el, hogy ugyanezt ne írnák elő a parlamenti képviselők esetében is. Amennyiben nem ezt tennék, az a diszkrimináció tilalmába ütköző lépés lehetne, s ami még fontosabb: igen rossz üzenet lenne a társadalom számára.

A szabályozás egyébként már ma sem egységes. Az önkormányzati törvény szerint nem lehet polgármester – helyi képviselő –, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, miközben az országgyűlési törvény csak annyit ír elő, hogy megszűnik annak a honatyának a megbízatása, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti.

A parlamentben tehát ma is elmegy a felfüggesztett börtön, mert ilyen verdikt esetén nem kellene távoznia senkinek. Miközben emiatt egy önkormányzati képviselő vagy polgármester a posztjára méltatlanná válhat.

Ha már a politikusokat nem, de legalább a közszolgákat megválogatják

Még érdekesebb az összehasonlítás, ha a választott tisztségviselőkre és a közszolgákra vonatkozó szabályokat vetjük össze. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint még egy ügykezelői – adminisztrátori, titkárnői – állásra sem vehetnek fel büntetett előéletű személyt, s legalább érettségit követelnek meg. Arról nem is beszélve, hogy minden új állami ember esetében nemzetbiztonsági ellenőrzést kell lefolytatni.

De a makulátlan erkölcsi bizonyítvány még kevés, mert akit például korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a közszolgálatban a mentesítés beálltától számított legalább öt évig nem alkalmazhatják. Arról már ne is beszéljünk, hogy a tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely alkalmas az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére.

Egy politikustól ki várhat el ilyesmit? Miközben egy szerencsétlen irodistát akár azért kirúghatnak, ha szombat este jól berúgott, és szidja a kormányt. Ez bőven megalapozhatja méltatlansági eljárás megindítását. Arról nem is beszélve, hogy a menesztéshez elég a bizalomvesztés; ha a vezető például azt gondolja, hogy beosztottja szakmai lojalitása megingott, hát azonnal kirúghatja.

És mi történik, ha a polgár bizalma ingott meg választott képviselőjében? Semmi. Legfeljebb a következő alkalommal nem rá szavaz. Oszt' jó napot!