Heves indulatokat váltott ki Magyarországon is, hogy a román táblabíróság a Heineken keresete alapján kimondta: nem lehet forgalmazni a Székelyföldön gyártott Igazi Csíki Sört. Ezzel kapcsolatban egyelőre csak annyi biztos, hogy a nagy multi és a helyi kis manufaktúra között a védjegyhasználat kapcsán kipattant vita jogerősen még nem zárult le.

• A Heineken 2003-ban vásárolta meg a csíkszeredai sörgyárat, s azzal együtt a CIUC PREMIUM márkanevet. A Ciuk a Csík román megfelelője.
• 2014 novemberében jelent meg a piacon a Lénárd András által Lixid Project Kft. néven alapította csíkszentsimoni cég terméke, az IGAZI CSÍKI SÖR.
• A Heineken viszont már 2007-ben bejegyeztette Romániában a CIUC PREMIUM védjegyet, egy év múlva pedig levédette azt az uniós védjegyhivatalnál is.
• Lénárd ezzel szemben 2013-ban jelentette be uniós védjegyként a CSÍKI SÖR szóvédjegyet, majd 2014-ben az IGAZI CSÍKI SÖR feliratú címkét is, bár véglegesen ezeket máig nem regisztrálták, mert a Heineken közbelépett.
• A holland cég ugyanakkor 2014-ben magyarul is bejegyeztette a CSÍKI PRÉMIUM márkanevet Romániában.
• A Heineken pert is indított Romániában a hozzá képest törpe vetélytársával szemben a CSÍKI SÖR elnevezés használata miatt, de 2015 tavaszán vesztett. A suceavai táblabíróság elutasította azt a keresetet, amely arra irányult, hogy azonnali hatállyal zárassák be a csíkszentsimoni gyárat.
• Lánárd András megsértette a Heineken szellemi tulajdonát, amelyet a CIUC PREMIUM és a CSÍKI PRÉMIUM márkák levédése biztosított számára – mondta ki viszont a Hargita megyei törvényszék első fokon 2015 nyarán. A bíróság szerint az IGAZI CSÍKI SÖR gyártója tisztességtelen, megtévesztő eszközt használt az üzleti versenyben.
• Az ítélet indokolása még meg sem jelent, amikor az uniós védjegyhivatal döntéséből az derült ki, hogy elutasították a Heineken beadványát, mert az alicantei hivatal szerint a két márka nem téveszthető össze. Ez a döntés azonban még megtámadható az EU bíróságon.
• A román táblabíróság idén januárban mégis betiltotta az IGAZI CSÍKI SÖR márkanevű termék forgalmazását. Amit megtehetett, mert az uniós védjegyhivatal ebben az ügyben nem hozott jogerős döntést.

A Heineken és az „igazi csíki” sört készítő székelyföldi manufaktúra története lassan kezd tengeri kígyóvá növekedni. Maholnap nagyjából érthetetlenné válik a dolog, és mi sem gondoljuk, hogy tisztünk igazságot szolgáltatni. Csak próbálunk segíteni az eligazodásban.

Az egész ott kezdődött, hogy a holland cég 1998-ban belépett a román piacra, majd 2003-ban megvásárolta a csíkszeredai sörgyárat, azzal együtt a CIUC PREMIUM sörmárkát is, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegettek.

Nem ízlett azonban igazán az új tulajdonos terméke, ezért Lénárd András Lixid Project Kft. néven Csíkszentsimonban céget alapított, amely a hagyományos receptúra alapján és a helyi forrásvíz felhasználásával sörgyártásba kezdett. IGAZI CSÍKI SÖR néven 2014 novemberében hozták forgalomba a saját sörüket, ami viszont a Heinekennek nem tetszett.

A hollandok romániai leányvállalata szellemi tulajdon megsértése, tisztességtelen verseny és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység miatt pert kezdeményezett, mert úgy gondolták, hogy az „igazi csíkit” össze lehet téveszteni a CIUM PREMIUM-mal. Bár sokáig úgy tűnt, hogy a törpe győz az óriással szemben, idén január végén a román táblabíróság kimondta: a két termék valóban összetéveszthető, mert hasonló a nevük és a címkéjük is. A laikus pedig nem érti, mi történt, mert a címkék nemigen hasonlítanak egymásra, de a CIUC és a CSÍKI megjelölés sem téveszthető össze.

A döntést követően Magyarországon is sokan felhördültek. A Jobbik egyenesen bojkottot hirdetett a Heineken termékeivel szemben, s nem maradt el Hódmezővásárhely fideszes önkormányzatának reakciója sem. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – nyilván a város egykori polgármestereként – meg mindjárt reagált is, támogatva, hogy a helyi kocsmárosok ne árulják a holland sört. De kardcsörtetés helyett inkább nézzük, mint mond az uniós jog.

Egy védjeggyel az Európai Unió minden tagállamában

Az európai uniós védjegy lajstromozása a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít valamennyi tagállamban, vagyis az adott megjelölést csak a jogosult engedélyével lehet termékek vagy szolgáltatások azonos áruosztályában – most a konkrét esetben a sör – termékek megjelölésére használni.

Az uniós védjegy bevezetésének célja az volt, hogy hatékony védelmet biztosítsanak az európai piacra lépő gazdasági szereplők számára. A védjegyoltalom tárgya lehet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, ha e megjelölés alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. A védjegyoltalmát az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalától (EUIPO) lehet kérni, amelynek székhelye a spanyolországi Alicantéban van.

Persze az uniós védjegyhivatal nem minden megjelölést hajlandó lajstromozni. A kizáró okokat az uniós védjegyrendelet határozza meg, amely szerint a bejelentések időbeliségének kiemelkedő jelentősége van. Az uniós védjegyjogban „korábbi védjegy” minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint az európai uniós védjegybejelentés napja, legyen az az unióban vagy bármely tagállamában lajstromozva.

A korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján pedig a megjelölés nem részesülhet uniós védjegyoltalomban, ha a bejelentett megjelölést azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. Az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás – asszociáció – útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

És jött a csiki-csuki

A román állampolgárságú Lénárd András – és az egyszerűség kedvéért vonatkoztassunk el attól, hogy a román hatóságok előtt is folyik jogvita – 2013. szeptember 2-án kérte az EU védjegyhivatalától a CSÍKI SÖR szóösszetétel uniós védjegyként való levédését, amire válaszul 2013. december 12-én jött a Heineken Romania felszólalása. A hollandok arra hivatkoztak, hogy a bejelentett megjelölés összetéveszthető a tulajdonukat képező, 2007. február 16-án bejegyzett CIUC PREMIUM román nemzeti védjeggyel, továbbá a 2009. február 3-án bejegyzett CIUC PREMIUM uniós szóvédjeggyel.

A védjegyhivatal a Heineken felszólalását 2016. november 14-én jogerősen elutasította. Az alicantei fellebbviteli tanács döntése azonban csak a kéthónapos keresetindítási határidő lejárta után, vagy ha e határidőn belül az Európai Unió Törvényszékéhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a törvényszék határozata ellen az Európai Unió Bíróságához fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos.

A jogerős elutasító határozatot támadó kereset 2017. február 8-án érkezett meg törvényszékre, és az eljárás folyamatban van. Ha majd megszületik az ítélet, azzal szemben az uniós bírósághoz lehet még fellebbezni. Tehát ez az eljárás évek óta tart és még évekig tarthat, s addig Lénárd uniós védjegyét nem lajstromozzák.

Persze a CIUC PREMIUM megjelölés sem ránézésre, sem hangzásra nem hasonlít a CSÍKI SÖR szóösszetételre, tehát elvileg nem lehet akadálya annak, hogy Lénárd védjegyét végül bejegyezzék. A luxembourgi eljárásra tekintettel azonban valótlan az az állítás, amely szerint neki lajstromozott uniós védjegye lenne a CSÍKI SÖR szóösszetételre.

A sörös címke helyzete még ennél is cifrább. Lénárd 2014. június 10-én kérte a védjegyhivataltól a CSÍKI SÖR címkéjének ábrás uniós védjegyként történő lajstromozását is, ám 2014. november 26-án a Heineken Romania felszólalással élt mivel – álláspontja szerint – a bejelentett megjelölés összetéveszthető a tulajdonát képező román nemzeti védjegyekkel, nevezetesen a 2007. február 16-án bejegyzett CIUC PREMIUM és a 2014. január 14-én bejegyzett CSÍKI PRÉMIUM ábrás megjelölésekkel.

Korántsem biztos persze, hogy a Heinekennek igaza lesz, hiába állítja, hogy a CSÍKI SÖR címke összetéveszthető lehet a hollandok által birtokolt, s kétségkívül korábban regisztrált CSÍKI PRÉMIUM román nemzeti védjeggyel. Tény ugyanakkor, hogy az összetéveszthetőség vizsgálatánál nem a grafikai megjelenítés, hanem a szöveges elem hasonlósága döntő.

Különben a Heineken CSÍKI PRÉMIUM védjegyének megsemmisítése iránt peres eljárás van folyamatban Romániában, amit a 2013. szeptember 2-i – vagyis korábbi – bejelentésű uniós CSÍKI SÖR szóvédjegyére hivatkozással nyilván Lénárd kezdeményezett. Ezért a Heinekennek a CSÍKI SÖR ábrás megjelöléssel szembeni felszólalása ügyében a romániai eljárás jogerős befejezéséig Alicantéban nem is kívánnak dönteni. Erről 2017. január 20-án hoztak végzést.

Csakhogy a romániai megsemmisítési eljárást nem lehet befejezni addig, amíg véglegesen el nem dől, hogy a 2013. szeptember 2-i bejelentésű CSÍKI SÖR szóvédjegyet Alicantéban lajstromozzák-e. Ez pedig, miként fent már kifejtettük, Luxembourgban fog eldőlni.

Rögös az út

Vagyis ha minden fórumon Lénárdéknak adnak igazat, és a luxembourgi törvényszék ítéletével szemben még a bírósághoz is fellebbez a Heineken, akkor a CSÍKI SÖR szóösszetétel uniós lajstromozására még néhány évet kell várni, és csak ezt követően születhet döntés Romániában a Heineken CSÍKI PRÉMIUM román nemzeti védjegyének megsemmisítése tárgyában. Utána lesz abban a helyzetben az uniós védjegyhivatal, hogy végleges döntést hozzon a CSÍKI SÖR ábrás megjelölés – a sörös címke – lajstromozásáról, vagyis a Heineken felszólalásának elutasításáról, amely döntés ellen a holland multi megint a luxembourgi fórumokhoz fordulhat. Szóval igen messze még a jogvita vége.

A tanulság egyelőre annyi, hogy dőreség piacra dobni egy terméket a rajta szereplő megjelölés jogerős lajstromozását megelőzően. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a márka arculatának későbbi kényszerű megváltoztatása hátrányosan érinti a forgalmazást. Persze az is lehet, hogy marketingzsenik szándékosan akasztottak bajszot a hollandokkal, s a Dávid és Góliát küzdelem végkimenetelétől függetlenül – a potenciális fogyasztók érzelmeinek felkorbácsolásával – lényegében már meg is teremtették az „igazi csíki” biztos piacát.

(Fotó: Ferenczi Csongor – Google Maps)