Alighanem túlértékelte a kormányfő szerepét Lázár János, amikor tavaly tavasszal azt mondta, hogy Soros György kész aktívan fellépni az egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfelével, Orbán Viktorral szemben. A Soroshoz köthető alapítvány ugyanis nem sokat költ Magyarországra: az Open Society Foundations az éves büdzséjének töredékét szánja ránk.
Soros György magyar származású amerikai üzletember állhat a Magyarországot elítélő amerikai nyilatkozatok mögött – erről beszélt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavaly májusi sajtótájékoztatóján. Szerinte az amerikai üzletember aktívan is kész fellépni az egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfele, az Orbán-kormány ellen.
„Gondolom, az önök figyelmét sem kerülte el a nyár egyik fontos eseménye, amikor hitelt érdemlőnek tűnő dokumentumok láttak napvilágot arról, hogy kik, hogyan és miképpen finanszírozzák a menekültáramokat szervező, a népvándorlást gerjesztő civil szervezeteket. Talán a parlamentnek is lehetne foglalkozni ezzel a kérdéssel” – vetette fel a kormányfő a parlament tavaly őszi ülésszakát megnyitó vitában.
Hű vazallusa, Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke nem sokkal később egy kormányhoz közeli hírportálnak adott interjúban közölte: maga a nemzetbiztonságot vetné be a civilek ellen. „A bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordultam, összegyűjtve a Soros-hálózattal együttműködő szervezetek nevét, kérve a tevékenységük teljes átvilágítását. Eddig 22 Soros-lerakat jött ki a napra avval, hogy nyíltan beálltak a spekuláns által működtetett kampánygépezetbe, a TASZ-tól az Eötvös Intézetig.”
Szisztematikusan támadja 2003 óta Vlagyimir Putyin is Sorost és általában minden olyan civil szervezetet, amely nem az ő politikáját szolgálja. Ezért alkották meg Moszkvában a civil szervezetekről szóló jogszabályt is, amelynek alapján a külföldi támogatásból működő NGO-kat kötelezően „külföldi ügynökként” kell regisztrálni. Putyin végül elérte a Soros által alapított alapítványok teljes kiszorítását 2015-re. Az egyik utolsó bástya a szentpétervári Európai Egyetem volt, amelynek az engedélyét – bár már régóta nem Soros pénzből működik –, a magyar lex CEU benyújtása előtti napokban vonták vissza.
Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke egyenesen azt állítja, hogy az orosz elnök kérésére zárná be a Közép-európai Egyetemet a magyar kormány. Az orosz elnök februárban Budapesten járt, és orosz sajtóforrások szerint „felsorolta a magyar miniszterelnöknek, hogy itt van egy intézmény Budapesten, amely túl sok ellenállót, szabad gondolkodót nevel. Oroszországban, Ukrajnában, Grúziában tele vannak a különböző szakintézmények, netán kormányzati elemek olyan emberekkel, akik valamikor a CEU-n tanultak. Nem kellene az ellenállásnak a fészkét netán bezárni?” – mondta a Hír TV-ben Bokros.
„A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége” – ezt ugyancsak Németh Szilárd mondta idén január elején.
Lehetne még sok mindent idézni, például Orbán Viktort is, aki a 2014 nyarán elhangzott tusványosi beszédében hirdette meg, hogy a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel szakítani kell. Úgy látta azonban, ezt a fajta építkezést egy sajátos magyar civil szféra próbálja megakadályozni. Szerinte „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, és ezzel meg is adta az új irányt.
Akkor még nem tudtuk, hogy Orbán korábban már megrendelte az „EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok intézményrendszerének és a Finanszírozási Mechanizmusokból jutatott támogatások felhasználásának” ellenőrzését a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól. A hivatal 2014 áprilisától két év alatt 62 civil szervezetet vizsgált, négy alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni, s a rendőrség 16 hónapon át nyomozott, hét szervezetet pedig az ügyészség is ellenőrzött – minden kézzelfogható eredmény nélkül.
Most pedig a „sorosozás” újabb szintjét érték el: egy törvénymódosítással bezáratnák a CEU-t is. „Egyetlen külföldi egyetem, így a Soros-egyetem sem vonhatja ki magát a magyar jogszabályok alól, nem állhatnak a törvények fölött” – magyarázta a Fidesz kommunikációs verőembere, Németh Szilárd.
Értelmiségiek egy csoportja – javarészt a diktatúraellenes demokratikus ellenzék kiemelkedő tagjai – 1989-ben olyan nemzetközi egyetemet álmodott meg, amely megkönnyíti a demokratikus átmenetet Közép- és Kelet-Európában, illetve a volt Szovjetunióban. Köztük volt Soros György is, a magyar származású amerikai pénzügyi szakember és filantrópus, aki két évvel később megalapította a Közép-Európai Egyetemet – olvasható az intézmény honlapján.
A terv valósággá vált: a ma mester- és doktori képzéseket kínáló CEU 1991-ben kezdte meg működését Prágában, majd 1993-ban Budapestre költözött. Az intézménynek csaknem 1500 hallgatója van, és Fodor Éva rektorhelyettes szerint éves szinten mintegy tízmilliárd forintnyi adóval és járulékkal járul hozzá a magyar költségvetéséhez. Miközben egyetlen fillér állami támogatást sem kaptak, s az alapító – Soros György – is csak évi nem egészen másfélmilliárddal járul hozzá a működési költségekhez.
Amúgy a hallgatók legfeljebb negyede magyar. A többieknek nyilván meg kell teremteniük a magyarországi tanulmányaik folytatásához szükséges feltételeket, tehát szállást bérelnek. Emellett enniük is kell, s más napi kiadások is felmerülnek, így összességében igen sokat – évente vélhetően több milliárd forintot – költhetnek nálunk.
De nem folytatjuk a visszatekintést. Inkább nekiálltunk, és hevenyészve összesítettük, mennyit költ a Soros által létrehozott, az üzletembertől mellesleg teljesen függetlenül működő Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations – OSF) – arra, hogy az „egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfele, az Orbán-kormány” megbukjon. Véges kapacitásaink okán csak három civil jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország (TI) pénzügyi beszámolóit néztük át.
A sorosozás közepette idáig csendben volt az OSF, de a napokban megszólalt a szervezet európai igazgatója és a közép-európai program vezetője. Nem vitatják, hogy Soros György az alapító, és egyben ő áll anyagilag mögöttünk, de ez egy nonprofit szervezet, amely több mint harminc éve van jelen Magyarországon. Ezalatt több mint kétszázmillió, tavaly négymillió dollárnyi támogatást osztottak szét, miközben a kormány csak a menedékkérők elleni kampányra hatvanmillió dollárt fordított. Hangsúlyozták, hogy az amerikai üzletember nem szól bele abba, kiket támogatnak. Fordítva működik a dolog: az OSF bizonyos társadalmi kérdésekben pályázatokat ír ki, és aki nyer, az megvalósíthatja az elképzeléseit.
A 2015-ös adatok szerint – a tavalyi beszámolók közzétételének határideje még nem járt le – a három szervezet mintegy hétszázmillió forinttal gazdálkodott, s kiadásaik nem egészen harmadát fedezte a „Soros”. Számításaink szerint egy esztendő alatt nekik alig több mint 230 millió jutott tehát arra, hogy a Fideszt a politika süllyesztőjébe küldjék.
Ami egészen nevetséges összeg, ha figyelembe vesszük, hogy az OSF 2014-ben nyolcszázmillió dollárt – több mint kétszázmilliárd forintot – fordított támogatásokra. A büdzsé nem sokkal több mint egy ezreléke jutott tehát az általunk vizsgált három szervezetnek. Az összkép alapvetően valószínűleg akkor sem változna, ha figyelembe vennénk, hogy az alapítvány más hazai civil szerveződéseknek is adott esetenként pár milliós vagy tízmilliós összegeket. Szóval ne értékelje túl magát a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mert sokat nem szánnak a megdöntésére.
Helsinki Bizottság
A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alapított civil jogvédő szervezet, közhasznú egyesület, amely az emberi méltóságot védelmezi a jog és nyilvánosság eszközével. Segítséget nyújtanak menekülőknek, fogvatartottaknak és a hatósági erőszak áldozatainak. Fő tevékenységi körük a jogállam védelme, a menekülők jogvédelme, a rendőri tevékenység ellenőrzése, a fogvatartottak jogainak védelme.
A Helsinki Bizottság 320 millió körüli összeget használhatott fel 2015-ben, és ebből a gyors számításunk alapján 78 millió a „Sorostól” jött. Nagyjából hatvanmilliót kaptak szabadon felhasználható intézményi – a működési feltételek biztosítását szolgáló – támogatás címén, míg a többi címkézett pénz volt. Tisztességes eljáráshoz való jog, a menedékkérők hatékony jogvédelme, a romák törvény előtti egyenlősége – többek között efféle programokhoz járult hozzá az OSF.
Nem mellesleg az Európai Bizottság százmilliónál többet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hetvenmillió körüli összeget adott a szervezetnek. A bizottság egyebek mellett olyan „kormánybuktató” projekteket támogatott, mint a jogi segítséghez való hozzáférés – önmagában erre adtak 54 milliót – vagy az előzetes letartóztatás gyakorlatának vizsgálata.
Az ENSZ elsősorban a menekültekkel kapcsolatos projekteket finanszírozott. Így majdnem 47 milliót szántak a menedékkérők, csaknem tízmilliót a kínzás áldozatainak hatékony jogvédelmével kapcsolatos tevékenységre. Ez utóbbihoz az OSF is hozzájárult hat és fél millióval. Az ENSZ további tízmilliót adott a menekültek hatékonyabb védelmét biztosító oktatási feladatokra is.
TASZ
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet, s 1994-es megalakulásuk óta azért dolgozik, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait az adatvédelemtől a tanszabadságig, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Mindehhez a szervezet ingyenes jogi tanácsadást nyújt, stratégiailag fontos ügyekben jogi képviseletet biztosít.
Nem egészen 250 milliót költhetett a TASZ 2005-ben, viszont ennek az összegnek több mint a fele, 136 millió az OSF-től származott. Az összeg legnagyobb része intézményi támogatás volt, emellett például az EU strukturális alapok felhasználásának monitorozására, valamint fogyatékosügyi programra is jutott együttesen hárommillió.
A TASZ emellett jelentősebb forráshoz – összességében több mint ötvenmillióhoz – jutott a spanyol Centro de estudios legales y socialesa jogvédő szervezettől, a brit Sigrid Rausing Trust alapítványtól, valamint a Norvég Civil Alaptól. Olyan, a hatalom számára nyilván aggályos programokhoz kaptak pénzt, mint a politikai szabadságjogok, a demokratikus nyilvánosság, az adatvédelem vagy a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés.
Transparency
A Transparency International Magyarország (TI) – az alapítványt 2006 októberében jegyezték be – független, szakmai szervezetként elősegíti a korrupció megfékezését, ösztönzi az átláthatóságot és számon kérhetőséget a közhatalmi döntéshozatalban és a közpénzeket érintő folyamatokban, valamint javítja a közérdekű információk elérhetőségét. A szervezet 2009-ben vált a Transparency International teljes jogú tagozatává.
A TI a két másik szervezethez képest jóval korlátozottabb forrásokkal rendelkezik: 2015-ben a közhasznú tevékenységre mintegy 150 milliót fordíthattak. Ebből a „Soros-pénz” alig több mint húszmillió volt, bár ez is nagyon fájhat Orbánéknak.
Az OSF majdnem tízmilliót szánt például arra a projektre, amelynek célja az uniós források felhasználása korrupciós kockázatának feltárása volt. Az állami vállalatok működése átláthatósának vizsgálatára több mint nyolcmilliót, a párt- és kampányfinanszírozás anomáliáinak elemzésére majdnem négymilliót adtak. Az pedig megért tízmilliót a Norvég Támogatási Alapnak, hogy segítse a korrupcióellenes képzést Magyarországon. Az Európai Bizottság és a TI-Secretariat meg nem sajnált ugyancsak majdnem tízmilliót a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatos kutatásra.
Konklúzió
Soros György démonizálása és a hozzá köthető intézmények stigmatizálása illeszkedik Orbán politikai taktikájába, hiszen folyamatosan ellenségeket keres. A háborús hangulat fenntartásával összekovácsolja híveit, erősíti saját hadvezéri imidzsét és tematizálja a közbeszédet. Soros ráadásul ideális ellenség, mert sokan irígylik a vagyonát, tehát elutasítják, másrészt önzetlen segíteni akarása is érthetetlen lehet, így könnyű köré összeesküvéselméleteket kreálni.
Végül Soros Györgyöt – szemben Orbán Viktorral – világszerte ismerik, így a vele szembeni hepciáskodással Orbán elérheti, hogy megjelenjen a nemzetközi politika radarképernyőjén. Más kérdés, hogy – látva az új amerikai adminisztráció kiállását a CEU mellett – úgy tűnik, Orbán ezúttal rossz fát vizelt le.
A mindenkori kormány jogsértéseivel és korrupciójával szemben fellépő néhány civil szervezet üldözése beleillik Magyarország putyinizálódásának folyamatába is. Orbán Putyin legjobb magyarországi tanítványa, aki szorgalmasan másolja „tartótisztje” hatalomgyakorlási technikáit. Az autokratikus politikai rendszer nem tűri a kormányzattól független aktorok meglétét. Az ilyeneket adminisztratív és pénzügyi eszközökkel ellehetetleníti, és helyettük felülről létrehozott, kézből etethető lojális szervezeteket hoz létre. A civil szféra politikai gyarmatosítása a magyarországi demokrácia lebontásának egyik látványos tünete.
Tovább a putyini úton! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!
(Fotó: Pelsőczy Csaba – Origo)
