Érthetetlen, miért nem lehet a parlamentben vitatkozni azon, miként oldhatnák fel a vadászok és a kutyatartók között rendre ismétlődő konfliktushelyzeteket, hogy lehetőség szerint egyetlen eb se kerüljön puskavégre. Korábban a PM-es Szabó Tímea javaslatát napirendre sem vették, s hasonló sorsa juthat az LMP-s Sallai R. Benedek múlt héten beterjesztett indítványa is.
Vadat űző ebet csak hivatásos vadász ejthessen el – így módosítaná a vadvédelmi törvényt Sallai R. Benedek. A ma hatályos szabályok szerint erre minden vadász jogosult, ha a vad élete veszélyben van, s a kutya tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. A különbség csak árnyalatnyi, de korántsem lényegtelen: a hivatásos vadász rendészeti – hatósági – feladatot ellátó személy, akinek a feladata egyebek mellett „a vadgazdálkodás szakszerűségének, valamint a vadászati tevékenység jogszerűségének biztosítása”.
Valamennyi vadászterületen négyezer hektáronként teljes munkaidőben foglalkoztatni kell legalább egy hivatásos vadászt, aki a napi tevékenységét szolgálati naplóban köteles rögzíteni. Az ilyen személy jogosult fellépni azzal szemben, „aki a vadászterületen tartózkodik és a vadállományt veszélyezteti”, illetve „aki vadászterületen vagy annak közvetlen körzetében tartózkodik és a birtokában lévő vad, vadhús, szárnyas vad tojása, illetőleg a trófea jogellenes birtoklásával alaposan gyanúsítható”. Teljeskörű megoldást persze ez sem jelent, hiszen például tavaly egy Magyarországon túrázó francia pásztornő kutyáját is egy hivatásos vadász lőtte le teljesen indokolatlanul; ellene már vádat is emeltek.
Vannak persze a fegyverhasználatnak általános szabályai is, például „vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti”. Ebből az is következik, hogy még a vadat űző ebre sem lehet ész nélkül tüzelni. Ehhez képest nem számít kivételesnek, hogy vadászok az erdőben póráz nélkül sétáltatott kutyát lőnek le, s ehhez az sem kell, hogy az állat tényleg vadat hajtson.
Utoljára a főváros közigazgatási határán belül, a mátyásföldi repülőtér mellett sétált valaki a kutyájával, s az eb állítólag ötven méterre lehetett a gazdájától, amikor egy vadász a közeli magaslesről lelőtte az állatot. Rókának nézte az esti szürkületben, bár az tőle alig több mint harminc méternyire volt, amikor elejtette.
Erre reagált Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti képviselője, amikor azt javasolta, hogy a vadászterületek határait mindenki számára jól látható módon jelöljék meg, s ebet csak hivatásos vadász lőhessen ki. Ezzel a kutyatartók számára egyértelmű tehetnék, hol nem engedhetik szabadon a házi kedvencet. A fideszes többség április 3-án nem vette tárgysorozatba az indítványt. (A beadványról blogunkban március elején írtunk.)
Állatvédő petíciót indít a Párbeszéd – jelentette be a párt szakpolitikusa két hete Budapesten, a Városligetben. Szabó Rebeka elmondta, Magyarországon gyakoribb probléma, állandó konfliktus forrása vadászok és kutyatartók között, hogy lelövik a kutyákat. Mindezt anélkül, hogy valóban bizonyították volna, a kutya vadat űzött. A Párbeszéd a javaslatát már korábban benyújtotta, de a fideszes többség megakadályozta, hogy az napirendre kerüljön. Ezért a párt aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy bemutassák, nagy társadalmi igény van a kérdés újraszabályozására.
Sallai R. Benedek most ismét próbálkozik, de már nem kéri, hogy a vadászterületek határait jelöljék ki, csupán azt akarná elérni, hogy kutyát csak hivatásos vadász lőhessen ki. Mint fent már utaltunk rá: ez sem jelent persze feltétlen garanciát arra, hogy sétáló házi kedvencet ne ejtsenek el.
Egyelőre nem tudni, hogy az LMP-s politikus beadványát miként fogadja a fideszes többség, de az tény, hogy a korábbi bejegyzésünket igen sokan kommentálták. „Az uradalmi magánterületek határai nincsenek megjelölve. Ezért még sokan azt tudják, hogy bárhol járhatnak. Csakhogy ez már nem az az ország, ahol a társadalom tagjai magukénak tekinthetik az ország területét” – írta valaki. Amiben igaza van, hiszen a ország jelentős része – a lakott területektől és néhány további kivételtől eltekintve – vadászterületnek számíthat.
Több kommentelő szerint nincs baj azzal, ha a kóbor kutyát elejtik. „A természetben a vadásznak ne kelljen magyarázkodnia, ha az ilyen ebeket lelövi” – írta valaki. Egy másik bejegyzés szerint „nem a vadászok tehetnek róla, hogy az emberek lusták tájékozódni. A vadászterületek térképi megjelölése minden önkoris hirdetőtáblán” megtalálható.
Szóval a legjobb az, ha a kutyatartók lakott területen kívül azt feltételezik – különösen erdőben –, hogy vadászterületen járnak, s pórázon vezetik a jószágot. Abból nem lehet baj. Az állat mozgásigénye viszont így aligha elégíthető ki. Ha pedig mindenáron a póráz nélküli sétáltatást választják, érdemes feltűnő színű – este fluoreszkáló vagy világító – nyakörvet vagy hámot a kutyára tenni.
Másfelől a vadászok is tanúsíthatnának némi mértéktartást, hiszen a törvény nekik is csak kivételes lehetőségként engedi kutya elejtését: ha az vadat űz, a tulajdonosa nincs kéznél, s a vad sérelme másként nem hárítható el. Ez eléggé egyértelmű szabályozás, és ha betartják, nem is nagyon lehet konfliktus vadász és kutyatartó között, mert jól megférnek – megférhetnének – egymás mellett.
Az egész történet különben azért is érdekes, mert a parlamentben kétségkívül működik a vadászlobbi. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke pedig nem más, mint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Aki 2014-ben könnyedén elérte, hogy a korábban védett állatnak minősülő szalonka és nyári lúd legyen ismét vadászható.
„A védett madarak vadászatának engedélyezése nincs napirenden” – nyilatkozta akkor a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, de ebből a jogszabályból kiderül, dehogyisnem. A szalonka és a nyári lúd gyorsan lekerült a védett jószágok listájáról. A vadászati törvényt különben 2010 óta többször módosították, többnyire a vadászok javára. Talán ideje lenne elővenni ismét, hátha a gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező kutyások – és a végképp háttérbe szorult környezetvédők – szempontjait is figyelembe lehetne venni.
(Fotó: ingyen-hatterkep.hu)
