Érthető, miért nem tetszik az Orbán-kormánynak az Európai Ügyészség, amely a tagállami hatóságoktól függetlenül folytathatna eljárást az EU-támogatások lenyúlásának gyanúja esetén, s akár a vádat is képviselhetné a nemzeti bíróságok előtt. A vádmonopólium megtörése esetén még egy uniós tagállam legfőbb ügyésze sem húzhatná ki a slamasztikából a közösségi pénzekből élősködő potentátokat.

Miért nem kell nekünk az Európai Ügyészség? Csupán az utóbbi néhány hónap híreiből válogattunk, s már hevenyészett gyűjtésünkből is kiderül, itt senkinek nem lehet érdeke, hogy az egyébként is gyűlölt „Brüsszel” jobban belelásson abba, mire megy el nálunk az uniós támogatás. Érdekes dolgokat láthatnának.

• Simon László bukott kulturális államtitkár Simon és Simon Mezőgazdasági Kft.-je 32 millió forinthoz jut az unió vidékfejlesztési programjából. A politikus feleségének egy másik érdekeltsége is pályázott, és nyert. Az Agárdi Aratrum Kft. több mint 35 millió forint kifizetésére vár – írta meg a Magyar Nemzet.
• Uniós támogatásban részesül a trafikbotrányban ismertté vált Horváth István hitvesének a cége is: a Bikácsi Agrár Kft. 47 millió forintot nyert. A vállalkozás egyedüli tulajdonosa a fideszes politikus felesége, aki egyébként angoltanárnő. Ugyanez a cég mellesleg trágyatároló építésére is 27 millió forint pályázati pénzt nyert.
• Több mint négyszázmillió forintnyi uniós támogatásból fejleszt egy Garancsi-közeli informatikai cég sportszakmai rendszert Garancsi István focicsapatával, a Videotonnal együttműködésben. Ő egyébként a miniszterelnök nagy barátja, így elég jól megy neki. Ami viszont a konkrét projektet illetik, kár, hogy ilyen, például az edzések, illetve a mérkőzések során nyújtott teljesítmény értékelésére alkalmas sportszakmai rendszer már létezik.
• Bayer Zsolt ötlete alapján épült egy emlékpart az 1970-es árvízben csaknem teljesen elpusztult Nagygécen. A szabolcsi település a Fidesz agitproposa szerint a szocialista falurombolás áldozatává vált, így nincs azzal semmi baj, hogy a hat lelkes faluban 562 millió forintnyi EU-s pénzből létesült látogatóközpont, kilátó és emlékpark. (Erről korábban is írtunk Orbán nagygéci röfikkel barátkozott, és az EU eszébe sem jutott címen megjelent posztunkban.)
• Mondok József Izsák fideszes polgármestere, a Magyar Lovas Szövetség egyik vezetője, s a cége még 2014-ben a Darányi Ignác Terv egyik pályázatán nyert 35 millió forintot egy vadászház építésére (Mondok ráadásul tagja volt a helyi pályázati tervezést irányító Dunamellék LEADER-egyesület bírálóbizottságának). Utána épített uniós negyvenmillióból egy panziót is, de arról nincs hír, hogy a létesítményeket az eredeti rendeltetésének megfelelően üzemeltetné. Azokat leginkább maga lakja.
• Kilátónagyhatalom lett a szabolcsi Tyukod – derült ki a HírTV Célpont című adásából. A kétezer lakosú faluban 11 kilátó épült az utóbbi években – 264 millió forint uniós támogatásból. A kilátók egy része szinte megközelíthetetlen a gaztól. Darabonként 24 millió forinttal támogatták a kilátókat, ami azért is érdekes, mert a faluban egy ház nem kerül többe hárommillió forintnál.
• Éves költségvetését meghaladó mennyiségű pénzt, 1,3 milliárdot kellett hirtelen elköltenie a fogyasztóvédelemnek a legutóbbi uniós költségvetési ciklus végén. Országjáró roadshow az egészséges élet népszerűsítésére, túlárazott web-fejlesztések és továbbképzések haveri cégekkel elvégeztetve, százmilliós szervezetfejlesztés egy, a bürokráciacsökkentés miatt hamarosan beolvasztott szervezetben – mindez elég abszurd. Meg az is, hogy az üzlet kapcsán sokat emlegették Kuna Tibort, Szijjártó Péter közeli ismerősét, aki más állami tendereken is nyer.
• Még elképesztőbb történet: nálunk lehet örökmozgó (!) fejlesztésére is csaknem negyedmilliárdot nyerni. Azt nem tudni, hogy a kedvezményezett politikai kapcsolatai vagy csak a pályázatok elbírálására jogosultak hülyesége okán jutott a jelképesnél valamivel több pénzhez. Az Indexen erről megjelent cikk után a gazdasági tárca közölte: a projekttel kapcsolatban szabálytalansági eljárás indult, és a pénzt visszakérik. De minek adták oda?
• Nem friss ügy de nem lehet megfeledkezni róla: 2009-ben mindössze negyven centiméteres kilátó épült Bodrogkeresztúron, amelyre majdnem negyvenmillió forintot nyert az önkormányzat. Ez centinként egymillió, ami azért nem rossz. Akkor sem, ha a kilátóhoz járdát, padokat és szalonnasütőt is építettek.
• Ez sem mai, de érdekes történet: 2014 májusában nyílt meg Budapesten a Bartók Béla úti B32 Galéria, ahol egy húsz centis lépcső mellé mozgássérülteknek szánt lift épült 1,6 millióért. Ez talán a világ legdrágább lépcsője, bár lehet, hogy ezúttal az uniós szabályozásban keresendő az ok.

Mindez különben csepp a tengerben. Gondoljunk csak arra, hogy az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila cége, a West Hungária Bau, valamint a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester gyermekeinek tulajdonában álló Fejér-B.Á.L. vezette konzorcium nyerte el az MNV Zrt. által kiírt, kivitelezési munkákról szóló negyvenmilliárd forint értékű keretszerződést – fedezte fel pár napja a 444.hu. A feladat: különféle, előre meg nem határozott épületek felújítása-rekonstrukciója.

Nem túl régen írtunk róla, hogyan nyertek a Fideszhez közeli oligarchák – hol Simicska Lajos, hol Mészáros Lőrinc – közbeszerzési eljárást nyilvánvalóan kedvezőtlenebb ajánlattal. A pályázatok elbírálása során a jogszabályok csak ürügyet szolgáltattak a politikailag kívánatos eredmény eléréséhez, s úgy fest, mint ha végül a miniszterelnök maga döntené el, ki kaphat állami megrendelést. Adott esetben százmilliárdokról lehet szó, nem kis részben uniós pénzekről.

OLAF kontra Európai Ügyészség

A közösségi források szabálytalan felhasználásának gyanúja esetén felléphet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF – Office de lutte anti-fraude) is, de a hatásköre korlátozott. A hivatal az EU költségvetését károsító csalásokat, illetve szabálytalanságokat, valamint az unió saját intézményeiben előforduló korrupciós cselekményeket és súlyos kötelezettségszegéseket vizsgálja, de nem nyomozóhatóság, s maga semmilyen szankciót nem szabhat ki. Így legfeljebb javaslatot tehet a tagállamok bűnüldöző hatóságainak, hogy jogsértés esetén tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Az Európai Ügyészség azonban másról szól. Ez a meglévő uniós intézményektől független hivatal lesz, s a létrehozását Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia támogatja. A régióból tehát a lengyelek mellett csak Magyarország marad ki. Így valószínű, hogy az Európai Parlament igen mond a kezdeményezésre.

A luxembourgi székhelyű EU-s vádhatóság hatékony nyomozásokat tud majd folytatni az uniós költségvetést érintő bűncselekmények, így a tízmillió eurót meghaladó nemzetközi áfa-csalások, illetve az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos, tízezer eurót meghaladó csalások esetén. Ebben az esetben ugyanis a szervezet határokon átnyúló intézkedéseket tehet anélkül, hogy hosszadalmas igazságügyi együttműködési eljárásokat kellene igénybe vennie.

Ami még szebb: az Európai Ügyészség közvetlenül kezdeményezhet a tagállami bíróságokon eljárást a bűncselekmények elkövetőivel szemben. Szóval például az uniós pénzeket érintő költségvetési csalás gyanúja esetén egyetlen legfőbb ügyészség sem akadályozhatná meg, hogy valakivel szemben vádat emeljenek. Ha az Európai Ügyészség eljárást indít, a tagállami vádhatóság ugyanabban az ügyben nem is járhat el.

Az Orbán-rezsimnek ez persze nem tetszik. Hiányzik itt valakinek, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerétől független uniós intézmény érdemi nyomozási cselekményeket végezzen, s akár a bíróság előtt a vádat is képviselje? Nyilván nem, különben kiderülne, mire megy el nálunk az uniós pénz: oligarchákat, esetleg fideszes feleségeket támogatnak belőle, negyven centis kilátóra költenek, örökmozgót ígérő kóklereket finanszíroznak, s összességében egy egész rendszert építettek fel az uniós pénzek hatalomközeli magánzsebekbe terelésére.

Az Európai Ügyészség létrehozására az Európai Parlamentnek még igent kell mondania, de miután húsz tagállam egyetért ezzel a törekvéssel, nagy meglepetésre nem kell számítani: 2021-ig az új intézmény megkezdi működését. Ha viszont Orbánék kimaradnak a megerősített együttműködésből, az uniós alapszerződések értelmében ennek az új intézménynek a hatásköre Magyarországra nem terjed majd ki.

Egyelőre a fideszes potentátok megúszhatják a dolgot, de nem dőlhetnek elégedetten hátra, mert korántsem biztos, hogy az unió hosszú távon benyeli a magyar kormánynak a közös értékeket semmibe vevő unortodox politikáját. 2021-ben új költségvetési tervezési időszak kezdődik az EU-ban, és több politikai tényező már felvetette: csak azok a tagállamok számíthatnak jelentős brüsszeli pénzekre, amelyek alávetik magukat az Európai Ügyészség kontrolljának.

(Fotó: hir.ma, a képen Polt Péter legfőbb ügyész)