A földművelésügyi miniszter azt vizionálta egy csepeli lakossági fórumon, hogy a migráncsok az étkezési szokásainkat is megváltoztatnák, de gyorsan tisztázta: mi csúszómászót, rovart nem eszünk. Pedig ha a keresztény Európa értékrendjét az étkezés tekintetében is fellazítja a másság, szerinte elveszítjük az igazodási pontot. Egy uniós rendelet viszont azt mutatja, az egész EU már is el veszítette ezt az igazodási pontot.
Fazekas Sándor földművelésügyért felelős minisztertől valószínűleg elvárható, hogy ismerje legalább a tárcájára vonatkozó EU-s joganyagot. De úgy tűnik, nem ismeri, ezért most hadd emlékeztessük: 2015 novemberében született egy uniós rendelet, amely az új élelmiszerekről szól. S hogy kétsége se legyen afelől, ezzel neki van-e dolga, mindjárt hozzátesszük: ez a „rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban”. Tehát nincs szükség semmiféle hazai jogalkotási aktusra ahhoz, hogy idén januártól a magyar hatóságok is a jogszabályban foglaltak szerint járjanak el.
Ez persze eddig nyilván senkit nem hoz lázba. De ha emlékeztetünk arra, hogy egy korábbi blogbejegyzésünkben már tavaly nyáron megírtuk: tücsköt, szöcskét, sáskát, skorpiót, hangyát, s mindenféle más ízeltlábút is lehet 2018-tól emberi fogyasztásra árusítani az unión belül az új élelmiszerekről szóló EU-rendelet szerint, talán már értik, miről beszélünk. Az az írásunk akkor nem váltott ki különösebb érdeklődést, most viszont egészen más megvilágításba kerülhet a dolog.
Fazekas Csepelen tartott ugyanis a napokban gazdafórumot Németh Szilárddal együtt, s ott azt hangoztatta: ahonnan a migráncsok jönnek, ott az emberek rovarokat fogyasztanak, és azt fogják akarni, hogy ez a lehetőség itt is adott legyen a számukra. A rezsibiztos az eseményről alaposan elkésett, s utóbb cáfolta, hogy Fazekas tényleg a bogarakról beszélt volna, de a tények ellene szólnak.
A nagy cégek pedig Fazekas szerint ki is fogják szolgálni ezt az igényt – már persze ha beengednénk a menekülteket. Kész szerencse, hogy az idegenek legfeljebb korlátozott számban jöhetnek hozzánk, s az a néhány ezer menedékkérő, akit befogadtunk, talán nem befolyásolja alapvetően a nagy élelmiszerláncok kínálatát – és a gasztronómiai szokásainkat.
A miniszter persze alaposan utána is nézett a dolognak, s kiderítette még ezt is, hogy Hollywoodban kik fektettek be a rovarbizniszbe: természetesen azok, akik ugyanahhoz a demokratapárti körhöz tartoznak, mint Soros György, tehát „a homo sorosensis” rendszerébe sorolható emberek. Ezt talán nem is kell minősítenünk.
Német Szilárd Fidesz-alelnök megközelítése sem érdemel különösebb figyelmet. Szerinte ugyanis a migráció miatt most a magyar gasztronómia van éppen veszélyben. Elméletét azzal próbálta alátámasztani, hogy összehasonlította, hány lacikonyha és hány gyrosos van Magyarországon. Még szerencse, hogy a kínai kifőzdéket nem keverte bele a dologba.
De nézzük akkor ismét, miről szól az uniós – nyilván Soros diktálta – rendelet. Például arról, hogy a „tudományos és technológiai fejlődés alapján indokolt felülvizsgálni, pontosítani és naprakésszé tenni az új élelmiszernek minősülő élelmiszer-kategóriákat. Ezeknek a kategóriáknak az egész rovarokra és azok részeire is ki kell terjedniük”.
A rendelet szerint az „élelmiszer-előállítás területén ösztönözni kell az új technológiákat és az innovációt, mivel azok csökkenthetik az élelmiszer-előállítás környezeti hatását, növelhetik az élelmezésbiztonságot, és előnyökkel járhatnak a fogyasztók számára”. Az innováció része lehet – bár az uniós norma ezt nem részletezi –, hogy nagyobb arányban fogyasszunk olyan termékeket, amelyek környezetbarátabbak.
Együnk például tücsköt és bogarat. Fazekas miniszter szerint viszont a magyar szabályozás szerint nem lehet ilyen termékeket emberi fogyasztás céljára nálunk forgalomba hozni. A tagállamokra kötelező uniós szabályozás akkor smafu? Ezen azért még gondolkodjék el a tárcavezető.
A harmadik országból származó hagyományos élelmiszerek unión belüli forgalomba hozatalára egyébként továbbra is speciális szabályok érvényesek. Ezek esetében a forgalmazónak a Bizottsághoz kell fordulnia, s a kérelemben meg kell adnia a termék összetételét, származási országát, valamint igazolnia kell, hogy például az adott tücsköt vagy bogarat valamely harmadik országban hagyományosan élelmiszerként fogyasztják. Ugyanakkor igazolnia kell, hogy azzal kapcsolatban hosszú ideje semmilyen egészségügyi kockázat nem merült fel.
Egy kiló marhahús előállításához hét kilónyi takarmányra van szükség, ráadásul az üvegházhatású metángáz kibocsátásának több mint negyedét például Nagy-Britanniában a tehenek okozzák. Új-Zélandon ez kilencven százalék. A szén-dioxidhoz képest – amit többek között a szénerőművek, a hagyományos fűtési rendszert használható háztartások és a gépjárművek bocsátanak ki – a metán 23-szor hatékonyabban tartja vissza a Földet ért hősugárzást, tehát a globális felmelegedéshez a kérődző állatok tartása igen jelentősen hozzájárul. Ezzel szemben a sertések három és fél kilónyi takarmányból „állítanak elő” egy kilónyi húst, míg egy csirke alig több mint két kilóból „hoz ki” másfél kilónyi élőtömeget, miközben ezek az állatok üvegházhatású gázokat is alig bocsátanak ki. Egyértelmű, hogy a szarvasmarha-tenyésztés terheli leginkább a környezetet, míg a baromfi tűnik a legésszerűbb megoldásnak. Mindez azért is érdekes, mert a mezőgazdasági célra hasznosított területek felén takarmányt termesztenek vagy legeltetnek, s korántsem közömbös, hogy azok felhasználásával mennyi húst – fehérjét – lehet előállítani. A rovarok egyébként még a csirkénél is „hatékonyabbak” – nekik másfél kilónál nem sokkal több takarmány is elég egy kilónyi hasznos tömeghez –, a szén-dioxid-kibocsátásuk pedig minimális.
Ilyen kérelem esetén a tagállamok kifogást emelhetnek a termék forgalmazása ellen, ezt azonban megfelelően indokolni kell. Ám ha az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság nem talál egészségügyi kockázatot a rovarok vagy akár lárvák élelmiszerként történő értékesítése kapcsán – amelyek fehérjetartalma különben a szokásos húskészítményekénél nagyobb, zsírtartalmuk viszont alacsonyabb –, azok a hagyományos élelmiszerek uniós jegyzékébe kerülnek, s akkor bárhol a tagállami hatóságok külön engedélye nélkül értékesíthetők. Erre mit lép majd Fazekas miniszter? Elkezd sorosozni? Ez Brüsszelben vélhetően kevés lesz.
(Fotó: index.hu)
